Ügyfelünket az illetékes önkormányzati adóhatóság telekadó megfizetésére kötelezte a „kivett magánút” besorolású ingatlan után. A határozat ellen fellebbezést terjesztettünk elő, és ennek eredményeként a másodfokú hatóság megsemmisítette és új eljárásra utasította az önkormányzati adóhatóságot. A másodfokú döntés kifejtette, hogy az önkormányzat adómegállapítási joga a törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki. A telekadó tárgya kizárólag a teleknek minősülő földterül...
Ha elsőre akár furcsának is hangzik, védett természeti területeket is haszonbérbe lehet venni az államtól, illetve az adott terület vagyonkezelőjétől. A természetvédelmi törvény szerint védett természeti területnek minősül például a nemzeti park, a tájvédelmi körzet vagy a természetvédelmi terület. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket az állam – annak megfelelő szerve útján – jogosult a törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek mentén hasznosítani. Ennek keretében az...
Jelen írásunkban a földhasználati jogosultságról írunk. Felhívjuk a kedves olvasó figyelmét, hogy korábbi cikkünkben a földhasználati jogról írtunk, amely a Ptk. szerinti jogintézmény. Jelen cikkünk témája a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földtörvény) szerinti földhasználati jogosultság és nem a Ptk. szerinti jog. Az alapkiinduló pont, hogy vagy a termőföld tulajdonosa, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező műveli a t...
Jelen cikkünkben két, egymás mellett álló lehetőséget ismertetünk a termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésére. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk az egyik szabályait – nevezzük „A” lehetőségnek. E helyen korábbi írásunknak csak a leglényegesebb megállapításait idézzük. A másik, „B” lehetőség szabályainak részletes ismertetésétől is eltekintünk, mivel jelen cikk célja a két lehetőség rövid összehasonlítása. „A” lehetőség A földeken fennálló osztatlan közös tu...
Az országgyűlés tavaly decemberben fogadta el azt az agrár-törvénycsomagot, amely többek között módosítja a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) és a Fétv.-t. A módosítások egy része 2024. január 1-jén már hatályba lépett, néhány szabály azonban csak április 1-től kezdve lesz irányadó. Cikksorozatunkban ezeket a változásokat vizsgáljuk meg és mutatjuk be a témában érdekeltek számára. A módosítás keretében pontosítá...
Köztudomású tény, hogy a társasházakkal kapcsolatos ügyek szereplői között nem ritkaság a konfliktus. Ez némiképp a jogviszonyok természetéből is fakad. Jelen cikkünkben azt az esetet vesszük górcső alá, amikor a közös képviselő és a tulajdonosok között van vitás helyzet, és különösen azt taglaljuk, miképpen lehet a társasház közgyűlését összehívni, akár a közös képviselő leváltása tárgyában akkor, ha a közös képviselő nem hajlandó lemondani. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvé...
Az ingatlanközvetítői szerződésekre a Polgári Törvénykönyv által szabályozott közvetítői szerződés rendelkezései az irányadóak. A jogszabály szerint a közvetítői szerződés alapján a közvetítő megbízója és harmadik személy között szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység folytatására a megbízó díj fizetésére köteles. Dr. Zalavári György ügyvéd rámutat arra, hogy a törvény előírásai szerint a közvetítői díj a közvetített szerződés megkötésének időpontjában válik esedékessé, v...
Gyakran fordulnak hozzánk ügyfelek azzal a problémával, hogy az ingatlanok értékesítésére kötött ingatlanközvetítői szerződés kapcsán elszámolási vita alakul ki az ingatlanközvetítő vállalkozással. Ezeknek a vitáknak az egyik központi problémája az szokott lenni, ha az ingatlan értékesítése úgy történik, hogy a tulajdonos találja meg végül a vevőt, vagy a vevő közvetlenül a tulajdonost keresi meg. A már kikristályosodott bírói gyakorlat szerint a tulajdonost még akkor sem lehet azon jogátó...