A veszélyhelyzet során alkalmazandó távmunka szabályairól szóló kormányrendelet 2020. november 12-én lépett hatályba, és a jelenlegi szabályozás szerint 2021. február 8-ig hatályos. Távmunkavégzésről akkor beszélünk, ha a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenységről van szó, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.  A veszélyhelyzet ideje alatt – a munkáltató utasítási jogát leszámítva – a munkavállaló ...
Nem minden vállalkozás van tisztában azzal, hogy milyen lehetőségek merülnek fel, ha felfedezi, hogy termékét vagy szolgáltatását valaki „leutánozta”. Nem szükséges ugyanis feltétlenül megszerzett oltalom ahhoz, hogy egy terméket vagy szolgáltatást versenyjogi eszközökkel megvédhessünk a minket utánzó cégektől. Jelen cikkünkben az úgynevezett jellegbitorlás jogintézményét és a hozzá kapcsolódó bírói gyakorlatot ismertetjük közérthetően. A jellegbitorlás tényállása A tisztességtelen piac...
A biztosító társaságok működése és a biztosításközvetítőik eljárása egy speciális, részletszabályokban gazdag területét fedi le a magyar jogrendszernek. A részletszabályok okán gyakran merül fel kérdés az alkuszok működésével összefüggésben. Ki az alkusz, pontosan mi az a független biztosításközvetítő? A jelen cikkben néhány alapfogalmak értelmezését követően, a független biztosításközvetítőket érintő együttműködési szabályokat járjuk körül. Függő és független biztosításközvetítők A ...
Utolsó, általános környezetvédelmi blogcikkünkben a veszélyes anyagok és a hulladék hatása elleni védelem, valamint a zaj- és rezgésvédelem főbb előírásai bemutatásával foglalkozunk. A veszélyes anyagok és technológiák A veszélyes anyagok károsító hatása elleni védelem minden olyan természetes, illetve mesterséges anyagra kiterjed, amelyet a környezethasználó tevékenysége során felhasznál, előállít, vagy forgalmaz, és amelynek minősége, mennyisége robbanás- és tűzveszélyes, radioaktív, ...
A Ptk. a szerződés megerősítésének esetei között szabályozza mind a foglaló, mind a kötbér jogintézményét. A szerződés megerősítésének esetei mind valamely szerződésszegéshez kapcsolódnak és a kötelezett által önként vállalt többletszankciókat jelentenek. Fontos különbség más a szerződésszegés általános szabályai között szereplő és az egyes nevesített szerződésszegési esetekhez képest, hogy míg az általános szerződésszegéshez kapcsolódó jogkövetkezmények (pl. szavatosság) a törvény erejéné...
A múlt hét során, 2020. október 6-án elfogadásra került az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló T/13174. számú törvényjavaslat, amelyben nem csak a hálapénz kivezetésére irányuló rendelkezések kaptak helyet, hanem egy átstrukturált egészségügy képét festette az egészségügyben dolgozó társadalmi réteg elé. Munkajogi szempontból a törvényjavaslattal összefüggésben egyes szakszervezetek álláspontja és az egészségügyi szakma szakértői szerint a törvényjavaslat több rendelkezésével is ar...
Folytatjuk az egyes környezeti elemek védelmére vonatkozó előírásokat bemutató blogcikk sorozatot, ezúttal a levegő, az élővilág, valamint az épített környezet védelmére vonatkozó előírások bemutatásával. A bevezetőből is látható, hogy a környezetvédelem nem csak a természetesnek mondható elemek (föld, víz levegő), hanem a mesterséges elemek, így épített környezet védelmét is előtérbe helyezi. A levegő védelme A levegő védelme a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, v...
A környezet egyes elemeinek védelmére vonatkozó előírásokat bemutató első blogcikk után, melyen a föld védelmére vonatkozó néhány előírást ismertettünk, most egy másik kiemelten fontos környezeti elem, a víz védelméről ejtünk pár szót. Talán külön említeni sem szükséges, hogy a víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint azok készleteire, minőségére – ide értve a hőmérsékleti viszonyait is – és mennyiségére. A védelem a felszíni vizek esetében kiterjed azok medré...