Bizonyára nem teszünk eget rengetően új megállapítást azzal, hogy a fizetési meghagyással szembeni ellentmondás alapvető jelentőségű az érvényesített követelés behajtása szempontjából: annak elmulasztása esetén ugyanis a követelést tartalmazó fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik, amely következmény „visszaállítására” csak szűk körben van lehetőség. A fizetési meghagyással szembeni ellentmondás tartalmi követelményeit illetően nincsenek túlzott elvárásoknak kitéve a ...
A végrehajtó által foganatosított cselekmények közül talán legtöbbször előforduló eset természetes személy adós esetében a munkabér végrehajtás alá vonása. Az adós általában akkor értesül a levonásról, amikor a munkáltató foganatosítja a végrehajtási cselekményt. A letiltásról történő késői tudomásszerzés hátterében sokszor az adós mulasztása áll.  Mit tehetünk, hogy megakadályozzuk a levonást? Ügyfeleimnek legjobb megoldásként mindig a részletfizetést szoktam javasolni, tekintettel arra, h...
Amint az közismert, a végrehajtási eljárás során a végrehajtót az egyes cselekményei után munkadíj illeti meg, a sikeres követelésbehajtás után pedig behajtási jutalék, ezenkívül pedig jogosult az eljárással kapcsolatban felmerült költségei megtérítésére is, ahogyan arról a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 252. § (2) pontja is rendelkezik. Az a tény teljesen világos, hogy a végrehajtónak a végrehajtási eljárás alatt tett cselekmények következtében ...
A Kúria döntése alapjául szolgáló tényállás szerint a kezes készfizető kezességet vállalt egy Zrt.-nek a jogosulttal szemben fennálló fizetési kötelezettsége teljesítéséért. A kezes kötelezettségvállalását közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozattal erősítette meg, amelyben vállalta, hogy helytállási kötelezettségét 2018. augusztus 31-ig teljesíti.  A Zrt. felszámolás alá került, felszámolásának kezdő időpontja 2018. június 11. volt. A követe...
A Kúria Polgári Kollégiumának összevont polgári-gazdasági jogegységi tanácsa a 4/2013. Polgári Jogegységi határozatában akként foglalt állást, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti „szerződésen alapuló tartozás” fogalmába mind a szerződésben az adós által vállalt, mind a szerződésből eredő egyéb – a hitelező által az adóssal a pénzkövetelés megismeréséhez szükséges terjedelemben közölt – h...
A többször módosított csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 2021. július 1. napjával újabb módosítás keretében egészült ki. Alábbi cikkünkben a felszámolási eljárásra vonatkozó változásokat tekintjük át.  Az eddigi gyakorlat szerint mindazok, akik a felszámolási eljárásban az adóssal szemben fennálló követeléseiket a felszámolás során hitelezőként érvényesíteni kívánják, ismert követeléseiket a felszámolási eljárás megindításáról szól...
A határokon átívelő igényérvényesítésre vonatkozó uniós szabályozás körében korábbi blogbejegyzéseinkben bemutattuk az európai fizetési meghagyást,  a kis értékű követelések európai eljárását és az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzést, továbbá foglalkoztunk a joghatósági kérdésekkel, illetve az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályokkal is. Jelen cikkünkben az európai fizetési meghagyást érintő joghatósági és egyéb kérdésekről írunk. Az európai fizetési meghagyás ugyan a határo...
A következő cikk segítségével szeretnénk rámutatni arra, hogy néhány fontos szabály betartásával hogyan tudja elkerülni az adós azt, hogy a fennálló tartozása tovább növekedjen a követelés jogi úton történő behajtása következtében. A tartozás megfizetésének kikényszerítése költséges eljárásokon keresztül valósul meg. Ezeknek a jogi eljárásoknak a költségeit a jogosult az adóson fogja behajtani, így az eljárás végén nemcsak a tartozás összegét, hanem a követelés behajtásával járó különféle ...