Az Európai Unió területén az egységesen magas szintű kiberbiztonságot a 2022/2555. számú (NIS2) irányelvének a kiberbiztonsági tanúsításról és felügyeletről szóló törvénynek (Kibertantv.) az a célja, hogy biztosítsa az EU digitális infrastruktúráját, és fokozza a kiberfenyegetésekkel szembeni védekezés képességét. A törvénynek számos előírása van azon cégek felé, amelyek tevékenységük vagy szervezetük alapján a jogszabály hatálya alá esnek. Minden cégnek meg kell vizsgálnia, hogy az adott ...
A cikksorozat első részében bemutattam a témát adó személyiségi jogi per előzményeit, illetve a sérelmet szenvedettek szempontjából releváns ítéleti megállapításokat, míg a második részben a kamerák üzemeltetői számára jelentős aspektusokat jártam körbe. Lássuk most már, milyen következményekkel számolhat a jogsértő kameraüzemeltető. Amint arra az első cikkben utaltam, a magáncélú vagyonvédelmi kamerák által okozott jogsértésekkel szembeni eredményes fellépésre a jogsérelmet szenvedett fél...
A cikksorozat első részében bemutattam a témát adó személyiségi jogi per előzményeit, illetve a sérelmet szenvedettek szempontjából releváns ítéleti megállapításokat. Ígéretem szerint íme a folytatás, amelyben a kameratulajdonosok figyelmét kívánom felhívni az ítélet azon következtetéseire, amelyek kapcsán a közgondolkodásban tévhitek állnak fenn. A jogsértő hatást a digitális maszkolás sem szünteti meg A maszkolás segítségével a kamera lencséjével lefedett megfigyelési területet részben (v...
Lassan öt éve publikált korábbi cikkünkben a privát vagyonvédelmi kamerák üzemeltetésével kapcsolatos jogi aspektusokat vetettük fel annak szemléltetésére, hogy a kamerák, illetve a megfigyelni kívánt terület nem megfelelő kiválasztása milyen jogi következményekkel járhat. Időközben a technika ezen a téren is látványos fejlődésen ment keresztül, így napjainkban már bárki számára elérhetőek olyan térfigyelő kamerák, amik telefonos applikáción keresztül is irányíthatóak, illetve az applikáci...
Az adatvédelmi kérdésekben kevésbé otthonosak számára első nekifutásra igazi jolly joker megoldásnak tűnhet az érintett hozzájárulásán alapuló jogalap alkalmazása, azt feltételezve, hogy amihez a jogosult hozzájárult, az eleve nem lehet jogsértő. Hiszen a kártérítési jogban is ismeretes, hogy a károsult beleegyezésével okozott károkozás nem minősül jogellenesnek, ezért ilyen esetben a károkozó mentesül a felelősség alól. Az adatvédelmi kérdésekben több tapasztalattal rendelkezők ugyanakkor...
Gyakran tapasztaljuk, hogy a személyes adatkezeléssel járó üzleti tevékenységhez kapcsolódó dokumentumokban (ÁSZF-ek, részvételi szabályzatok, impresszumok) az adatkezelők az adatvédelem kérdéskörét a címben idézett nyilatkozattal igyekeznek letudni. Haladó szinten ez a deklaráció kiegészül még a GDPR vagy az Infotörvény megemlítésével, amely a témakörben való jártasság fokmérőjeként is szolgálhat a nagyközönség előtt. Az ötlet feltehetően a polgári jogi viszonyok diszpozitív jellegére tekin...
A GDPR hatálybalépése óta az életünk mindennapjaivá vált az adatvédelem fogalma, szinte bármilyen szolgáltatóhoz fordulunk, a kapcsolatfelvétel legelső lépése az, hogy hozzájárulunk az adataink kezeléséhez. De nemcsak a gazdasági társaságok, hanem egy társasház életében is meghatározó az adatvédelem, hiszen Magyarországon a társasházakban főleg természetes személyek jelentik a tulajdonosok körét. Fontos tudni, hogy a gazdasági társaságok adatai kapcsán az adatvédelem rendelkezései nem alkalma...
Az adatvédelmi incidensek jelentősége és kezelésének nehézségei kapcsán már több cikket is készítettünk (melyek elérhetők itt és itt), amelyek keretében igyekeztünk szempontokat nyújtani a megfelelő eljárásrend kialakításához. Jelen cikkem aktualitását az Európai Adatvédelmi Testület frissen publikált Tájékoztatója adja, amely gyakorlati esetek feldolgozásával igyekszik ugyanezt a célt elérni. Az egyelőre csak angol nyelven elérhető Tájékoztatót minden adatkezelő számára erősen ajánljuk, u...