Előző cikkemben már felhívtam arra a figyelmet, hogy bizonyos körülmények fennállása esetén a munkavállaló részéről a munkaviszony ráutaló magatartással történő megszüntetése is megállapítható lehet. Mivel a ráutaló magatartás megítélése az esetek többségében nehézkes, az alábbiakban a munkaviszony megszüntetése körében értékelendő magatartások kapcsán igyekszem némi támponttal segíteni a munkáltatók és munkavállalók joggyakorlását.
A probléma gyökerét az adja, hogy a ráutaló magatartással...
Kategória: Munkajog
Feszültebb munkahelyi helyzetek meggondolatlan nyilatkozatokra sarkallhatják a munkavállalókat, amelyek közül a legsúlyosabb következményekkel természetesen a felmondással kapcsolatos közlések járhatnak. Tét nélkül lehet-e szóban felmondással „riogatni”, illetve a munkaviszony megszűnésén túl milyen következményeket kockáztat a munkavállaló, ha nem a megfelelő formában mondja fel a munkaviszonyt?
Az Mt. 22. § (3) bekezdése alapján a munkaviszony megszüntetésével, így a felmondással kapcsol...
Közismert munkáltatói kötelezettség az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeinek biztosítása, amelynek egyik fő eleme a munkáltató megbízásából elkészített üzemorvosi egészségi alkalmassági vizsgálatok. Kevésbé közismert ugyanakkor, hogy milyen következményekkel jár, ha a vizsgálaton az adott munkakörre alkalmatlannak minősül a munkavállaló, milyen jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik ilyen esetben a munkáltató, illetve a munkavállaló. Ebben a cikkben ezeket...
Mi történik a munkaviszonnyal, ha a munkavállaló nyugdíjassá válik?
Sokan gondolják, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésével vagy az öregségi nyugdíj megállapításával automatikusan megszűnik a munkaviszony. Ez azonban tévhit: önmagában a nyugdíjas státusz nem szünteti meg a munkaviszonyt. Ha mindkét fél akarja, a munkavállaló ugyanúgy tovább dolgozhat.
Mit tehet a munkavállaló?
Ha a munkavállaló szeretné megszüntetni a munkaviszonyát, egyszerűen élhet a felmondás lehetőségével. Ebben az ...
Sokszor tapasztalunk bizonytalanságot a munkáltatók körében annak kapcsán, milyen módon szükséges közölni a felmondást a munkavállalóval: miután egy jogszerű felmondás összeállítása, illetve kommunikálása az érintett munkavállaló felé önmagában összetett és feszültséggel teli feladat, talán nem is meglepő, ha a felmondási folyamat rutinszerű részeire kevesebb figyelem esik. Jelen cikkünkben arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy egy esetleges munkaügyi perben (illetve annak előkészítése sor...
2024. március 1-től jelentősen változtak a munkaügyi és a munkavédelmi bírságra vonatkozó szabályok.
A két releváns jogszabály a 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról, és a 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet a munkavédelmi bírság mértékéről és a kiszabására vonatkozó részletes szabályokról, valamint a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásának és továbbképzésének szabályairól.
A munkaügyi bírság ...
A munkaszerződés megkötésére, illetve módosítására főszabály szerint az azt megkötő felek (munkáltató és munkavállaló) közös akaratával van lehetőség, azonban a Munka törvénykönyve tartalmaz olyan eseteket, amikor a szerződés módosítására sor kerül(het) akkor is, ha azt csak az egyik fél kezdeményezi.
Az első ilyen eset az a Munka törvénykönyvében meghatározott, hosszabb időtartamú távollétet követően a munkáltatót terhelő kötelezettségből következik.
Gyermekgondozás, hozzátartozó tartó...
Kellemetlen, de tapasztalataink szerint egyáltalán nem ritka munkáltatói feladatot tud okozni, ha a munkából való távollétét keresőképtelenségére alapító munkavállaló bejelentésével kapcsolatban erős aggályok merülnek fel.
Értelemszerűen, ha a keresőképtelen állapotot és annak időtartamát a munkavállaló nem képes a megfelelő orvosi igazolással alátámasztani, akkor egyszerűbb a helyzet megítélése és annak szankciójaként akár a munkaviszony azonnali hatályú felmondása is szóba jöhet a munkálta...