Új alapokon az állami építési beruházások – szereplők

Szerző(k): Dr. Hortobágyi Sándor | 2023.11.29 | Közbeszerzés

Korábbi cikkünk folytatásaként a sorozat második részében áttekintjük az állami építési beruházások szereplőit, avagy a Beruházási törvény II. fejezet 6. részét.

A legmagasabb szintű szereplők a Kormány, a szakminiszter, a miniszter és a minisztérium, valamint az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács. Ezek a szereplők az állami építési beruházások központi irányításáért felelnek, mégpedig az alábbi hatáskörökkel (a felsorolás nem teljes körű, releváns hatáskörökre fókuszálva):

Kormány

1. meghatározza az állami építési beruházási célokat,
2. elfogadja a szakpolitikai-ágazati beruházási koncepciókat,
3. elfogadja az ágazati beruházási terveket,
4. elfogadja az ezeken alapuló keretprogramot.

Szakminiszter (az a miniszter, akinek a feladatkörét az állami építési beruházás érinti, helyi önkormányzat által megvalósítandó állami építési beruházás esetében pedig akinek az állami építési beruházás az ágazati felelősségébe tartozik)

5. előkészíti és a Kormány elé terjeszti a fenti 2. pontban leírt koncepciót,
6. előkészíti és a Kormány elé terjeszti a fenti 3. pontban leírt terveket.

Miniszter (az építési és közlekedési miniszter)

7. előkészíti és a Kormány elé terjeszti a fenti 4. pontban leírt keretprogramot,
8. közreműködik a fenti 3. pontban leírt terv megalkotásában,
9. dönt a jóváhagyott keretprogramban szereplő állami építési beruházások előkészítésének és megvalósításának megindításáról,
10. kijelölt szerv útján nyilvánosan hozzáférhető költséginformációs rendszert és termék műszaki információs rendszert működtet,
11. egységes informatikai rendszert épít ki az állami építési beruházási projektek előrehaladásának nyomon követésére, valamint építményinformációs modell (BIM) alapú műszaki nyomonkövetési rendszert hoz létre.

Minisztérium (az építési és közlekedési minisztérium)

12. építtetői tulajdonosi joggyakorló, amely joggyakorlás lehet hozzájárulás alapú, illetve állami tulajdonú ingatlanok esetében kötelező. A jog ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezhető új jogintézményt jelent.

Tanács

13. állami építési beruházások javaslattevő, véleményező, érdekegyeztető szakmai fóruma, jelenleg 20 taggal, elnöke a miniszter.

Konkrét és egyedi állami beruházás esetében a minisztérium projektszervezetet hoz létre, amelynek tagja az építtető, a projektvezető, a beruházás-lebonyolító, a tervező, a tervellenőr, a műszaki ellenőr, a költségszakértő és a kivitelező.

Az Építtető vagy maga a minisztérium vagy a miniszter által kijelölt személy. Önkormányzat esetében a minisztérium a kézhezvételtől számított 15 napon belül nyilatkozik arról, hogy az adott állami építési beruházás építtetőjeként el kíván-e járni. Ha a minisztérium nemleges nyilatkozatot tesz vagy határidőben nem nyilatkozik, az építtető az önkormányzat.

Projektvezető az építtető által kijelölt személy. A projektvezető az építtető képviselőjeként az állami építési beruházás teljes folyamatát irányítja, ide nem értve az állami építési beruházás finanszírozását.

A projektszervezet további tagjait az építtető jelöli ki vagy bízza meg.

Lebonyolító főszabály szerint kizárólag a minisztériummal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló vagy – a Kormány egyedi döntése alapján – 100%-os állami tulajdonú gazdasági társasággal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy lehet. Uniós közbeszerzési értékhatárt meg nem haladó becsült értékű állami építési beruházás esetén a lebonyolító feladatait a műszaki ellenőr is elláthatja.

Tervező részvétele a beruházásban értelemszerű. Kiemelendő, hogy a törvény a tervező felelősségévé teszi azon követelményt, miszerint a terveknek meg kell felelni a tervezési programban meghatározott építészeti, funkcionális, műszaki, üzemeltetési, fenntarthatósági és megújuló alternatív energiaforrások használatára irányuló igényeknek, valamint a keretprogramban meghatározott beruházási költségkeretnek. Szintén kiemelendő, hogy a tervező felel a tervezői költségvetési kiírás és költségbecslés teljeskörűségéért és pontosságáért, amely alól sem a tervellenőr, sem az építtető vagy a nevében eljáró közreműködők elfogadó nyilatkozata nem mentesíti.

Műszaki ellenőrre vonatkozóan szintén egyértelmű a szabályozás és nem tartalmaz különleges jogokat, kötelezettségeket.

Tervellenőr részvétele az eljárásokban ilyen széles körben újszerű. A tervellenőr feladata elsősorban a tervező által készített tervdokumentáció – több szempontból való – megfelelőségének ellenőrzésére terjed ki, de ugyanúgy közreműködik és javaslatot tesz műszaki kérdésekben, az építtető döntéseinek előkészítésében. A tervellenőrt – amennyiben alkalmazásra kerül – már a tervezési szolgáltatások beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás előkészítése előtt meg kell bízni. Kérdésként merül fel, hogy mi van abban az esetben, amennyiben a tervező és a tervellenőr, avagy a műszaki ellenőr és a tervellenőr között szakmai vita alakul ki. Ebben az esetben a döntés joga az építtetőé, aki döntése meghozatalához jogosult közreműködőt bevonni.

Költségszakértő döntés-előkészítési feladatokat lát el, a legkisebb költség elvére figyelemmel költségellenőrzést végez, a közbeszerzési eljárás során közreműködik az aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások vizsgálatában, valamint vizsgálja a költségek alakulását. Felelőssége kiterjed a beruházáshoz kapcsolódó költségbecslések és költségszámítások megalapozottságára, továbbá az építészeti-műszaki dokumentációkban foglaltaknak való megfelelőségre, valamint az alkalmazott tételes egységárak a költséginformációs rendszerben foglalt költségszinteknek való megfelelőségére. Amennyiben az állami építési beruházás előkészítésébe és megvalósításába költségszakértőt nem vonnak be, a tervező készíti el és felel az állami építési beruházásokhoz kapcsolódó költségbecslések és költségszámítások megalapozottságáért, továbbá az építészeti-műszaki dokumentációkban foglaltaknak való megfelelőségéért.

Tekintettel a jogszabály rendkívül szűk körű indokolására, véleményem szerint a joggyakorlat által pontosan kialakítandók (avagy jogszabály-módosítással pontosítandók) a tervező – tervellenőr – költségszakértő résztvevők esetében a költségbecslések és számítások helytállóságáért való felelősség kérdései. Amennyiben ugyanis egy beruházás során kifejezetten alkalmazásra kerül egy dedikált költségszakértő, úgy a törvény generális, a költségvetési kiírás és költségbecslés teljeskörűségéért és pontosságáért való felelősségi szabálya értelemszerű kérdéseket vet fel a tervező felelőssége körében.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.