2025. év január 28-ai hatállyal jelentősen módosult a polgári peres eljárások illetéke. Összességében a módosítással a kisebb pertárgyértékű perek esetében az illeték mértéke a korábbi mértékhez képest valamelyest csökken, míg a nagyobb pertárgyértékű ügyekben nő. Emellett az egyik legfontosabb – kedvezőtlen – elemként az illeték felső határa eltörlésre kerül. Mennyi volt eddig az illeték? Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) eddigi rendelkezései szerint a polgári pe...
Talán közismertnek tekinthető fogalom ingatlanok esetében az elidegenítési és terhelési tilalom, mégpedig főként a banki hitelezési gyakorlat miatt. A köznyelv szerint ezen tilalom feljegyzésére azért kerül sor, hogy egyáltalán ne lehessen egy ingatlant se elidegeníteni, se megterhelni, tipikusan például eladni, elajándékozni, megterhelni egy (másik) jelzálogjoggal vagy egyéb joggal stb. Ha egy picit pontosítjuk ezt a „definíciót” az ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtási rendelet...
Korábbi cikkemet eredetileg nem kívántam folytatni, azonban az abban foglalt egyik jogi aspektus kapcsán kaptam több megkeresést, kérdést, így ezt a kérdéskört valamivel jobban körbejárom ebben a mostani kiegészítésben. Ez a jogi értékelést kívánó rész pedig az ingyenesség kérdése. Ismétlésül: a Ptk. fedezetelvonásra vonatkozó rendelkezése szerint az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan...
2014. március 15. napján lépett hatályba az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és annak egyik újdonsága, a bizalmi vagyonkezelés jogintézményének hazai jogba való ültetése. Jelen cikknek nem a bizalmi vagyonkezelés részletes ismertetése a célja, ennek megfelelően csak röviden utalok arra, hogy az egyébként egyre szélesebb körben is ismert jogintézménynek mi a jogszabályokból kiolvasható lényege és jogalkotói célja. A Ptk. definíciója szerint bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyon...
Korábbi cikkünk folytatásaként a sorozat második részében áttekintjük az állami építési beruházások szereplőit, avagy a Beruházási törvény II. fejezet 6. részét. A legmagasabb szintű szereplők a Kormány, a szakminiszter, a miniszter és a minisztérium, valamint az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács. Ezek a szereplők az állami építési beruházások központi irányításáért felelnek, mégpedig az alábbi hatáskörökkel (a felsorolás nem teljes körű, releváns hatáskörökre fókuszálva): Kormány...
Kerékpár kerék nélkül. Felépült új ingatlan szúnyogháló nélkül. Új kocsi Wunderbaum nélkül. Esetleg váltó nélkül? Önök hogyan minősítenék ezeket az eseteket? Bicikli egy bicikli kerék nélkül? Mi a helyzet az új házzal, ahol a szerződésben benne van a szúnyogháló mint műszaki tartalom? Hallottak már váltó nélküli autóról? Ugye nem? De olyanról, amiben nincs Wunderbaum, olyanról már biztos, nagy valószínűség szerint az Önöké is ilyen. Feltételezhetően, amikor a kedves olvasó bemegy a boltba e...
Hosszú évek egyik legnagyobb társasházi nyűgjét oldja meg egy friss miniszteri rendelet a garázsbeállókkal kapcsolatban. Tekintsük át röviden a problémát, majd az új, előremutató változásokat. Amikor garázsokról, avagy gépkocsi-beállóhelyről beszélünk, akkor az ingatlan-nyilvántartási gyakorlat alapján kétféle jogi megoldásról lehet szó: az a bizonyos „garázs” vagy 1/1-es tulajdona valakinek (esetleg közös tulajdon, de mindenféleképpen kevés tulajdonostárs között; jelen cikkben a továbbiakba...
A Közbeszerzési Hatóság 2021. szeptember 1-jei hatállyal közreadta az ún. Zöld Kódexét, amelyet az első mérföldkőnek tekint a 2021 áprilisában meghirdetett Fenntartható Magyarországért Programja kapcsán. De lássuk, miről is szól a Zöld Kódex. I. Előzmények A fenntarthatósági célok elérése érdekében a Közbeszerzési Hatóság létrehozta a Fenntarthatósági Munkacsoportját, melyekbe olyan szereplőket hívott – többek között - maga mellé a legnagyobb hazai ajánlatkérők mellett, mint az ÁSZ, a GVH,...