A polgári jog szabályai szerint a szerződő felek szabadon köthetnek szerződést, szabadon választhatják meg a másik szerződő felet és alapvetően szabadon választhatják meg a szerződés tartalmát is. Vagyis miért ne gondolhatnánk azt, hogy ha a felek közös akarata arra irányul, hogy a tulajdonos több földje egyszerre cseréljen gazdát, ezt egy szerződésben megtehetik? A termőföldek forgalmát szabályozó törvény – tekintettel a termőföld Alaptörvényben is kiemelt státuszára – speciális szabályokat...
Magyarországon termőföldet főszabály szerint belföldi természetes személy (magyar állampolgár) és tagállami állampolgár szerezhet, jogi személy csak kivételesen, jogszabály által meghatározott esetben.  A megszerezhető területnagyság vonatkozásában a törvény különbséget tesz a földszerzésre jogosultak között. Földművesnek nem minősülő természetes személy és tagállami állampolgár kizárólag úgy szerezhet földterületet, hogy a megszerezni kívánt és a már birtokában álló földterület nagysága nem...
A Kúria-döntés alapjául szolgáló tényállás szerint a perbeli föld a Magyar Állam tulajdonában állt. Az alperes mint haszonbérlő 2014. február 6-án mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződést kötött a perbeli földre 2016. november 2-től 2036. november 1-ig. A haszonbérleti szerződés szerint a haszonbérlő a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 9...
Ha jótállásról avagy köznapibb nevén garanciáról olvasunk, először inkább gondolunk valamilyen elektronikai eszközre, autóra, mint épületekre. Pedig önálló kormányrendelet vonatkozik a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásra [181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet]. Jelen cikkünkben röviden a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállás szabályait ismertetjük. I. Mit jelent a garancia (jótállás)? A válaszhoz először definiálni kell a hibás teljesítés és a kellékszavatosság fogalmát, mivel...
Hosszú évek egyik legnagyobb társasházi nyűgjét oldja meg egy friss miniszteri rendelet a garázsbeállókkal kapcsolatban. Tekintsük át röviden a problémát, majd az új, előremutató változásokat. Amikor garázsokról, avagy gépkocsi-beállóhelyről beszélünk, akkor az ingatlan-nyilvántartási gyakorlat alapján kétféle jogi megoldásról lehet szó: az a bizonyos „garázs” vagy 1/1-es tulajdona valakinek (esetleg közös tulajdon, de mindenféleképpen kevés tulajdonostárs között; jelen cikkben a továbbiakba...
2021. december 22-én hirdette ki a Magyar Közlöny (237. szám) az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvényt, amely jelentős változást hozott a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Földforgalmi törvény). Cikksorozatunk első két részében részletesen szóltunk a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó adásvételi szerződések, illetve haszonbérleti szerződések esetén a hirdetményi úton történő közlési é...
Vannak olyan jogi kérdések, amelyeket a különböző járásbíróságok, törvényszékek eltérő módon értelmeznek, és ez vezet ahhoz, hogy azonos tényállású ügyekben az ország egy-egy pontján működő bíróságok ítéletei eltérő döntéseket tartalmaznak – vagyis nem egységes az országos joggyakorlat. Ilyen esetekben, ha ezt egy konkrét ügyben érzékeli a Kúria, az adott kérdésben úgynevezett jogegységi határozatot hoz, amely az adott jogkérdésben megadja az általa kidolgozott, minden bíróság számára iránymu...
Sok ingatlanértékesítés során merül fel akár a felek, akár tanácsadóik javaslatára az a veszélyes és jogszerűtlen ötlet a hétköznapokban, hogy a felek a valós vételárat eltitkolva, annál alacsonyabb összeget megjelölve a szerződésben próbáljanak illetéket, személyi jövedelemadót „spórolni”, pontosabban illeték- vagy adóalapot eltitkolni.  Ezt az utat követték a felek abban az ügyben is, amely kapcsán végül a Kúria mondta ki az ítéletet (BH 2020.6.166, Bfv. II. 1.207/2019.), és állapította me...