Vagyonvédelmi kamerák lakóövezetben II: jogsértés a maszk mögött!

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2024.05.30 | Adatvédelem

A cikksorozat első részében bemutattam a témát adó személyiségi jogi per előzményeit, illetve a sérelmet szenvedettek szempontjából releváns ítéleti megállapításokat. Ígéretem szerint íme a folytatás, amelyben a kameratulajdonosok figyelmét kívánom felhívni az ítélet azon következtetéseire, amelyek kapcsán a közgondolkodásban tévhitek állnak fenn.

A jogsértő hatást a digitális maszkolás sem szünteti meg

A maszkolás segítségével a kamera lencséjével lefedett megfigyelési területet részben (vagy akár egészben) kitakarhatja a kamera üzemeltetője, így olyan helyzetben is szűkítheti a megfigyeléssel célzott területet, ahol fizikailag nem lehetséges az ehhez szükséges dőlésszög beállítása. Klasszikus alkalmazási esetkör a kapubejáróra irányított vagyonvédelmi kamera, amelynek kameraképéből maszkolás útján praktikus kitakarni a megfigyelés alá nem vonható közterületi részeket.

Az egyszerű fizikai kitakarás mellett a korszerű kamerákon már digitális módon, két-három kattintással is bekapcsolható a maszkolással érintett terület és vica versa – éppen ebben rejlik a problémás hatás.

Bár a NAIH gyakorlata a GDPR alapelveivel egyező megoldásként tekint a maszkolás alkalmazására, hangsúlyozni szükséges, hogy a magánélet védelmét sértő zavaró hatás elhárításához önmagában nem elegendő a digitális maszkolás alkalmazása. Azzal az információval ugyanis a magánéletében sérelmet szenvedett személy nem rendelkezik, hogy a kameraképet milyen terjedelemben és milyen időszakban korlátozza digitális maszkolás, miként arról sem értesül, ha a kamera üzemeltetője – akár csak átmeneti jelleggel is – kikapcsolja a maszkolás funkciót és újra a teljes kameraképet kapja.

Ebben a körben fontos hangsúlyozni, hogy még a kamerafunkciók alkalmazásának naplózása sem mentesít az óvatlanul kihelyezett kameráért való személyiségi jogi felelősség alól: a jogsérelmet szenvedett személy jellemzően nem rendelkezik a kamera naplófájljaival, így számára a megfigyelés lehetőségében manifesztálódó zavaró hatás akkor is fennáll, ha a naplózás utólag bizonyítja a digitális maszkolás alkalmazásának tényét, időtartamát és terjedelmét. Ráadásul a naplózás mindig visszamenőleg rögzíti a kamerával végzett műveleteket, így a jövőbeli jogsértés elhárítására egyébként sem alkalmas.

A szomszédos ingatlan állandó megfigyelésének elvi lehetősége is jogsértő

A cikk alapjául szolgáló bírósági eljárás ítéletében megállapításra került, hogy amennyiben a sérelmet szenvedett fél bizonyítani képes, hogy a kamerák műszaki felszereltségük és elhelyezésük alapján objektíve alkalmasak a szomszédos ingatlan egészben vagy részben történő megfigyelésére, úgy a magánlakáshoz fűződő személyiségi jog sérelme fennáll. A törvényi szabályozás ugyanis ebben a körben objektív védelmet kíván nyújtani a sérelmet szenvedők számára azzal, hogy ne a kamera üzemeltetőjének döntésétől függjön, ténylegesen alkalmazza-e a rendelkezésére álló eszközök által biztosított megfigyelést vagy sem.

Ennek megfelelően egy személyiségi jogi perben nem elegendő azzal védekezni a kamera üzemeltetőjének, hogy nem állt szándékában a szomszédos ingatlant megfigyelni: ha a kamera olyan felszereltséggel bír és olyan helyre lett felszerelve, ahonnan egyébként alkalma lenne a szomszéd módszeres megfigyelésére, a személyiségi jogsértés már be is következett. Ezzel a szigorral kívánja a jogalkotó ellensúlyozni a kamera „túloldalán” álló személyek kitettségét a kamera üzemeltetője diszkréciójának.

Ezen a ponton arra is felhívom a figyelmet, hogy az objektív védelem értelemszerűen az esetleges jogellenes hozzáférésekkel szemben is hivatott védeni a passzív alanyokat. Ha a kamera üzemeltetője kiteszi a szomszédját annak, hogy róla bármikor felvételeket készíthessen, akkor ugyanezt a lehetőséget kínálja a kamerarendszer esetleges hackerei számára is. Mielőtt tehát kamera tulajdonosként felháborodnánk szomszédunk vélelmezett „túlérzékenységén”, vegyük figyelembe, hogy nem feltétlenül velünk, hanem az esetleges jogellenes beavatkozókkal szemben igyekszik védeni magát.

Összegezve a fentieket: ha a sérelmet szenvedett fél bizonyítani képes, hogy a kamerák alkalmasak magánterületének, lakásának megfigyelésére, a jogsértés bekövetkezése a kamera üzemeltetőjének szándékától vagy a sérelmet szenvedőről készített konkrét felvételek hiányában is megáll egy személyiségi jogi perben.

A cikksorozat záró részében azt veszem majd sorra, milyen következményekkel járhat egy marasztaló ítélet a jogsértő számára.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.