A környezetvédelmi ügyekben kiemelt fontossága van annak, hogy az érintett lakosság megfelelő mértékű és tartalmú információhoz jusson, valamint kifejthesse a véleményét. Ennek egyik eszköze a közmeghallgatás intézménye. Közmeghallgatást az alábbi esetekben kell tartani: a) amennyiben a környezetvédelmi hatóság az érdekeltet felülvizsgálatra kötelezi azért, mert nem kérelmezett előzetes vizsgálatot, továbbá a környezeti hatásvizsgálat vagy az egységes környezethasználati engedélyezés ha...
Jól ismert, és talán túlzás nélkül állítható, hogy a jogkereső közönség által közkedvelt lehetőség a közigazgatási eljárásokban, amikor a hatóság saját hatáskörben módosítja vagy visszavonja a döntését. Csak a rend kedvéért idézzük fel, hogy erre a hatóságnak két módon van lehetősége: az ügyfél által benyújtott keresetlevél alapján vagy hivatalból. Mindkét esetben feltétele a döntés visszavonásának vagy módosításának annak jogszabálysértő jellege. [reklam reklam_slug="ecovis-...
Jelen írásunkban a földhasználati jogosultságról írunk. Felhívjuk a kedves olvasó figyelmét, hogy korábbi cikkünkben a földhasználati jogról írtunk, amely a Ptk. szerinti jogintézmény. Jelen cikkünk témája a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földtörvény) szerinti földhasználati jogosultság és nem a Ptk. szerinti jog. Az alapkiinduló pont, hogy vagy a termőföld tulajdonosa, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező műveli a t...
2024. március 1-től jelentősen változtak a munkaügyi és a munkavédelmi bírságra vonatkozó szabályok. A két releváns jogszabály a 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról, és a 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet a munkavédelmi bírság mértékéről és a kiszabására vonatkozó részletes szabályokról, valamint a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásának és továbbképzésének szabályairól. A munkaügyi bírság ...
A környezetvédelmi biztosítás megváltozott szabályaival foglalkozó utolsó cikk a céltartalék képzésére vonatkozó szabályokat ismerteti. Céltartalék képzésére a hulladéklerakó üzemeltetője köteles. A céltartalék azt hivatott szolgálni, hogy fedezetet nyújtson a hulladéklerakó működése során esetlegesen bekövetkező környezetkárosodás felszámolására alkalmas költségekre, továbbá a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló miniszt...
Jelen cikkünkben két, egymás mellett álló lehetőséget ismertetünk a termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésére. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk az egyik szabályait – nevezzük „A” lehetőségnek. E helyen korábbi írásunknak csak a leglényegesebb megállapításait idézzük. A másik, „B” lehetőség szabályainak részletes ismertetésétől is eltekintünk, mivel jelen cikk célja a két lehetőség rövid összehasonlítása. „A” lehetőség A földeken fennálló osztatlan közös tu...
Egy 2 héttel ez előtti blogbejegyzésben ismertettük környezetvédelmi biztosítás megváltozott szabályainak főbb elemeit. A mostani cikk a pénzügyi biztosítékra vonatkozó előírásokat mutatja be. A pénzügyi biztosíték formái az alábbiak lehetnek azzal, hogy a pénzügyi biztosíték képzésére kötelezett a pénzügyi biztosíték formáját maga választja meg: a) biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény, biztosító által nyújtott kezesi biztosítás, vagy garancia, b) a hitelintézet által...
Egy korábbi blogbejegyzésben foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy a 2022. évi hulladéktörvény módosítása változást hozott a biztosítékok terén is. A jogi környezet újabb változása indokolttá teszi, hogy ismét foglalkozzunk a környezetvédelmi biztosítás kérdésével. A környezetvédelmi biztosítás megkötésére olyan gazdálkodó szervezet köteles, (i) amelynek tevékenysége során kormányrendeletben meghatározott mennyiségű hulladék képződik, (ii) amely e törvény szerint hulladékgazdálkodási...