Vagyonvédelmi kamerák lakóövezetben III: Mit kockáztat a jogsértő?

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2024.06.27 | Adatvédelem

A cikksorozat első részében bemutattam a témát adó személyiségi jogi per előzményeit, illetve a sérelmet szenvedettek szempontjából releváns ítéleti megállapításokat, míg a második részben a kamerák üzemeltetői számára jelentős aspektusokat jártam körbe. Lássuk most már, milyen következményekkel számolhat a jogsértő kameraüzemeltető.

Amint arra az első cikkben utaltam, a magáncélú vagyonvédelmi kamerák által okozott jogsértésekkel szembeni eredményes fellépésre a jogsérelmet szenvedett fél számára a személyiségi jogi per indítása biztosítja a legjobb esélyt. Az igény jogalapjaként szolgáló 2018. évi LIII. törvény 12. §-a mentén a jogsértő marasztalása az alábbiakra terjedhet ki.

A jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása

Önmagában a jogsértés megállapítása végett aligha fordul bárki bírósághoz, hiszen bármely egyéb igény csak akkor állhat meg a bíróság előtt, ha megállapításra kerül a jogsértés ténye is. Ilyen tárgyú kereseti kérelem esetén a bíróság az ítélet rendelkező részében, az első helyen határoz a megállapítás tárgyában, tehát a jogsértő gyakorlatilag egy „bizonyítványt” kap arról, hogy megsértette a felperes személyiségi jogait a kamerákkal.

A sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása, a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítése vagy jogsértő mivoltától való megfosztása

Annak meghatározása kapcsán, hogy a kamerák által okozott zavaró hatást milyen intézkedés útján kell megszüntetni, a bíróság kötve van a sérelmet szenvedett fél kereseti kérelméhez. A felperesnek tehát nem csupán általánosságban kell kérnie a sérelmes helyzet megszüntetését, hanem szükséges meghatároznia a konkrét és végrehajtható rendelkezést is, azaz: nem a bíróság fogja meghatározni azt, hogy 2 méterrel feljebb kell-e szerelni a kamerákat vagy helyette fizikai takarást kell építenie a kerítésre.

Figyelemmel arra, hogy az igényérvényesítés célja nem csupán a sérelmes helyzet átmeneti megszüntetése, hanem a további jogsérelem megakadályozása is, a rendelkezésre álló bírósági gyakorlat egységesnek tekinthető abban, hogy – ilyen tárgyú kérelem esetén – a kamerák végleges leszerelésre kötelezésében látja a megfelelő intézkedést.

A leszerelést elrendelő ítélet figyelmen kívül hagyása esetén bírósági végrehajtás kezdeményezhető, amelynek keretében a végrehajtó akár karhatalom igénybevétele mellett jogosult a jogsértő ingatlanára belépni, illetve a kamerák leszerelését megbízott szakszemélyzet útján elvégeztetni – természetesen minden ezzel járó költséget a jogsértő kontójára róva.

Sérelemdíj

Miután a jogsértő kamerákkal okozott beavatkozást az érintett magánéletébe visszamenőleg még egy bírósági ítélet sem képes annulálni, a jogalkotó a sérelmet szenvedett fél számára sérelemdíj biztosításával kíván elégtételt biztosítani.

Mint minden sérelemdíjigény vonatkozásában, ebben a körben sem szükséges annak bizonyítása, hogy milyen nem vagyoni hátrányok érték a sérelmes felet, ugyanakkor a sérelem mibenlétének pontos meghatározása (például kiszolgáltatottság, megfigyelés alatt állás érzése) nem maradhat el.

Az összegszerűség körében az esetek különbözőségére tekintettel nincs fix „tarifa”, mivel azonban a jogsértő hatás jellemzően folyamatosan fennálló és a sérelmes személy életének legfontosabb helyszínén, az otthonában következik be, megalapozottan érvelhető több százezer forintos sérelemdíjigény is. Több sérelmet szenvedett személy esetén pedig értelemszerűen „fejenként” érvényesíthető az igény, amely egy család sérelmére elkövetett kamerázás esetén így akár a milliós tételt is könnyedén meghaladhatja.

Perköltség

Értelemszerű, hogy egy vesztes személyiségi jogi pernek jelentős perköltségvonzata is lesz, ugyanakkor a tárgykör kapcsán felhívjuk a figyelmet egy jelentős körülményre: mivel a kamerák technikai paramétereinek és az általuk biztosított megfigyelési lehetőségeknek a felmérése szakértői kompetencia, a perköltség összege mindenképpen magában foglalja az igazságügyi szakértő díját is. A vesztes félnek tehát nem csupán a peres illetékkel és az ügyvédi munkadíjjal kell számolnia a perköltség körében, hanem tetemes összegű szakértői díjjal is.

A fentiek is jól példázzák, nem pusztán annyit kockáztat a jogsértő kamera üzemeltetője, hogy le kell szerelnie a kamerákat, hanem mélyen a zsebébe is kell nyúlnia: bőven milliós tételekkel számolhat, akit személyiségi jogi perbe fognak emiatt.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.