A válasz egyszerű: igen, lehet. Bár a magyar Polgári Törvénykönyv ezt a lehetőséget már évek óta lehetővé teszi, a gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy ezt a megoldást mégis inkább a külföldi cégek struktúrájában alkalmazzák.  A magyar jogi szabályozás szerint lehetséges, hogy egy cég vezető tisztségviselője jogi személy legyen, de ebben az esetben ez a jogi személy is köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki nevében a vezető tisztségviselői feladatokat ellátja. Ezen természetes szem...
Minden vállalkozás legfőbb szervének az év május 31. napjáig kell elfogadnia a vállalkozás előző üzleti évére vonatkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét bemutató beszámolót. A Ptk. lehetőséget biztosít a vállalkozás legfőbb szervének, hogy a beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt adjon az ügyvezető részére. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott ká...
A fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemi szabályokról az Európai Parlament és a Tanács 98/6/EK irányelve rendelkezik, amelyet a 2019. november 27-én elfogadott 2019/2161 irányelv egészít ki a 6a. cikkel, ami – egyéb uniós szabályváltoztatásokon túl – a fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtását és korszerűsítését szolgálja.  A tagállamok 2021. november 28-ig voltak kötelesek elfogadni az irányelv átültetéséhez szükséges nemzeti szabá...
Vannak olyan jogi kérdések, amelyeket a különböző járásbíróságok, törvényszékek eltérő módon értelmeznek, és ez vezet ahhoz, hogy azonos tényállású ügyekben az ország egy-egy pontján működő bíróságok ítéletei eltérő döntéseket tartalmaznak – vagyis nem egységes az országos joggyakorlat. Ilyen esetekben, ha ezt egy konkrét ügyben érzékeli a Kúria, az adott kérdésben úgynevezett jogegységi határozatot hoz, amely az adott jogkérdésben megadja az általa kidolgozott, minden bíróság számára iránymu...
Sok ingatlanértékesítés során merül fel akár a felek, akár tanácsadóik javaslatára az a veszélyes és jogszerűtlen ötlet a hétköznapokban, hogy a felek a valós vételárat eltitkolva, annál alacsonyabb összeget megjelölve a szerződésben próbáljanak illetéket, személyi jövedelemadót „spórolni”, pontosabban illeték- vagy adóalapot eltitkolni.  Ezt az utat követték a felek abban az ügyben is, amely kapcsán végül a Kúria mondta ki az ítéletet (BH 2020.6.166, Bfv. II. 1.207/2019.), és állapította me...
Korábbi bejegyzéseinkben ismertettük az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény alapfogalmait, szabályozási célját, illetve az üzleti titok megsértésére vonatkozó törvényi tényállásokat. Jelen cikkünkben az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének szankciót mutatjuk be. Az üzleti titokról szóló törvény elfogadásával a természetes és jogi személyek magántitkai a korábbiak szerint azonos módon személyiségi jogi védelemben, míg az üzleti titok és a védett ismeret (know-how) a szell...
Korábbi bejegyzésünkben ismertettük az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény alapfogalmait, szabályozási célját. Jelen cikkünkben az üzleti titok megsértésére vonatkozó törvényi tényállásokat mutatjuk be. Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének három módozata van: az üzleti titok jogosulatlanul (1) megszerzése, (2) hasznosítása vagy (3) felfedése, ugyanis az üzleti titok hasznosítására, mással történő közlésére és nyilvánosságra hozatalára az az üzleti titok felett jogszer...
Abban a ritkább, de nem túl szerencsés esetben, ha az adásvételi szerződés meghiúsul, és a felek egyértelműen foglalót kötöttek ki a szerződésben foglalt kötelezettségeik megerősítésére a felróhatóság függvényében az egyik vagy a másik oldalon, valamelyik félnél az ügylet előtti állapothoz képest ott marad a foglaló összege. Ha az a fél okozta a szerződésszegést, aki kapta a foglalót, akkor annak kétszeres összegét kell visszafizetnie a másik fél részére. Ha a foglalót átadó félnek felróható ...