Mit jelent az, hogy „földhasználati jogosultság”?

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2024.03.21 | Ingatlan

Jelen írásunkban a földhasználati jogosultságról írunk. Felhívjuk a kedves olvasó figyelmét, hogy korábbi cikkünkben a földhasználati jogról írtunk, amely a Ptk. szerinti jogintézmény. Jelen cikkünk témája a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földtörvény) szerinti földhasználati jogosultság és nem a Ptk. szerinti jog.

Az alapkiinduló pont, hogy vagy a termőföld tulajdonosa, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező műveli a termőföldet, vagy tőle származtatott jogcímen a (haszon)bérlő.

Ha a termőföld tulajdonosa, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező (együttesen: használatba adó) nem tudja vagy szeretné művelni a földet, akkor a termőföld használatát, hasznosítását a Földtörvényben meghatározott módon és mértékben, a Földtörvényben meghatározott természetes személy, valamint jogi személy javára haszonbérlet, szívességi földhasználat, rekreációs célú földhasználat, valamint erdőnek minősülő föld esetében más törvényben meghatározott jogcímen engedheti át.

Ezeket a jogcímeket (haszonbérlet, szívességi használat, rekreációs célú földhasználat és erdők vonatkozásában egyéb jogcím) együttesen hívjuk földhasználati jogosultságnak. Ezt a földhasználati jogosultságot kizárólag földműves és mezőgazdasági termelőszervezet szerezheti meg, kivéve a rekreációs célú földhasználatot, amit földművesnek nem minősülő személy is megszerezhet.

A földhasználati jogosultság megszerzésének feltétele, hogy a földhasználati jogosultságot szerző fél a földhasználati jogosultság átengedéséről szóló szerződésben vállalja, hogy a földhasználati szerződés fennállása alatt megfelel a Földtörvény szerinti feltételeknek (pl. földművesnek minősül), a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének.

A Földtörvény jogi fikcióval (nem valós dolog/esemény valósként történő elfogadása) azonban akként rendelkezik, hogy nem minősül a termőföldhasználat átengedésének az, ha a földhasználati jogosultságot szerző fél

1. a föld használatát valamely érvényes jogcímen
   1. földművesnek minősülő közeli hozzátartozója,
   2. a legalább 25%-ban a tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy
   3. olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben tag

javára engedi át,

2. társult erdőgazdálkodást folytat vagy az erdőnek minősülő földet erdőkezelésbe adja, vagy
3. vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából valamely érvényes jogcímen engedi át a használatot más személy részére.

A föld haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti szerződést írásba kell foglalni, és azt a haszonbérbeadónak vagy a haszonbérlőnek a felek aláírásától számított 8 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv részére meg kell küldeni jóváhagyás céljából.

Újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek a fentebb írtakon túl kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít.

A legfontosabb földhasználati jogosultság a haszonbérlet. A haszonbérleti szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre és – egyes kivételekkel – legfeljebb 20 évre köthető meg.

Létezik úgynevezett előhaszonbérleti jog is. Összetett, hogy ez kit illet meg, de nagyvonalakban rögzíthető, hogy a termőföld vonatkozásában korábbi földhasználati jogosultsággal rendelkező földművest, utánuk pedig a szomszédos, helyben lakó földműveseket illeti meg. Nem áll fenn előhaszonbérleti jog

1. a közeli hozzátartozók közötti,
2. a föld használati jogosultságának gazdaságátadási szerződéssel történő átadásával megvalósuló,
3. a mezőgazdasági termelőszervezet mint földhasználó, és azon természetes személy, aki
   • ca. a mezőgazdasági termelőszervezetnek legalább 25%-ban tulajdonosa vagy annak közeli hozzátartozója, vagy
   • cb. a mezőgazdasági termelőszervezet legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja mint használatba adó közötti,
4. erdőnek minősülő föld haszonbérbe adása esetén az erdőbirtokossági társulat mint földhasználó és annak tagja mint használatba adó közötti,
5. tanya haszonbérletére irányuló

haszonbérlet esetén.

A földhasználati jogosultság tehát a Földtörvény szerinti olyan jogosultság, amely a föld tulajdonosával kötött szerződésen alapul, és amely alapján a jogosult hasznosítja és használja a más tulajdonában álló termőföldet.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.