Ha az adós a végrehajtási eljárásban a végrehajtónak vagy a végrehajtást kérőnek részben vagy egészben kifizeti a követelést, jogosan merül fel a kérdés, hogy ilyenkor a végrehajtási költségek megfizetése kit terhel. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 34. §-a rendelkezik a végrehajtás során felmerülő költségek viseléséről, főszabály szerint a végrehajtás során felmerülő költséget a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli. Erre az esetre iskol...
Felszámolási eljárás több okból indítható, a leggyakoribb eset mégis az, amikor a hitelező valamely ki nem fizetett, lejárt és nem vitatott tartozása miatt kerül sor a kérelem benyújtására. A csődtörvény hatályos előírásai szerint ennek egyik, de talán legfontosabb feltétele, hogy az adós tartozása szerződésen alapuljon. De mennyire kell tágan vagy szűken értelmezni azt, hogy egy tartozás szerződésen alapul? Ebben a kérdésben igyekezett rendet tenni a Kúria 4/2013. Polgári jogegységi határoz...
Bizonyára nem teszünk eget rengetően új megállapítást azzal, hogy a fizetési meghagyással szembeni ellentmondás alapvető jelentőségű az érvényesített követelés behajtása szempontjából: annak elmulasztása esetén ugyanis a követelést tartalmazó fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik, amely következmény „visszaállítására” csak szűk körben van lehetőség. A fizetési meghagyással szembeni ellentmondás tartalmi követelményeit illetően nincsenek túlzott elvárásoknak kitéve a ...
A végrehajtó által foganatosított cselekmények közül talán legtöbbször előforduló eset természetes személy adós esetében a munkabér végrehajtás alá vonása. Az adós általában akkor értesül a levonásról, amikor a munkáltató foganatosítja a végrehajtási cselekményt. A letiltásról történő késői tudomásszerzés hátterében sokszor az adós mulasztása áll.  Mit tehetünk, hogy megakadályozzuk a levonást? Ügyfeleimnek legjobb megoldásként mindig a részletfizetést szoktam javasolni, tekintettel arra, h...
Amint az közismert, a végrehajtási eljárás során a végrehajtót az egyes cselekményei után munkadíj illeti meg, a sikeres követelésbehajtás után pedig behajtási jutalék, ezenkívül pedig jogosult az eljárással kapcsolatban felmerült költségei megtérítésére is, ahogyan arról a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 252. § (2) pontja is rendelkezik. Az a tény teljesen világos, hogy a végrehajtónak a végrehajtási eljárás alatt tett cselekmények következtében ...
A Kúria döntése alapjául szolgáló tényállás szerint a kezes készfizető kezességet vállalt egy Zrt.-nek a jogosulttal szemben fennálló fizetési kötelezettsége teljesítéséért. A kezes kötelezettségvállalását közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozattal erősítette meg, amelyben vállalta, hogy helytállási kötelezettségét 2018. augusztus 31-ig teljesíti.  A Zrt. felszámolás alá került, felszámolásának kezdő időpontja 2018. június 11. volt. A követe...
A Kúria Polgári Kollégiumának összevont polgári-gazdasági jogegységi tanácsa a 4/2013. Polgári Jogegységi határozatában akként foglalt állást, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti „szerződésen alapuló tartozás” fogalmába mind a szerződésben az adós által vállalt, mind a szerződésből eredő egyéb – a hitelező által az adóssal a pénzkövetelés megismeréséhez szükséges terjedelemben közölt – h...
A többször módosított csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 2021. július 1. napjával újabb módosítás keretében egészült ki. Alábbi cikkünkben a felszámolási eljárásra vonatkozó változásokat tekintjük át.  Az eddigi gyakorlat szerint mindazok, akik a felszámolási eljárásban az adóssal szemben fennálló követeléseiket a felszámolás során hitelezőként érvényesíteni kívánják, ismert követeléseiket a felszámolási eljárás megindításáról szól...