A bizonyítás lefolytatására a polgári perrendtartás szabályai szerint az érdemi tárgyalási szakban kerül sor, azonban szükséges esetben lehetőség van egyes bizonyítási cselekmények korábbi lefolytatására is; így a perindítás előtt, illetve a perindítást követően a keresetlevél perfelvételre alkalmasságától kezdődően is, előzetes bizonyítási eljárásként.
Előzetes bizonyítás iránti kérelmet a közjegyző előtt is elő lehet terjeszteni – cikkünk most erre az előzetes bizonyítási lehetőségre kon...
Szerző: Dr. Fehér Attila LL. M.
A munkaszerződés megkötésére, illetve módosítására főszabály szerint az azt megkötő felek (munkáltató és munkavállaló) közös akaratával van lehetőség, azonban a Munka törvénykönyve tartalmaz olyan eseteket, amikor a szerződés módosítására sor kerül(het) akkor is, ha azt csak az egyik fél kezdeményezi.
Az első ilyen eset az a Munka törvénykönyvében meghatározott, hosszabb időtartamú távollétet követően a munkáltatót terhelő kötelezettségből következik.
Gyermekgondozás, hozzátartozó tartó...
2023 szeptember 1. napján lép hatályba a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény módosítása, amely induló vállalkozások részére egyszerűbbé teheti a befektetői tőkebevonást.
A jogintézmény az induló vállalkozások finanszírozásának speciális jogi eszköze, amely az eredményesen működő innovációs ökoszisztémákban (pl. Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Észtország) évtizedek óta elérhető és széles körben alkalmazott.
A tőkévé konvertálható kölcsön üzletréssz...
Az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény számos agrár tárgyú jogszabályt módosított, többet között a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt.
Az egyik lényeges módosítás, hogy a föld helyben szokásos átlagos forgalmi értékének megállapítására vonatkozó, 2023. május 1. napján hatályba lépett rendelkezéseket a módosítás hatályon kívül helyezi.
A két hónapig hatályban volt rendelkezések szerint, h...
A társasházakról szóló törvény rendelkezése alapján a közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (azaz a közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a Szervezeti és Működési Szabályzat másképp nem rendelkezik.
A Kúria Pfv.VII.20.817/2022/7. ügyszámon meghozott döntésének alapjául az alábbi tényállás szolgált:
Az alperes által ...
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: helyi adó törvény) felhatalmazása alapján a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat rendelettel az önkormányzat illetékességi területén helyi adókat, valamint települési adókat vezethet be. Ingatlanokkal kapcsolatosan két adótípus merülhet fel: az építményadó és a telekadó.
A helyi adó törvény mindkét adónem esetében azonosan szabályoz: „az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény/telek tulajd...
A Munka törvénykönyvének 166. §-a alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt, azonban mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
A vizsgált eseti ügyben a munkavállaló – ...
Amennyiben a munkáltató jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt, az Mt. szabályai szerint köteles megtéríteni a munkavállaló részére az okozott kárt.
A kártérítési igény körében a munkavállaló választhat, az alábbiak közül:
tételes kártérítési igénnyel él, amely esetben a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét, vagy
átalány-kártérítést választ, amikor a munkáltatói felmondás esetén irá...