A munkaszerződés megkötésére, illetve módosítására főszabály szerint az azt megkötő felek (munkáltató és munkavállaló) közös akaratával van lehetőség, azonban a Munka törvénykönyve tartalmaz olyan eseteket, amikor a szerződés módosítására sor kerül(het) akkor is, ha azt csak az egyik fél kezdeményezi.
Az első ilyen eset az a Munka törvénykönyvében meghatározott, hosszabb időtartamú távollétet követően a munkáltatót terhelő kötelezettségből következik.
Gyermekgondozás, hozzátartozó tartó...
Kategória: Munkajog
Kellemetlen, de tapasztalataink szerint egyáltalán nem ritka munkáltatói feladatot tud okozni, ha a munkából való távollétét keresőképtelenségére alapító munkavállaló bejelentésével kapcsolatban erős aggályok merülnek fel.
Értelemszerűen, ha a keresőképtelen állapotot és annak időtartamát a munkavállaló nem képes a megfelelő orvosi igazolással alátámasztani, akkor egyszerűbb a helyzet megítélése és annak szankciójaként akár a munkaviszony azonnali hatályú felmondása is szóba jöhet a munkálta...
A Munka Törvénykönyvének változásai III. – Határidő és időtartam számítása
Dr. Jean Kornél , Dr. Tóth Blanka | 2023.03.02 | Munkajog
Mt. szerinti határidőről akkor beszélünk, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása valamely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására határidőt ír elő.
A határidőt napok, hetek, hónapok, illetve évek szerint kell számítani. Főszabály szerint a határidő kezdő napja a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő nap, lejárata pedig a határidő utolsó napja, kivéve, ha a határidő lejárata az általános munkarend szerinti heti pihenőnapra ...
A Munka Törvénykönyvének változásai II. – A munkaviszony megszüntetése, munkáltatói felmondás
Dr. Jean Kornél , Dr. Tóth Blanka | 2023.02.02 | Munkajog
Cikksorozatunk jelen részében a munkaviszony megszüntetése és a munkaviszony felmondással való megszüntetése körében történő módosításokat vesszük sorra.
A munkaviszony három módon szüntethető meg; közös megegyezéssel, felmondással, illetve azonnali hatályú felmondással. Főszabály szerint a munkáltató által közölt felmondással, azonnali hatályú felmondással történő munkaviszony megszüntetése estén indokolási kötelezettség áll fenn. Ez alól kivételt jelent például felmondás esetében a nyugdí...
A Munka törvénykönyvének változásai I. – A munkáltatói tájékoztatási kötelezettség
Dr. Jean Kornél , Dr. Tóth Blanka | 2023.01.12 | Munkajog
2023. január 1. napjával jelentősen módosult a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. számú törvény. Jelen cikksorozatunk első részében a munkáltatók kötelező írásbeli tájékoztatási kötelezettsége körében felmerülő változásokat fogjuk áttekinteni.
A korábbi elemeket megtartva a munkáltató munkafeltételekről szóló, írásbeli tájékoztatási kötelezettsége tartalmában bővült amellett, hogy a tájékoztatás határidejére meghatározott 15 napos határidő 7 napra rövidült.
2023. január 1-től az új m...
A Munka törvénykönyvének 166. §-a alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt, azonban mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
A vizsgált eseti ügyben a munkavállaló – ...
A Kúria egyik friss döntésében foglalkozott a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló megállapodásban foglalt „adminisztrációs hibából” vállalt munkáltatói fizetési kötelezettség következményeivel.
A döntés alapjául szolgáló tényállás szerint a munkavállaló 2019. április 4-én írásban kérelmet terjesztett elő, amelyben munkaviszonya 2019. április 30-ával történő megszüntetését kérte. Az illetékes HR-vezető a munkavállaló kérelmére április 4-én rájegyezte, hogy „Átvet...
Amennyiben a munkáltató jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt, az Mt. szabályai szerint köteles megtéríteni a munkavállaló részére az okozott kárt.
A kártérítési igény körében a munkavállaló választhat, az alábbiak közül:
tételes kártérítési igénnyel él, amely esetben a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét, vagy
átalány-kártérítést választ, amikor a munkáltatói felmondás esetén irá...