Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy a „közforgalom elől el nem zárt magánút” megnevezésű ingatlanunkról hogyan tudjuk kitiltani az illetékteleneket. Felmerülhet a kérdés, hogyan lehetséges az egyáltalán, hogy egy út megnevezésű ingatlan magánszemély tulajdonában áll. Az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll. A közutak jellemzően állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak. A magánutak azonban természetes személyek és jogi személyek tulajdonában álló t...
Január elején hatályba lépett az osztatlan közös földtulajdonok felszámolásának és az ingatlan-nyilvántartás rendezésének megkönnyítését célzó törvény, a hozzá tartozó rendelettel együtt. Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény számos új előírással segíti az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését, minden esetben támogatva a felek egyezségkötését. Jelen cikkünkben, a teljesség igénye nélkül, a jogszabály nyújtotta főbb lehetőségeket ismertetjük az osztatlan közös f...
Az ingatlan vásárlásakor, bérbeadásakor már szinte minden ingatlantulajdonos találkozott azzal a kötelezettséggel, hogy ezen esetekben energetikai tanúsítványt kell készíteni, és azt a vevő, bérlő részére át kell adni. Azonban kevesebben ismerik azt a másik kötelezettséget, amely az ingatlanok elektromos hálózata tekintetében terheli a tulajdonost, és folyamatosan meg is kell ennek felelnie. A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet alapján a lakóépületek és a munkahelyek tekintetében is szigorú e...
A korábbi szabályozás szerint csak az egyenes ági rokonok, például a szülő és gyermek közti ajándékozás élvezett mentességet az illetékfizetés alól. Az elmúlt fél évben azonban változtak a jogszabályok, így ma a fentieken túl értékhatártól függetlenül illetékmentes a testvérek közötti öröklés és ajándékozás is. Következő cikkünkből kiderül, hogy pontosan mire terjed ki a mentesség, és hogyan vehető igénybe, valamint utalunk arra, hogy hogyan hat a módosítás a folyamatban lévő ügyekre. A...
A társasház-alapítás előzetes tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését, valamint a társasház bejegyzését gyakran összekeverik, ezért érdemes röviden bemutatni, hogy az előbbi milyen joghatásokkal rendelkezik, és mennyiben különbözik a társasház bejegyzésétől. Elsőként azt fontos leszögezni, hogy a társasház-alapítás előzetes tényének feljegyzésére akkor kerülhet sor, amikor az épület még nem létezik, vagyis csak a telek áll rendelkezésre. Ez utóbbi esetben a társasház-alap...
Széles körben ismert, hogy 2021. január 1. napjától változott az újépítésű lakásokra vonatkozó áfa 27-ről 5 százalékra. Az áfa-csökkentés értelmében a 2021. január 1. után kiállított, lakásvásárlásra vonatkozó számla 5 százalékos kulccsal adózik majd. De mi a helyzet akkor, ha az adásvételi szerződést tavaly kötötte meg a vevő? Kevesebbet kell fizetni a lakásért? A válasz: nem mindegy, hogy mi van a szerződésben. Az adásvételi szerződésben két féle képen lehet feltüntetni a vételárat (a...
Az ingatlanközvetítői tevékenység meghatározását, az ingatlanközvetők által ellátható feladatok pontos leírását a 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) tartalmazza. Az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer működéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVI. törvény 2021. január 1. hatállyal módosította a Lakástörvény ingatlanközvetítőkre vonatkozó rendelkezéseit. A törvénymódosítás alapján alkalmazandó normaszöveg szerint, az ingatlanközvetítő a tevékenységi...
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. jogalanyiságot biztosít a társasház-közösség számára. A jogszabály szerint a Társasház tulajdonostársainak közössége az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A jogalanyiság azonban korlátozott, cs...