2021. november 1-jén lépett hatályba a nagy visszhangot kapott 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet a munkahelyek koronavírus elleni védelméről.  A rendelet jogalkotó által megjelölt célja annak biztosítása, hogy a cégek, vállalkozások és intézmények jogot kapjanak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás beadását a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében. A munkáltató – az egészség megóvása érd...
A gyakorlatban ugyan ritkábbak azok a jogviták, amelyek a munkavállalók jogellenes felmondására tekintettel indulnak, de érdemes tisztában lenni azzal, hogy nem csak a munkáltatónak lehet „rossz”, ha a felmondás szabályait nem tartja be. A munkavállalói felmondás esetei Ami minden esetben szükséges: a munkavállaló köteles a felmondást írásba foglalni és a munkáltatóval közölni (a munkáltatói jogkör gyakorlója számára átadni vagy bizonyítható módon részére eljuttatni). A munkavállaló ...
Bármikor előfordulhat olyan élethelyzet, hogy a munkavállaló megszorul és egyéb lehetőség híján a munkáltatóhoz fordul kölcsönért. Milyen lehetőségei vannak ilyen esetben a munkáltatónak? Mire érdemes odafigyelni, hogy a munkáltató ne fusson bele adózási problémákba? Először érdemes számba venni azokat az eseteket, amelyeknél nem keletkezik adófizetési kötelezettség: a munkavállaló részére nyújtott lakáscélú munkáltatói kölcsön és a munkabérelőleg. A személyi jövedelemadóról szó...
A veszélyhelyzet során alkalmazandó távmunka szabályairól szóló kormányrendelet 2020. november 12-én lépett hatályba, és a jelenlegi szabályozás szerint 2021. február 8-ig hatályos. Távmunkavégzésről akkor beszélünk, ha a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenységről van szó, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.  A veszélyhelyzet ideje alatt – a munkáltató utasítási jogát leszámítva – a munkavállaló ...
Közeleg az év vége és a ki nem adott (munkáltatói szemmel „ki nem vett”) szabadságokkal kapcsolatos társasjáték. A munkáltatók szembesülnek vele, hogy a munkavállalóknak még nagyon sok szabadsága van, munka viszont akad bőven, hiszen közeledik az év vége. Mit lehet (és nagyon fontos: mit nem lehet) tenni? A munka törvénykönyve ad pár lehetőséget arra, hogy „tologassuk” a szabadság kiadását: A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az ...
A múlt hét során, 2020. október 6-án elfogadásra került az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló T/13174. számú törvényjavaslat, amelyben nem csak a hálapénz kivezetésére irányuló rendelkezések kaptak helyet, hanem egy átstrukturált egészségügy képét festette az egészségügyben dolgozó társadalmi réteg elé. Munkajogi szempontból a törvényjavaslattal összefüggésben egyes szakszervezetek álláspontja és az egészségügyi szakma szakértői szerint a törvényjavaslat több rendelkezésével is ar...
Betegszabadság A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem táppénzt, hanem ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár. A munkáltató a munkavállalónak – betegsége miatti – keresőképtelensége esetén naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos ré...
Egyre inkább gyűrűzik a híráradat arról, hogy a tavaszi értékekhez képest is, rohamosan nő az új Covid-19 fertőzöttek száma. Tekintettel arra, hogy elindult a tanév, ezen tényező számos szülőt és pedagógust tölt el aggállyal. Figyelembe véve, hogy az iskolák újbóli – akár részleges – bezárása erős hatást gyakorol ismét a munkavállalók és munkáltatók helyzetére, 2020. szeptember 1-jén a hat magyar szakszervezeti konföderáció kezdeményezte, hogy a Covid-19 járványhelyzet ismételt erősödése m...