2024. március 1-től jelentősen változtak a munkaügyi és a munkavédelmi bírságra vonatkozó szabályok. A két releváns jogszabály a 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról, és a 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet a munkavédelmi bírság mértékéről és a kiszabására vonatkozó részletes szabályokról, valamint a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásának és továbbképzésének szabályairól. A munkaügyi bírság ...
A munkaszerződés megkötésére, illetve módosítására főszabály szerint az azt megkötő felek (munkáltató és munkavállaló) közös akaratával van lehetőség, azonban a Munka törvénykönyve tartalmaz olyan eseteket, amikor a szerződés módosítására sor kerül(het) akkor is, ha azt csak az egyik fél kezdeményezi. Az első ilyen eset az a Munka törvénykönyvében meghatározott, hosszabb időtartamú távollétet követően a munkáltatót terhelő kötelezettségből következik. Gyermekgondozás, hozzátartozó tartó...
Kellemetlen, de tapasztalataink szerint egyáltalán nem ritka munkáltatói feladatot tud okozni, ha a munkából való távollétét keresőképtelenségére alapító munkavállaló bejelentésével kapcsolatban erős aggályok merülnek fel. Értelemszerűen, ha a keresőképtelen állapotot és annak időtartamát a munkavállaló nem képes a megfelelő orvosi igazolással alátámasztani, akkor egyszerűbb a helyzet megítélése és annak szankciójaként akár a munkaviszony azonnali hatályú felmondása is szóba jöhet a munkálta...
Mt. szerinti határidőről akkor beszélünk, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása valamely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására határidőt ír elő.  A határidőt napok, hetek, hónapok, illetve évek szerint kell számítani. Főszabály szerint a határidő kezdő napja a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő nap, lejárata pedig a határidő utolsó napja, kivéve, ha a határidő lejárata az általános munkarend szerinti heti pihenőnapra ...
Cikksorozatunk jelen részében a munkaviszony megszüntetése és a munkaviszony felmondással való megszüntetése körében történő módosításokat vesszük sorra.  A munkaviszony három módon szüntethető meg; közös megegyezéssel, felmondással, illetve azonnali hatályú felmondással. Főszabály szerint a munkáltató által közölt felmondással, azonnali hatályú felmondással történő munkaviszony megszüntetése estén indokolási kötelezettség áll fenn. Ez alól kivételt jelent például felmondás esetében a nyugdí...
2023. január 1. napjával jelentősen módosult a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. számú törvény. Jelen cikksorozatunk első részében a munkáltatók kötelező írásbeli tájékoztatási kötelezettsége körében felmerülő változásokat fogjuk áttekinteni. A korábbi elemeket megtartva a munkáltató munkafeltételekről szóló, írásbeli tájékoztatási kötelezettsége tartalmában bővült amellett, hogy a tájékoztatás határidejére meghatározott 15 napos határidő 7 napra rövidült. 2023. január 1-től az új m...
A Munka törvénykönyvének 166. §-a alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt, azonban mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A vizsgált eseti ügyben a munkavállaló – ...
A Kúria egyik friss döntésében foglalkozott a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló megállapodásban foglalt „adminisztrációs hibából” vállalt munkáltatói fizetési kötelezettség következményeivel. A döntés alapjául szolgáló tényállás szerint a munkavállaló 2019. április 4-én írásban kérelmet terjesztett elő, amelyben munkaviszonya 2019. április 30-ával történő megszüntetését kérte. Az illetékes HR-vezető a munkavállaló kérelmére április 4-én rájegyezte, hogy „Átvet...