Az állami családtámogatás keretén belül gyakran merül fel kérdés a családtámogatási elemek közül a családi pótlékra való jogosultság feltételeivel, valamint a családi pótlék folyósításának módjával kapcsolatban. Jelen cikkünkben bemutatjuk a családi pótlékra való jogosultság főbb kérdéseit, valamint a juttatás szabályait. A családi pótlék célja A családi pótlék családtámogatási ellátás, amely magában foglalja az ún. nevelési ellátást, valamint az iskoláztatási támogatást. A különbségtét...
A lassan két éve hatályban lévő új polgári perrendtartással, általánosságban véve, egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk (itt). A törvény szabályai a perkoncentráció elvét szem előtt tartva arra ösztönzik a feleket, hogy minél előbb adják elő valamennyi tényállítást, nyilatkozatot, bizonyítékot annak érdekében, hogy a per minél előbb befejeződhessen. Az elsőfokú eljárás két szakaszában, a perfelvételi szakban, illetve az érdemi szakban is egyaránt lehetőség van a kereset megváltoztatására, ...
Több cikkben elemeztük már a hulladéktermelők, hulladékbirtokosok feladatait, kötelezettségeit, a jelen bejegyzésben pedig a konkrét adminisztrációs teendőket igyekszünk bemutatni. A besorolási kötelezettség A hulladék termelője vagy – ha a termelő nem állapítható meg – a hulladék birtokosa a hulladékot típus és jelleg szerint a hulladékjegyzékről szóló jogszabályban meghatározottak szerint köteles besorolni. Ha a hulladék termelője vagy a hulladék birtokosa besorolási kötelezetts...
Több korábbi blogbejegyzésben foglalkoztunk a hulladékgazdálkodás szankciórendszerével, ezen belül is a bírság kiszabásának feltételeivel, szabályozásával. Fontos eleme volt mindeddig a szabályozásnak – és itt nem csak a hulladékgazdálkodási bírságról, hanem egyéb hatósági bírságról is beszélünk –, hogy a hatóságok a kis- és középvállalkozásokkal szemben kizárólag az első esetben előforduló jogsértés esetén – bizonyos kivételektől eltekintve – bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkal...
A munka díjazásával összefüggésben gyakran merül fel kérdésként a gyakorlatban a prémium, valamint a jutalom közti különbség, illetőleg, hogy mely munkáltatói kötelezettségvállalási szint az, amely eléri a prémium jogi minőségét. Jelen cikkünkben a prémium, mint a leggyakoribb teljesítményösztönző bérelem jogi természetével összefüggő kritériumokat, valamint a prémiumra vonatkozó széleskörű bírói gyakorlat adott szegmenseit mutatjuk be. Prémium és a kötelezettségvállalás szintje A telje...
Korábbi cikkünkben már ismertettük, hogy jogcímenként, csoportonként mely károkat lehet érvényesíteni a munkáltatóval szemben a munkaviszonnyal összefüggésben felmerülő káreseménnyel kapcsolatban. Az Mt. 167. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni, nem kell azonban megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. A kártérítés rendszere, mértékének megállapítá...
Korábbi cikkeinkben már ismertettük a munkáltató kártérítési felelősségéhez tartozó szabályokat, annak módját, és az ehhez tartozó alapfogalmakat. Jelen cikkünkben röviden összefoglaljuk, hogy jogcímenként, csoportonként mely károkat lehet érvényesíteni a munkáltatóval szemben a munkaviszonnyal összefüggésben felmerülő káreseménnyel kapcsolatban. Az Mt. 167. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni, nem kell azonban megtéríteni azt a kárt, ame...
A korábbi bejegyzésekben már érintettük a hulladékbirtokosok felelősségét – ha máshogy nem, az ingatlantulajdonosokon keresztül –, nem árt azonban egy külön cikkben is foglalkozni a témával. Hulladékbirtokosnak tekintendő a hulladéktermelő, valamint bármely jogalany, akinek vagy amelynek a hulladék a birtokában van. A már sokszor idézett és hivatkozott, de a hulladékgazdálkodásban kulcsszerepet betöltő „szennyező fizet” elve alapján a hulladékbirtokos is felelős a hulladék kezeléséért, ...