Kategória: Adatvédelem
Polgári peres eljárások előkészítése során visszatérően merül fel annak dilemmája, hogy megtiltható-e a fénykép/videó/hangfelvétel bizonyítékként való felhasználása, ha annak elkészítéséhez a „szereplő” nem adott hozzájárulást. A kérdés tisztázásához a Kúria frissen publikált eseti döntése (BH2024. 209.) nyújt támpontokat.
A problémakör jogi kiindulópontja egyszerű: a Ptk. 2:48. § (1) bekezdése alapján képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájár...
Biztosítási igények érvényesítésében is közreműködő ügyvédként nehéz lenne tagadnom, hogy a káresemények történéseinek rekonstruálása során kincset ér, ha valamelyik részes fél rendelkezett fedélzeti kamerával (modernkori nevén: dashcammel) a baleset során. A dashcamek alkalmazásának adatvédelmi kérdéseit illetően számos tévhit él a köztudatban, amelyek akadályát képezik az optimális felhasználásnak, ezért jelen cikkemben arra vállalkozom, hogy rávilágítok a dashcamekkel kapcsolatos legfontos...
A cikksorozat publikálásának ideje alatt tették közzé a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH-131-1/2024 ügyiratszám alatti határozatát, amely éppen a magánterületen végzett kamerás megfigyelés hatósági szempontból releváns körülményeit rögzíti. Mivel a határozat tárgya szorosan kapcsolódik a cikksorozat témájához, a teljes kép érdekében záró epizódként annak főbb megállapításait mutatom be.
Mindenekelőtt röviden a tényállásról: az ingatlan tulajdonosával mint adatkezelőv...
Az Európai Unió területén az egységesen magas szintű kiberbiztonságot a 2022/2555. számú (NIS2) irányelvének a kiberbiztonsági tanúsításról és felügyeletről szóló törvénynek (Kibertantv.) az a célja, hogy biztosítsa az EU digitális infrastruktúráját, és fokozza a kiberfenyegetésekkel szembeni védekezés képességét.
A törvénynek számos előírása van azon cégek felé, amelyek tevékenységük vagy szervezetük alapján a jogszabály hatálya alá esnek. Minden cégnek meg kell vizsgálnia, hogy az adott ...
A cikksorozat első részében bemutattam a témát adó személyiségi jogi per előzményeit, illetve a sérelmet szenvedettek szempontjából releváns ítéleti megállapításokat, míg a második részben a kamerák üzemeltetői számára jelentős aspektusokat jártam körbe. Lássuk most már, milyen következményekkel számolhat a jogsértő kameraüzemeltető.
Amint arra az első cikkben utaltam, a magáncélú vagyonvédelmi kamerák által okozott jogsértésekkel szembeni eredményes fellépésre a jogsérelmet szenvedett fél...
A cikksorozat első részében bemutattam a témát adó személyiségi jogi per előzményeit, illetve a sérelmet szenvedettek szempontjából releváns ítéleti megállapításokat. Ígéretem szerint íme a folytatás, amelyben a kameratulajdonosok figyelmét kívánom felhívni az ítélet azon következtetéseire, amelyek kapcsán a közgondolkodásban tévhitek állnak fenn.
A jogsértő hatást a digitális maszkolás sem szünteti meg
A maszkolás segítségével a kamera lencséjével lefedett megfigyelési területet részben (v...
Lassan öt éve publikált korábbi cikkünkben a privát vagyonvédelmi kamerák üzemeltetésével kapcsolatos jogi aspektusokat vetettük fel annak szemléltetésére, hogy a kamerák, illetve a megfigyelni kívánt terület nem megfelelő kiválasztása milyen jogi következményekkel járhat.
Időközben a technika ezen a téren is látványos fejlődésen ment keresztül, így napjainkban már bárki számára elérhetőek olyan térfigyelő kamerák, amik telefonos applikáción keresztül is irányíthatóak, illetve az applikáci...
Az adatvédelmi kérdésekben kevésbé otthonosak számára első nekifutásra igazi jolly joker megoldásnak tűnhet az érintett hozzájárulásán alapuló jogalap alkalmazása, azt feltételezve, hogy amihez a jogosult hozzájárult, az eleve nem lehet jogsértő. Hiszen a kártérítési jogban is ismeretes, hogy a károsult beleegyezésével okozott károkozás nem minősül jogellenesnek, ezért ilyen esetben a károkozó mentesül a felelősség alól.
Az adatvédelmi kérdésekben több tapasztalattal rendelkezők ugyanakkor...