A cikksorozat publikálásának ideje alatt tették közzé a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH-131-1/2024 ügyiratszám alatti határozatát, amely éppen a magánterületen végzett kamerás megfigyelés hatósági szempontból releváns körülményeit rögzíti. Mivel a határozat tárgya szorosan kapcsolódik a cikksorozat témájához, a teljes kép érdekében záró epizódként annak főbb megállapításait mutatom be.
Mindenekelőtt röviden a tényállásról: az ingatlan tulajdonosával mint adatkezelőv...
Szerző: Dr. Farkas Márton
A cikksorozat első részében bemutattam a témát adó személyiségi jogi per előzményeit, illetve a sérelmet szenvedettek szempontjából releváns ítéleti megállapításokat, míg a második részben a kamerák üzemeltetői számára jelentős aspektusokat jártam körbe. Lássuk most már, milyen következményekkel számolhat a jogsértő kameraüzemeltető.
Amint arra az első cikkben utaltam, a magáncélú vagyonvédelmi kamerák által okozott jogsértésekkel szembeni eredményes fellépésre a jogsérelmet szenvedett fél...
A cikksorozat első részében bemutattam a témát adó személyiségi jogi per előzményeit, illetve a sérelmet szenvedettek szempontjából releváns ítéleti megállapításokat. Ígéretem szerint íme a folytatás, amelyben a kameratulajdonosok figyelmét kívánom felhívni az ítélet azon következtetéseire, amelyek kapcsán a közgondolkodásban tévhitek állnak fenn.
A jogsértő hatást a digitális maszkolás sem szünteti meg
A maszkolás segítségével a kamera lencséjével lefedett megfigyelési területet részben (v...
Lassan öt éve publikált korábbi cikkünkben a privát vagyonvédelmi kamerák üzemeltetésével kapcsolatos jogi aspektusokat vetettük fel annak szemléltetésére, hogy a kamerák, illetve a megfigyelni kívánt terület nem megfelelő kiválasztása milyen jogi következményekkel járhat.
Időközben a technika ezen a téren is látványos fejlődésen ment keresztül, így napjainkban már bárki számára elérhetőek olyan térfigyelő kamerák, amik telefonos applikáción keresztül is irányíthatóak, illetve az applikáci...
Sokszor tapasztalunk bizonytalanságot a munkáltatók körében annak kapcsán, milyen módon szükséges közölni a felmondást a munkavállalóval: miután egy jogszerű felmondás összeállítása, illetve kommunikálása az érintett munkavállaló felé önmagában összetett és feszültséggel teli feladat, talán nem is meglepő, ha a felmondási folyamat rutinszerű részeire kevesebb figyelem esik. Jelen cikkünkben arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy egy esetleges munkaügyi perben (illetve annak előkészítése sor...
A kereskedelmi kommunikáció alapvető jellegzetessége az eltúlzó kifejezések használata, amelynek tényszerűségét, egyszersmind elfogadottságát a hatósági gyakorlat is visszatérően rögzíti. A túlzó kommunikációs elemek használata ugyanakkor nem korlátlan, hiszen hiába vannak a fogyasztók is tudatában annak, hogy a reklámszövegek előszeretettel szépítik a valóságot, ezek a kifejezések mégis befolyással bírnak a fogyasztói döntések meghozatalakor. Jelen cikkünkben a legegyszerűbben kommunikálható...
Praxisunk során gyakran szembesülünk azzal a jelenséggel, hogy esedékes és egyébként nem vitatott tartozásuk ellenére még a fizetőképes vállalkozások sem feltétlenül hajlandóak rendezni restanciájukat az erre vonatkozó ügyvédi felszólítás alapján. Jelen cikkemben pontokba gyűjtve kívánok szempontokat felsorakoztatni annak alátámasztására, miért nem jó ötlet abban bízni, hogy pusztán egy blöff volt az ügyvédi felszólító levél.
1.Az ügyvédi közreműködés igénybevétele komoly szándékot feltéte...
Felszámolás alatt álló cégek esetén nem kelt különösebb meglepetést, ha cégtulajdonosként a két világháború között született, matuzsálemi korú idősek, netán Kiskunnekeresd alsón bejegyzett lakcímmel rendelkező kalandorok vagy a saját maguk is a felszámolás/kényszertörlés megkezdésének kegyelmi állapota előtt álló gazdasági társaságok szerepelnek a cégnyilvántartásban.
A jelenség magyarázataként talán kevésbé az szolgál, hogy a nevezett tulajdonosi körök kevésbé szerencsések az üzleti életb...