A koronavírus okozta járványügyi helyzetből eredő gazdasági károk mérsékelése céljából számos munkáltató vezet be a munkaszervezést érintő intézkedéseket, amely – sok esetben a munkavállalókkal kötött megállapodás következtében – a munkavállalók munkaidejét és bérezését jelentősen érinti. Ezzel párhuzamosan az is tapasztalható, hogy amelyik vállalkozásnak lehetősége van, az elindítja vagy fokozza a webshopon keresztüli értékesítését. Ennek következtében jelentős mértékben megnövekedett a futá...
A koronavírus okozta gazdasági lassulás során a cégek életben tartása és a munkavállalók munkaviszonyának fenntartása kapcsán számos munkajogi kérdés merül fel, amelyek közül néhány esetkörre a hazai munkajog is keresi jelenleg a választ. Cikkünkben összegezzük azon tényszerű és leggyakrabban alkalmazott intézkedéseket, amelyek a munka világában a koronavírus idején jogszerűen vagy tévesen alkalmazásra kerültek a munkáltatók által. „Szabadságra küldöm a munkavállalót.” A munkáltatók...
Ha a munkáltató a munkaviszonyt felmondással szünteti meg, azt köteles megindokolni. A felmondás indoka a munkáltató működésével összefüggő vagy a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével kapcsolatos ok lehet. A felmondási okokkal kapcsolatban egy speciális védelmet, korlátozást állít fel a Munka Törvénykönyve a kisgyermeket nevelő munkavállalók esetében a gyermek hároméves koráig, a nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállalók esetében pedig az azt megelőző ötéves...
Az állami családtámogatás keretén belül gyakran merül fel kérdés a családtámogatási elemek közül a családi pótlékra való jogosultság feltételeivel, valamint a családi pótlék folyósításának módjával kapcsolatban. Jelen cikkünkben bemutatjuk a családi pótlékra való jogosultság főbb kérdéseit, valamint a juttatás szabályait. A családi pótlék célja A családi pótlék családtámogatási ellátás, amely magában foglalja az ún. nevelési ellátást, valamint az iskoláztatási támogatást. A különbségtét...
A munka díjazásával összefüggésben gyakran merül fel kérdésként a gyakorlatban a prémium, valamint a jutalom közti különbség, illetőleg, hogy mely munkáltatói kötelezettségvállalási szint az, amely eléri a prémium jogi minőségét. Jelen cikkünkben a prémium, mint a leggyakoribb teljesítményösztönző bérelem jogi természetével összefüggő kritériumokat, valamint a prémiumra vonatkozó széleskörű bírói gyakorlat adott szegmenseit mutatjuk be. Prémium és a kötelezettségvállalás szintje A telje...
Korábbi cikkünkben már ismertettük, hogy jogcímenként, csoportonként mely károkat lehet érvényesíteni a munkáltatóval szemben a munkaviszonnyal összefüggésben felmerülő káreseménnyel kapcsolatban. Az Mt. 167. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni, nem kell azonban megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. A kártérítés rendszere, mértékének megállapítá...
A munkaviszony megszüntetésének mindkét fél számára legrugalmasabb módja az erre vonatkozó közös megegyezéses megállapodás létrehozása, mégis tapasztalataink szerint az egyik legtöbb bizonytalanság éppen ezt a jogintézményt övezi. A megállapodás tartalmi elemeiről korábban már megjelent egy írás a blogon, ott azonban nem esett szó a legelső lépésről: hogyan kezdeményezzük a közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetést, illetve miként reagáljunk egy ilyen kezdeményezésre? A címben hivatkoz...
Korábbi cikkeinkben már ismertettük a munkáltató kártérítési felelősségéhez tartozó szabályokat, annak módját, és az ehhez tartozó alapfogalmakat. Jelen cikkünkben röviden összefoglaljuk, hogy jogcímenként, csoportonként mely károkat lehet érvényesíteni a munkáltatóval szemben a munkaviszonnyal összefüggésben felmerülő káreseménnyel kapcsolatban. Az Mt. 167. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni, nem kell azonban megtéríteni azt a kárt, ame...