2021. december 22-én hirdette ki a Magyar Közlöny (237. szám) az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvényt, amely jelentős változást hozott a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Földforgalmi törvény). Cikksorozatunk első két részében részletesen szóltunk a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó adásvételi szerződések, illetve haszonbérleti szerződések esetén a hirdetményi úton történő közlési é...
Vannak olyan jogi kérdések, amelyeket a különböző járásbíróságok, törvényszékek eltérő módon értelmeznek, és ez vezet ahhoz, hogy azonos tényállású ügyekben az ország egy-egy pontján működő bíróságok ítéletei eltérő döntéseket tartalmaznak – vagyis nem egységes az országos joggyakorlat. Ilyen esetekben, ha ezt egy konkrét ügyben érzékeli a Kúria, az adott kérdésben úgynevezett jogegységi határozatot hoz, amely az adott jogkérdésben megadja az általa kidolgozott, minden bíróság számára iránymu...
Sok ingatlanértékesítés során merül fel akár a felek, akár tanácsadóik javaslatára az a veszélyes és jogszerűtlen ötlet a hétköznapokban, hogy a felek a valós vételárat eltitkolva, annál alacsonyabb összeget megjelölve a szerződésben próbáljanak illetéket, személyi jövedelemadót „spórolni”, pontosabban illeték- vagy adóalapot eltitkolni.  Ezt az utat követték a felek abban az ügyben is, amely kapcsán végül a Kúria mondta ki az ítéletet (BH 2020.6.166, Bfv. II. 1.207/2019.), és állapította me...
2021. december 22-én hirdette ki a Magyar Közlöny (237. szám) az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvényt, amely jelentős változást hozott a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Földforgalmi törvény). Előző cikkünkben részletesen szóltunk a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó adásvételi szerződések, illetve haszonbérleti szerződések esetén a hirdetményi úton történő közlési és hatósági jóváh...
Abban a ritkább, de nem túl szerencsés esetben, ha az adásvételi szerződés meghiúsul, és a felek egyértelműen foglalót kötöttek ki a szerződésben foglalt kötelezettségeik megerősítésére a felróhatóság függvényében az egyik vagy a másik oldalon, valamelyik félnél az ügylet előtti állapothoz képest ott marad a foglaló összege. Ha az a fél okozta a szerződésszegést, aki kapta a foglalót, akkor annak kétszeres összegét kell visszafizetnie a másik fél részére. Ha a foglalót átadó félnek felróható ...
2021. december 22-én hirdette ki a Magyar Közlöny (237. szám) az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvényt, amely jelentős változást hozott a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Földforgalmi törvény). A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó adásvételi szerződések, illetve haszonbérleti szerződések esetén a hirdetményi úton történő közlési és hatósági jóváhagyási eljárás kapcsolatának újraszab...
2022. január 1. napján léptek életbe az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénynek az Üvegkapuról szóló új rendelkezései. Ennek lényeges elemeit foglalja össze jelen blogcikkben Dr. Zalavári György, az Ecovis Hungary Legal partner ügyvédje.  Az Üvegkapu hivatalos elnevezése Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer; ez a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer részét képező informatikai megoldás. Célja a jogszerű építőipari foglalkoztatás előseg...
Sok vita témája a magyar ingatlanközvetítők által alkalmazott „vételi biztosíték” intézményének jogi besorolása, és annak megválaszolása, jogszerű-e az ingatlanközvetítők ilyen típusú pénzkezelése. Az alábbiakban ezeket a kérdéseket igyekszem megválaszolni.  Mivel a magyar jogrendszer ezen típusú „vételi biztosíték” fogalmat nem szabályoz, vizsgálnunk kell, hogy ennek milyen jellemzői vannak, mely ismert jogviszonyt azonosíthatunk ezek alapján.  Hogyan is működik a vételi biztosíték? Az eg...