Egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az új ingatlan-nyilvántartási törvény alapelveivel, egy másikban pedig külön a nyilvánosság alapelvével, melyeket ezúton is ajánlunk a Tisztelt Olvasó szíves figyelmébe. Jelen cikkünkben tovább boncolgatjuk az ingatlan-nyilvántartási törvényt, elmerülünk annak rejtelmeiben. Témánk ezúttal az elektronikus aláírás és az új ingatlan-nyilvántartás kapcsolódása. Mindenekelőtt tisztáznunk kell, hogy a hatályos ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI....
2008 óta az ingatlannal foglalkozó szakemberek és az ingatlantulajdonosok már rég megszokták, hogy az ingatlanra vonatkozó adásvételi és a bérleti szerződésbe – néhány kivételtől eltekintve – bele kellett foglalni az energetikai tanúsítvány azonosító számát. Ezért minden ilyen ügylet előtt külön feladat volt az energetikai tanúsítvány beszerzése egy megfelelő végzettséggel rendelkező mérnök segítségével annak érdekében, hogy ez az adat a szerződésben feltüntethető legyen. 2023. november 1. n...
A haszonbérleti jogviszony egyik leglényegesebb eleméről, a haszonbérről előző két cikkünkben sorra vettük a vonatkozó jogszabályok általános előírásait, valamint megvizsgáltuk a hosszú távra kötött bérleti szerződések esetében a haszonbér módosításának lehetőségét. Cikksorozatunk következő részében a haszonbérleti díj adózásának főbb szabályait tekintjük át. A termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem adózására vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII...
Jelen cikkünkben a termőföld tulajdonjogának elbirtoklással történő megszerzése lehetőségét járjuk körül. Első körben definiálnunk kell az elbirtoklás általános szabályát. Az Polgári Törvénykönyvről szóló 2023. évi V. törvény (Ptk.) szabályai szerint amennyiben valaki 15 éven át sajátjaként és szakadatlanul birtokol egy ingatlant, elbirtoklás útján automatikusan megszerzi annak tulajdonjogát, és még arra sincs szükség, hogy a tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön...
Az ingatlanban fennálló közös tulajdon használatának egyik sok jogvitát és problémát generáló eleme a tulajdonosok között az ingatlan fizikai, tényleges használatának kapcsán történő megegyezés.  A közös tulajdon használatának tulajdonostársak közötti megosztása tekintetében akár abból is fakadhatnak jogviták, ha a már korábban kialakult használati megosztás lényeges feltételei megváltoznak, és emiatt valamelyik fél igényli, hogy a használat kondícióit is módosítsák. Kiváló példa erre a köz...
Az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény számos agrár tárgyú jogszabályt módosított, többet között a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt. Az egyik lényeges módosítás, hogy a föld helyben szokásos átlagos forgalmi értékének megállapítására vonatkozó, 2023. május 1. napján hatályba lépett rendelkezéseket a módosítás hatályon kívül helyezi.  A két hónapig hatályban volt rendelkezések szerint, h...
Az ügyvédek is végezhetnek ingatlanközvetítői tevékenységet a 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 64/C. § (5) bekezdése és az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi tv.) alapján. A témában az érdeklődőknek érdemes elolvasni az ingatlan.com Tudástár oldalán készített interjút Dr. Zalavári György ügyvéddel. Az ügyvédi ingatlanközvetítéshez az ügyvédeknek a jogi képzettségre és az ingatlanokkal kapcsolatos tapasztalataikra te...
A társasházakról szóló törvény rendelkezése alapján a közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (azaz a közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a Szervezeti és Működési Szabályzat másképp nem rendelkezik. A Kúria Pfv.VII.20.817/2022/7. ügyszámon meghozott döntésének alapjául az alábbi tényállás szolgált:  Az alperes által ...