Korábbi cikkünk folytatásaként a sorozat második részében áttekintjük az állami építési beruházások szereplőit, avagy a Beruházási törvény II. fejezet 6. részét. A legmagasabb szintű szereplők a Kormány, a szakminiszter, a miniszter és a minisztérium, valamint az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács. Ezek a szereplők az állami építési beruházások központi irányításáért felelnek, mégpedig az alábbi hatáskörökkel (a felsorolás nem teljes körű, releváns hatáskörökre fókuszálva): Kormány...
Kerékpár kerék nélkül. Felépült új ingatlan szúnyogháló nélkül. Új kocsi Wunderbaum nélkül. Esetleg váltó nélkül? Önök hogyan minősítenék ezeket az eseteket? Bicikli egy bicikli kerék nélkül? Mi a helyzet az új házzal, ahol a szerződésben benne van a szúnyogháló mint műszaki tartalom? Hallottak már váltó nélküli autóról? Ugye nem? De olyanról, amiben nincs Wunderbaum, olyanról már biztos, nagy valószínűség szerint az Önöké is ilyen. Feltételezhetően, amikor a kedves olvasó bemegy a boltba e...
Hosszú évek egyik legnagyobb társasházi nyűgjét oldja meg egy friss miniszteri rendelet a garázsbeállókkal kapcsolatban. Tekintsük át röviden a problémát, majd az új, előremutató változásokat. Amikor garázsokról, avagy gépkocsi-beállóhelyről beszélünk, akkor az ingatlan-nyilvántartási gyakorlat alapján kétféle jogi megoldásról lehet szó: az a bizonyos „garázs” vagy 1/1-es tulajdona valakinek (esetleg közös tulajdon, de mindenféleképpen kevés tulajdonostárs között; jelen cikkben a továbbiakba...
A Közbeszerzési Hatóság 2021. szeptember 1-jei hatállyal közreadta az ún. Zöld Kódexét, amelyet az első mérföldkőnek tekint a 2021 áprilisában meghirdetett Fenntartható Magyarországért Programja kapcsán. De lássuk, miről is szól a Zöld Kódex. I. Előzmények A fenntarthatósági célok elérése érdekében a Közbeszerzési Hatóság létrehozta a Fenntarthatósági Munkacsoportját, melyekbe olyan szereplőket hívott – többek között - maga mellé a legnagyobb hazai ajánlatkérők mellett, mint az ÁSZ, a GVH,...
Korábbi blogcikksorozatunkban részletesen foglalkoztunk a társasházak tetőtér-beépítésével kapcsolatos jogi elemzéssel. Jelen cikkben ennek (és tulajdonképpen bármely közös tulajdonú rész értékesítésének) személyijövedelemadó-vonzatát vizsgáljuk. A személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv.) kétféle módszert ismer arra vonatkozóan, hogy közös tulajdonú ingatlanrész értékesítésekor miként kell az adót számolni. Az egyik módszer (egyben kvázi főszabály) szerint az...
Elhunyt nagybácsim jó néhány évvel ezelőtt végrendeletében úgy rendelkezett, hogy halála esetén a balatoni nyaralóját én öröklöm. Nem volt tudomásom a végrendelet ezen rendelkezéséről, de a hagyatéki eljárás során megkaptam ezen információt. Mint ahogy azt is, hogy a végrendelet aláírását követően a nagybácsi a nyaralót végül eladta. A végrendelet alapján igényt tarthatok-e a nyaralóra vagy az abból befolyt vételárra? Nem ritka eset, hogy az örökhagyó a végrendeletében felsorolt néhány vag...
Karácsonyi szerződés, amely létrejött egyrészről Jézuska (születési hely, idő: Betlehem, 0 körül, a korabeli adminisztrációs hiányosságok okán december 25-re regisztrálva; anyja neve: Mária; lakcíme: bárhol fellelhető), mint Szolgáltató1 és Mikulás (születési hely, idő: Patara, ~3. század vége; anyja neve ismeretlen; jelenlegi lakcíme: Finnország, 96930 Rovaniemi, Tähtikuja 1), mint Szolgáltató2; Szolgáltató1 és Szolgáltató2 együttesen: Szolgáltatók, valamint Magyar Emberek (születés...
Nem első és vélhetően nem utolsó alkalommal döntött bíróság az ingatlanközvetítést végző társaságok ellen azok tisztességtelen szerződési feltételei miatt. Személyes és régi vesszőparipám – minden kedves ezzel foglalkozó kollégát ismeretlenül is megtisztelve – hogy az ingatlanközvetítők egyre jobban túlterjeszkednek a megbízásukon és egyre lehetetlenebb szerződési feltételekkel bombázzák ügyfeleiket. Az ingatlanközvetítők számomra vélt platóni ideájában a szolgáltatás az, hogy megteremt...