Kategória: Követeléskezelés

Meghatározott ingó dolog kiadása iránt kezdeményezett végrehajtási eljárás a gyakorlatban viszonylag ritkán fordul elő. Jelen végrehajtási eljárásban a pénzkövetelés behajtása helyett meghatározott ingó vagyontárgy visszaszerzése a cél. Nézzük meg a bírósági végrehajtási eljárásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) ingók kiadására vonatkozó atipikus rendelkezéseit. Meghatározott ingó kiadása iránt kezdeményezett végrehajtási eljárásban a végrehajtó a végrehajtható okiratot...

Előfordul olyan eset, amikor a kötelezett a fizetési meghagyás kézhezvétele után nem fizeti meg a tartozását, noha tudja, hogy az jogos, éppen ezért ellentmondással sem él az erre nyitva álló 15 napos határidőn belül. Ezzel a célja kifejezetten az, hogy jogerőre emelkedjen és végrehajtható legyen a fizetési meghagyás, tehát az abban követelt összeg végrehajtási eljárás keretében behajtható legyen tőle, mivel el szeretné kerülni a perré alakulást. Hiszen ha a fizetési meghagyásnak ellentmond, ...

A gyakorlatban rendszerint előfordul, hogy a végrehajtási eljárás szünetelését és felfüggesztését összekeverik a végrehajtási eljárásban nem jártas személyek. Jelen írásomban a felfüggesztés és a szünetelés közötti lényeges különbségeket szeretném bemutatni. Mind a két jogintézményt a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szabályozza. További közös vonás a szünetelésben és a felfüggesztésben, hogy megakasztja a végrehajtási eljárást. A végrehajtó intézk...

A végrehajtási eljárás során az eljárásban a felvilágosításra jogosult személyeknek, azaz a végrehajtást kérőnek, az adósnak és annak, aki jogi érdekét az ügyben igazolja, joga van a tájékoztatáskéréshez. A végrehajtó érdemi tájékoztatást kizárólag írásban ad. Ha telefonon szóbeli tájékoztatást kérünk a végrehajtótól, csak általános tájékoztatást kaphatunk. A végrehajtói tájékoztatás jogszabályi hátterét a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet...

A végrehajtási eljárás legfontosabb szereplői a végrehajtást kérő és az adós. A végrehajtást kérő szempontjából fontos kérdés, hogyan kezdeményezzünk végrehajtási eljárást az adóssal szemben? A bírósági végrehajtási eljárásól szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. §-a rendelkezik arról, hogy milyen végrehajtható okirat alapján van helye a végrehajtási eljárás megindításának. Ilyen végrehajtható okirat például a bíróság és a közjegyző által kiállított végrehajtási lap, az ol...

Ha az adós a végrehajtási eljárásban a végrehajtónak vagy a végrehajtást kérőnek részben vagy egészben kifizeti a követelést, jogosan merül fel a kérdés, hogy ilyenkor a végrehajtási költségek megfizetése kit terhel. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 34. §-a rendelkezik a végrehajtás során felmerülő költségek viseléséről, főszabály szerint a végrehajtás során felmerülő költséget a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli. Erre az esetre iskol...