A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a jogi személy (gazdasági társaság) irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult, aki vagy akik ügyvezetési tevékenységet a jogi személy érdekének megfelelően köteles(ek) ellátni. Vezető tisztségviselő (ez korlátolt felelősségű társaság esetében ügyvezető) természetes vagy jogi személy is le...
2021. július 1. napjával változtak a Polgári Törvénykönyv rendelkezései: nem szűnnek meg „automatikusan” közkereseti társaságok, ha tagjaik száma egy főre csökken, illetve betéti társaságok, ha valamennyi beltag vagy valamennyi kültag tagsági jogviszonya megszűnik, és az ettől számított 6 hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnál újabb tagnak a társaságba való belépését.  A Polgári Törvénykönyv korábbi szabályozása meglehetősen szigorú volt: amenny...
A gyakorlatban ugyan ritkábbak azok a jogviták, amelyek a munkavállalók jogellenes felmondására tekintettel indulnak, de érdemes tisztában lenni azzal, hogy nem csak a munkáltatónak lehet „rossz”, ha a felmondás szabályait nem tartja be. A munkavállalói felmondás esetei Ami minden esetben szükséges: a munkavállaló köteles a felmondást írásba foglalni és a munkáltatóval közölni (a munkáltatói jogkör gyakorlója számára átadni vagy bizonyítható módon részére eljuttatni). A munkavállaló ...
Amióta az internet hozzáférhető a szélesebb rétegek számára is, azóta létezik az internetes trollkodás, veszekedés és beszólogatás jelensége is. Ezt a tendenciát pedig csak megerősítette a social media térnyerése: mindenkinek van véleménye, senki nem rejti véka alá, de persze más véleményét már kevéssé szeretjük. Néha egy-egy hevesebb vita (lehetőleg politikai témában, de a témák száma szinte végtelen) során a vérmesebbek hamar eljutnak a mindent vivő érveléshez: a másik kommentelőt, édesa...
Bármikor előfordulhat olyan élethelyzet, hogy a munkavállaló megszorul és egyéb lehetőség híján a munkáltatóhoz fordul kölcsönért. Milyen lehetőségei vannak ilyen esetben a munkáltatónak? Mire érdemes odafigyelni, hogy a munkáltató ne fusson bele adózási problémákba? Először érdemes számba venni azokat az eseteket, amelyeknél nem keletkezik adófizetési kötelezettség: a munkavállaló részére nyújtott lakáscélú munkáltatói kölcsön és a munkabérelőleg. A személyi jövedelemadóról szó...
Széles körben ismert, hogy 2021. január 1. napjától változott az újépítésű lakásokra vonatkozó áfa 27-ről 5 százalékra. Az áfa-csökkentés értelmében a 2021. január 1. után kiállított, lakásvásárlásra vonatkozó számla 5 százalékos kulccsal adózik majd. De mi a helyzet akkor, ha az adásvételi szerződést tavaly kötötte meg a vevő? Kevesebbet kell fizetni a lakásért? A válasz: nem mindegy, hogy mi van a szerződésben. Az adásvételi szerződésben két féle képen lehet feltüntetni a vételárat (a...
2021. január 1. napjával számos helyen változnak az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szabályai, cikkünkben az egyik lényeges változással, illetve a lakóingatlanok vásárlásával kapcsolatos illetékszabályokkal foglalkozunk. Az újdonság: CSOK-al kapcsolatos mentesség 2021. január 1. napjától mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól lakás tulajdonjogának, lakás tulajdoni hányadának az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (...
Közeleg az év vége és a ki nem adott (munkáltatói szemmel „ki nem vett”) szabadságokkal kapcsolatos társasjáték. A munkáltatók szembesülnek vele, hogy a munkavállalóknak még nagyon sok szabadsága van, munka viszont akad bőven, hiszen közeledik az év vége. Mit lehet (és nagyon fontos: mit nem lehet) tenni? A munka törvénykönyve ad pár lehetőséget arra, hogy „tologassuk” a szabadság kiadását: A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az ...