A különböző okokból elrendelt veszélyhelyzetekre hivatkozással már eddig is több jogterületen, így a felszámolási eljárásokban is számos, az általánostól eltérő szabállyal találkozhattunk. Egy egészen friss ilyen típusú jogintézmény a többségi befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek felszámolásának veszélyhelyzeti szabályai, mely 2023. március 2-án lépett hatályba [64/2023. (III. 1.) Korm. rendelet]. Az új szabályokat azokban az eljárásokban kell alkalmazni, melyek az okból kerültek elren...
A végrehajtási eljárás legfontosabb szereplői a végrehajtást kérő és az adós. A végrehajtást kérő szempontjából fontos kérdés, hogyan kezdeményezzünk végrehajtási eljárást az adóssal szemben? A bírósági végrehajtási eljárásól szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. §-a rendelkezik arról, hogy milyen végrehajtható okirat alapján van helye a végrehajtási eljárás megindításának. Ilyen végrehajtható okirat például a bíróság és a közjegyző által kiállított végrehajtási lap, az ol...
Ha az adós a végrehajtási eljárásban a végrehajtónak vagy a végrehajtást kérőnek részben vagy egészben kifizeti a követelést, jogosan merül fel a kérdés, hogy ilyenkor a végrehajtási költségek megfizetése kit terhel. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 34. §-a rendelkezik a végrehajtás során felmerülő költségek viseléséről, főszabály szerint a végrehajtás során felmerülő költséget a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli. Erre az esetre iskol...
Felszámolási eljárás több okból indítható, a leggyakoribb eset mégis az, amikor a hitelező valamely ki nem fizetett, lejárt és nem vitatott tartozása miatt kerül sor a kérelem benyújtására. A csődtörvény hatályos előírásai szerint ennek egyik, de talán legfontosabb feltétele, hogy az adós tartozása szerződésen alapuljon. De mennyire kell tágan vagy szűken értelmezni azt, hogy egy tartozás szerződésen alapul? Ebben a kérdésben igyekezett rendet tenni a Kúria 4/2013. Polgári jogegységi határoz...
Bizonyára nem teszünk eget rengetően új megállapítást azzal, hogy a fizetési meghagyással szembeni ellentmondás alapvető jelentőségű az érvényesített követelés behajtása szempontjából: annak elmulasztása esetén ugyanis a követelést tartalmazó fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik, amely következmény „visszaállítására” csak szűk körben van lehetőség. A fizetési meghagyással szembeni ellentmondás tartalmi követelményeit illetően nincsenek túlzott elvárásoknak kitéve a ...
A végrehajtó által foganatosított cselekmények közül talán legtöbbször előforduló eset természetes személy adós esetében a munkabér végrehajtás alá vonása. Az adós általában akkor értesül a levonásról, amikor a munkáltató foganatosítja a végrehajtási cselekményt. A letiltásról történő késői tudomásszerzés hátterében sokszor az adós mulasztása áll.  Mit tehetünk, hogy megakadályozzuk a levonást? Ügyfeleimnek legjobb megoldásként mindig a részletfizetést szoktam javasolni, tekintettel arra, h...
Amint az közismert, a végrehajtási eljárás során a végrehajtót az egyes cselekményei után munkadíj illeti meg, a sikeres követelésbehajtás után pedig behajtási jutalék, ezenkívül pedig jogosult az eljárással kapcsolatban felmerült költségei megtérítésére is, ahogyan arról a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 252. § (2) pontja is rendelkezik. Az a tény teljesen világos, hogy a végrehajtónak a végrehajtási eljárás alatt tett cselekmények következtében ...
A Kúria döntése alapjául szolgáló tényállás szerint a kezes készfizető kezességet vállalt egy Zrt.-nek a jogosulttal szemben fennálló fizetési kötelezettsége teljesítéséért. A kezes kötelezettségvállalását közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozattal erősítette meg, amelyben vállalta, hogy helytállási kötelezettségét 2018. augusztus 31-ig teljesíti.  A Zrt. felszámolás alá került, felszámolásának kezdő időpontja 2018. június 11. volt. A követe...