A hiteltörlesztési moratórium értelmében 2020. 03. 19-től az adósok év végéig mentesülnek a fennálló hitelük törlesztőrészleteinek megfizetése alól. A fizetési haladék kizárólag a 2020. 03. 18-ig már folyósított kölcsönökre vonatkozik. Az Országgyűlés 2020. október 28-án hirdette ki az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló törvényt, mellyel a fizetési moratórium időtartamát 2021....
A természetes személyekkel szemben kezdeményezett végrehajtási eljárások túlnyomó többségében alapvetően két fő forrásból jut hozzá pénzéhez a végrehajtást kérő: az adós bankszámlájára kibocsátott inkasszóból, illetve az adós munkabérét terhelő végrehajtói letiltásból. Ennek megfelelően a végrehajtási eljárások jellemzően ezen két végrehajtási intézkedés megtételével kezdődnek, így előfordulhat olyan helyzet, hogy az adós bankszámlájáról olyan összegek lefoglalása is megtörténik, amelyek a mu...
2020.augusztus 1. napjával módosultak a Csődtörvény rendelkezései, egyúttal korszerűsödtek a csőd- és felszámolási egyezség megkötésének szabályai. A csődeljárás célja, hogy a fizetési problémával küzdő adós és hitelezői megkíséreljenek létrehozni egy olyan egyezséget, amely az adós fizetőképességét helyreállítja, egyúttal biztosítja, hogy a cég folytathassa tevékenységét. Az első egyezségi tárgyalást a korábbi 60 helyett, a csődeljárás kezdő időpontjáról számított 90 napon belül kell megt...
A végrehajtási jog kevésbé ismert, ám annál hasznosabb jogintézménye a követelés lefoglalására vonatkozó indítvány, amelynek eredményeképp olyan személyek is részeseivé válhatnak a végrehajtásnak, akik kizárólag az adóssal állnak jogviszonyban. Miként a követeléskezelés világában szinte mindig, a végrehajtói felhívás ignorálása ebben az esetben sem célravezető magatartás, ezért jelen cikkünkben a követelés lefoglalásával összefüggő jogokat és kötelezettségeket vesszük sorra, elősegítendő a te...
A 2020. május 29. napjától hatályos 249/2020. (V. 28.) Korm. rendelet átmeneti időszakra megváltoztatta a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) egyes rendelkezéseit, amelyek az adós fizetésképtelenségének megállapítására és a felszámolási eljárás elrendelésére irányuló kérelem elbírálását szabályozzák. A koronavírus veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (Veszélyhelyzet) ideje alatt a hitelező akkor nyújthat be...
Az adós ellen indult végrehajtás szünetel, ha az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, vagy a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt, azaz, ha a követelés behajthatatlan. A szünetelést a végrehajtó állapítja meg. A végrehajtást kérőnek ezt követően öt évig van lehetősége kérni a végrehajtás folytatását, ellenkező esetben a végrehajtási jog és a végrehajtandó követelés elévül. A végrehajtási jog elévülését azonban bármely végrehajtási cselekmény megszakítja, és ekkor az elévü...
A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. A bankgarancia a bank visszavonhatatlan kötelezettségvállalása arra, hogy ügyfelének kérésére és utasítása szerint a bankgaranciában megjelölt kedvezményezett javára, a bankgarancia feltételeinek teljesülése esetén fizetést teljesít, a kedvezményezett első felszólítására, az alapjogviszony...
Felszámolásban az adós vagyontárgyait pályázat vagy árverés útján kell értékesíteni. Jelen cikkünkben a kettő közötti különbséget mutatjuk be. Bevezetés A csődtörvény szabja kötelezettségként a felszámolónak, hogy a felszámolás alá került adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesítse pályázat vagy árverés útján. Az értékesítés ezen módjaitól a felszámoló csak a törvényben felsorolt esetekben (például a hitelezői választmány hozzájárulása esetén) térhet el. Nyilvános pályázat A felsz...