Jelen cikkünkben azt járjuk körül, hogy lehetőség van-e egy jövőbeli cégjegyzéki változást előre bejegyezni a cégnyilvántartásba. A gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén olyan döntés meghozatala is felmerül, amely valamilyen jövőbeli eseményhez (változáshoz) kapcsolódik. Gondoljunk csak bele: egy ügyvezető lemond a tisztségéről úgy, hogy az új ügyvezető munkába állásáig még ellátja a feladatait vagy az székhelyváltozásnál a taggyűlés döntés...
Számos újságcikk jelent már meg abban a témában, hogy július 1-től jelentős változás következik be a hazai hulladékgazdálkodásban. Ezek a változások nagyrészt strukturálisak, de érintik a hulladékbirtokosokra vonatkozó előírásokat is. Érdemes ezért ezeket ismét áttekinteni, mert a változás időpontja már nincs messze. Az nem változik, hogy a hulladékbirtokosnak gondoskodnia kell a hulladék kezeléséről. Ennek a módjai azonban pont a hulladékgazdálkodás rendszerében bekövetkezett változás miatt...
Jelen cikkünkben arra keressük a választ, hogy az örökösök felülírhatják-e az örökhagyó végakaratát vagy a törvényes öröklés rendjét. A válasz – ahogyan azt a kedves olvasó megszokhatta – összetett. Az örökhagyó végakaratát teljes egészében nem lehet felülírni, azaz az általa örökösként nevezett személyt mindenképpen részesíteni kell a hagyatékból, ugyanakkor a Polgári Törvénykönyv lehetőséget ad az örökösként érdekelteknek arra, hogy megállapodjanak az örökségük egymás közötti megosztá...
Jelen cikkünkben arra keressük a választ, hogy egyoldalú jognyilatkozattal meg lehet-e szüntetni a szerződésmódosítást úgy, hogy az az alapszerződésünket ne érintse.  Gondoljunk csak bele: a privát és az üzleti szférában is gyakran előforduló eset, hogy egy tartós szerződés alapján valamilyen alapcsomagot tartalmazó szolgáltatást veszünk igénybe rendszeresen (pl.: felhő, stream, IT-support, adatbázis-hozzáférés stb.), majd később felmerül az igényünk arra, hogy az alapcsomagon felül, arra al...
A földhasználat szó köznapi értelemben számos jelentéssel bírhat. Természetesen a jog igyekszik kerülni az olyan helyzeteket, amikor egy kifejezés alatt nem pontosan egy jogintézményről van szó (vö. normavilágosság alkotmányos követelménye). Nincs ez másként a földhasználati joggal sem. Lássuk tehát, mit takar a földhasználati jog kifejezés. Ha leánykori nevén mutatnám be a fölhasználati jogot akkor talán hamarabb ismerős lesz: földhasználati jog, született osztott (föld)tulajdon. Egy régi ...
Ritkán ugyan, de előfordul, hogy egy gazdasági társaság úgy szűnik meg jogutód nélkül, hogy közhiteles hatósági nyilvántartásban (pl. ingatlan-nyilvántartásban) még fel van tüntetve mint adott jog (pl. jelzálogjog vagy tulajdonjog) jogosultja. Cikkünkben arra a kérdésre keressük a választ, mi a teendő, ha töröltetni akarjuk a jogutód nélkül megszűnt cégre vonatkozó bejegyzést. A válasz attól függ, hogy milyen jogról van szó: tulajdonjogról vagy más jogról. Más, nem tulajdonjog esetében Ame...
Ügyfeleink, mielőtt polgári peres eljárás megindítását fontolgatják, gyakran és félve kérdezik: „Ügyvéd úr, meddig fog ez a per tartani?” A válaszunk a nem is annyira új perjogi kódex (a 2016. évi CXXX. törvény, azaz a Pp.) hatálybalépése óta nem feltétlenül a szokásos („Évekig/sokáig/nem lehet tudni/az attól függ”), mivel az új Pp. bevezette visszaállította [az 1911. évi I. törvénycikk, az ún. Plósz-féle polgári perjogi kódex vezette be a magyar perjogba, elérhető itt.] az ún. osztott persz...
A különböző okokból elrendelt veszélyhelyzetekre hivatkozással már eddig is több jogterületen, így a felszámolási eljárásokban is számos, az általánostól eltérő szabállyal találkozhattunk. Egy egészen friss ilyen típusú jogintézmény a többségi befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek felszámolásának veszélyhelyzeti szabályai, mely 2023. március 2-án lépett hatályba [64/2023. (III. 1.) Korm. rendelet]. Az új szabályokat azokban az eljárásokban kell alkalmazni, melyek az okból kerültek elren...