Január elején hatályba lépett az osztatlan közös földtulajdonok felszámolásának és az ingatlan-nyilvántartás rendezésének megkönnyítését célzó törvény, a hozzá tartozó rendelettel együtt. Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény számos új előírással segíti az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését, minden esetben támogatva a felek egyezségkötését. Jelen cikkünkben, a teljesség igénye nélkül, a jogszabály nyújtotta főbb lehetőségeket ismertetjük az osztatlan közös f...
A Kúria 2021-ben hozott friss döntésével is megerősítette azt a következetes bírói gyakorlatot, hogy sérelemdíj mértékének megállapítása során kármegosztásnak nincs helye. A döntés alapját egy olyan élethelyzet képezte, ahol egy szakértőként dolgozó közalkalmazott vezetői megbízatását a munkáltató bíróság által megállapítottan jogellenesen vonta vissza. Nem csak a vezetői pótlékát, hanem a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészét is megvonta a munkáltató. Ezzel őt anyagilag nehéz helyz...
A természetvédelem jogi szabályozása legfontosabb területei bemutatását az alapfogalmak után az alapelvek rövid ismertetésével folytatjuk. Kiemelendő, hogy a természetvédelem – akárcsak a környezetvédelem – nem csak a természetes, hanem a jogi személyekre, mint környezethasználókra is ró kötelezettségeket. Így minden természetes és jogi személynek, valamint egyéb szervezetnek kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében – a tőlük elvárható mértékben, ami ter...
Önmagában az üzletrész megöröklésével nem válunk a gazdasági társaság tagjává. Öröklés esetén ugyanis, amennyiben tényleg a gazdasági társaság tagjává kívánunk válni – az örökösi minőség vagy a jogutódlás igazolása mellett –, kérnünk kell az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését. A taggá válás tehát az örökös döntése, amely csak erre irányuló kifejezett és írásban megtett kérelem előterjesztése esetén az örökösi minőség igazolása mellett következhet be. E körben fontos hangsúlyoz...
Nagy port vert fel és jelentős hullámokat gerjesztett a hulladéktörvény legújabb módosítása. A kérdés jelentőségét mutatja, hogy a köztársasági elnök a Parlament által elfogadott, az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény 49. § (1) bekezdése, 38. § (2) bekezdése és 62. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybírság a törvény 49. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességére irányuló indítványt al...
Egy korábbi cikksorozatban a környezetvédelem területén az egyes környezeti elemek védelmére vonatkozó főbb előírásokat mutattuk be. Most arra teszünk kísérletet, hogy a környezetvédelem, mint általános terület egyik legismertebb és sokak által szívügyüknek tekintett alterületére, a természetvédelemre helyezzük a fókuszt, és bemutassuk néhány bejegyzésen keresztül. Mindenekelőtt érdemes tisztázni néhány természetvédelmi jogi alapfogalmat, melyet ebben az első cikkben teszünk meg. Eze...
Egy cég alapítása során az alapítással kapcsolatos jogi munka sokszor egyszerűbbnek tűnhet, mint a cég alapítását megelőző, és a cég jövőjéről szóló komplex döntések sokasága. A gördülékeny indulást azonban számos jogi és/vagy bürokratikus buktató teheti nehezebbé. Amennyiben a cégalapításhoz szükséges okiratok elkészültek, azok aláírására és cégbíróság felé történő benyújtására sor került, a cégbíróság a beadott bejegyzési kérelem alapján továbbítja az iratokat a Nemzeti Adó- és Vámhivata...
A modern, demokratikus társadalmakban egyre inkább elvárás, hogy a nyilvánosság minél szélesebb körben szerepet kapjon, mint társadalom- és véleményformáló erő. Nincs ez másképp a környezetvédelemben sem, ahol a jogalkotó törekszik arra, hogy biztosítsa a nyilvánosság megjelenésére irányuló megalapozott igényt. A részvétel joga megilleti a magánszemélyeket, jogi személyeket és jogi személyiség nélküli szervezeteket is. Természetesen ezt a részvételi lehetőséget nem korlátlanul lehet ...