A cikksorozat első részében bemutattam a témát adó személyiségi jogi per előzményeit, illetve a sérelmet szenvedettek szempontjából releváns ítéleti megállapításokat. Ígéretem szerint íme a folytatás, amelyben a kameratulajdonosok figyelmét kívánom felhívni az ítélet azon következtetéseire, amelyek kapcsán a közgondolkodásban tévhitek állnak fenn. A jogsértő hatást a digitális maszkolás sem szünteti meg A maszkolás segítségével a kamera lencséjével lefedett megfigyelési területet részben (v...
A peres ügyek iratainak megtekintése korábban kizárólag az eljáró bíróság előtti eljárásban, személyesen, a papír alapú aktának a bíróság kezelőirodájában, ügyfélfogadási időben volt lehetséges az ügyben érintett peres felek számára. Ma már azonban lehetőség van arra, hogy személyes jelenlét nélkül, az interneten keresztül ismerjük meg a polgári peres ügyünkben született dokumentumokat. Ehhez szükségünk lesz egy személyes, kormányzati Ügyfélkapu+ hozzáférésre. Első körben egy Ügyfélkapu...
Ügyfelünket az illetékes önkormányzati adóhatóság telekadó megfizetésére kötelezte a „kivett magánút” besorolású ingatlan után. A határozat ellen fellebbezést terjesztettünk elő, és ennek eredményeként a másodfokú hatóság megsemmisítette és új eljárásra utasította az önkormányzati adóhatóságot. A másodfokú döntés kifejtette, hogy az önkormányzat adómegállapítási joga a törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki. A telekadó tárgya kizárólag a teleknek minősülő földterül...
A környezetvédelmi ügyekben kiemelt fontossága van annak, hogy az érintett lakosság megfelelő mértékű és tartalmú információhoz jusson, valamint kifejthesse a véleményét. Ennek egyik eszköze a közmeghallgatás intézménye. Közmeghallgatást az alábbi esetekben kell tartani: a) amennyiben a környezetvédelmi hatóság az érdekeltet felülvizsgálatra kötelezi azért, mert nem kérelmezett előzetes vizsgálatot, továbbá a környezeti hatásvizsgálat vagy az egységes környezethasználati engedélyezés ha...
Jelen cikkünk célja a Kbt. 36. §-a szerint ugyanazon közbeszerzési eljárásban való kettős részvétel korlátainak rövid elemzése a dinamikus beszerzési rendszerek (DBR) vetületében. A Kbt. 36. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében – a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik r...
Ha elsőre akár furcsának is hangzik, védett természeti területeket is haszonbérbe lehet venni az államtól, illetve az adott terület vagyonkezelőjétől. A természetvédelmi törvény szerint védett természeti területnek minősül például a nemzeti park, a tájvédelmi körzet vagy a természetvédelmi terület. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket az állam – annak megfelelő szerve útján – jogosult a törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek mentén hasznosítani. Ennek keretében az...
Az elévülés lényegében egy követelés érvényesíthetőségének megszűnése egy meghatározott idő elteltével. Ez az elévüléshez kapcsoló határidő akkor kezdődik, amikor az esedékessé vált, vagyis amikor ki kellett volna fizetni. Alapesetben a követelések 5 év alatt évülnek el. Az általános ötéves elévülési időtől egyes jogviszonyokban már maga az alkalmazandó jogszabályok eltérő időtartamot határoznak meg. Példaként hozható, hogy az adó megállapítására, követelésére vonatkozó jog annak az ese...
Az óvadék sajátos jellege – amelyet a hétköznapi életben is kauciónak neveznek – az óvadéki tárgyak sajátos természetéből fakad. Ebből következően az óvadék lehetséges tárgyául szolgáló vagyontárgyak köre lényegesen szűkebb, mint általában a zálogjog esetében, ami az óvadék szabályozásának alapját képezi a Ptk.-ban. Óvadékul eredetileg pénz, majd pedig a pénz módjára funkcionáló értékpapírok szolgáltak. Az 1959-es Ptk. 2004. évi módosítása az óvadék tárgyainak lehetséges körét kiterjesztet...