A Parlament 2021. május 26. napján elfogadta az új ingatlan-nyilvántartási törvényt, amely az előzetes számítás szerint 2023. február 1-jén lép majd hatályba. Kiemelt jelentősége van annak, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás megfelelő módon működjön, hiszen az országosan megközelítőleg 18 millió ingatlan, s ebből megközelítőleg 4,5 millió lakóingatlan helyrajzi számát tartalmazó regiszter az állampolgárok mindennapi életének és a gazdaság működésének egyik meghatározó tényezője. Ez...
Ahogy azt a korábbi cikkünkben fejtegettük, a két Családi Otthonteremtési Kedvezménnyel (CSOK) foglalkozó rendeletet a Kormány módosította a 686/2020. (XII. 29.) Korm. rendelettel. Ennek következtében több újdonság is napvilágra került, többek között változtak a tetőtér-beépítésre vonatkozó feltételek. Fontos rögzíteni, hogy 2021. január 1-je előtt is elérhető volt az állami támogatás tetőtér-beépítésre, ezt azonban csak akkor lehetett igénybe venni, ha a tetőtérben több önálló (!) lakás k...
A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) 2015. július 1. óta igényelhető lakáscélú támogatás, melynek célja, hogy a családok könnyebben jussanak ingatlanhoz. A támogatás igénybe vehető új és használt lakás vásárlásához, valamint építéshez és bővítéshez is. A kedvezmény két részből tevődik össze: i) a vissza nem térítendő állami támogatásból és ii) a kedvezményes kamatozású jelzáloghitelből (ún. „CSOK hitel”). A 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcs...
Bizonyára olvasóink közül már sokan találkoztak az előleg és a foglaló kifejezésekkel szerződéses viszonyokban. Tipikus megjelenési területük az ingatlan-adásvételi ügyletek köre, azonban fizethetünk előleget vagy foglalót akár egyéb adásvételi, vállalkozási vagy bármilyen, ellenszolgáltatással járó ügylet során is. Cikkünkben azonban az egyszerűség kedvéért az ingatlan-adásvételi szerződésre vetítve mutatjuk be a két jogintézményt. Az előleg és a foglaló széleskörű alkalmazhatósága és a két ...
„Abban az esetben, ha az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkozata bármely – akár alaki, akár tartalmi – okból nyilvánvalóan nem felel meg az anyagi jogi feltételeknek, akkor a vevő tulajdonjogát be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.” – döntött a Kúria az 1/2021. Közigazgatási-polgári jogegységi határozatában. A Kúria egyik ítélkező tanácsa jogegységi eljárást kezdeményezett tekintettel arra, hogy az előtte folyamatban lévő ingatlan-nyilvántartási ügyben el kívánt térni a Kúria kor...
Az idei évben sem lassul az építkezési láz, sorra épülnek a többemeletes lakó- és társasházak. A feszített ütemű kivitelezés és az új lakók mihamarabbi beköltözése mellett fontos tisztán látni a társasházakra vonatkozó jogi szabályokat is, ami mind a beruházók, mind a vevők közös érdeke. Az alábbi, társasházakról szóló sorozatunk célja bemutatni a hatályos szabályozást, elősegítve az alapfogalmak és a Földhivatal eljárásának megismerését. A társasháztulajdon a közös tulajdon egyik speciális ...
Aki rendelkezik ingatlannal, az tapasztalatból tudja, hogy egy ilyen értékes vagyontárgy számos és folyamatos kötelezettséget jelent a tulajdonos számára. Ide sorolhatjuk példaként azt, hogy az ingatlan megszerzése után vagyonszerzési illetéket, majd évente helyi adóként megjelenő építményadót kell fizetni, a közműszolgáltatások egy ritkán használt ingatlan esetében is havonta jelentkező kiadást jelentenek, a társasházi ingatlanok esetében pedig a közös költség, a felújítási alapba fizetendő ...
Építkezni szeretnék, de a hatályos helyi építési szabályok ezt nem teszik számomra lehetővé, mert a kérelmem ezekbe a szabályokba ütközik. De mi a helyzet akkor, ha az ingatlan vásárlásakor hatályban lévő építési szabályok viszont lehetővé tették volna azt, hogy a mostani építkezési elképzeléseimet megvalósítsam, és emiatt engem anyagi kár ér? Ennek a problémának a kezelésére hivatott a korlátozási kártalanítás intézménye. De mi is az a korlátozási kártalanítás? E kérdés megválaszolásához eng...