Sok ingatlanértékesítés során merül fel akár a felek, akár tanácsadóik javaslatára az a veszélyes és jogszerűtlen ötlet a hétköznapokban, hogy a felek a valós vételárat eltitkolva, annál alacsonyabb összeget megjelölve a szerződésben próbáljanak illetéket, személyi jövedelemadót „spórolni”, pontosabban illeték- vagy adóalapot eltitkolni.  Ezt az utat követték a felek abban az ügyben is, amely kapcsán végül a Kúria mondta ki az ítéletet (BH 2020.6.166, Bfv. II. 1.207/2019.), és állapította me...
Korábbi bejegyzéseinkben ismertettük az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény alapfogalmait, szabályozási célját, illetve az üzleti titok megsértésére vonatkozó törvényi tényállásokat. Jelen cikkünkben az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének szankciót mutatjuk be. Az üzleti titokról szóló törvény elfogadásával a természetes és jogi személyek magántitkai a korábbiak szerint azonos módon személyiségi jogi védelemben, míg az üzleti titok és a védett ismeret (know-how) a szell...
Korábbi bejegyzésünkben ismertettük az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény alapfogalmait, szabályozási célját. Jelen cikkünkben az üzleti titok megsértésére vonatkozó törvényi tényállásokat mutatjuk be. Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének három módozata van: az üzleti titok jogosulatlanul (1) megszerzése, (2) hasznosítása vagy (3) felfedése, ugyanis az üzleti titok hasznosítására, mással történő közlésére és nyilvánosságra hozatalára az az üzleti titok felett jogszer...
Abban a ritkább, de nem túl szerencsés esetben, ha az adásvételi szerződés meghiúsul, és a felek egyértelműen foglalót kötöttek ki a szerződésben foglalt kötelezettségeik megerősítésére a felróhatóság függvényében az egyik vagy a másik oldalon, valamelyik félnél az ügylet előtti állapothoz képest ott marad a foglaló összege. Ha az a fél okozta a szerződésszegést, aki kapta a foglalót, akkor annak kétszeres összegét kell visszafizetnie a másik fél részére. Ha a foglalót átadó félnek felróható ...
A hazai jogalkotó a Tanács által 2016. június 8. napján elfogadott, a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943/EU irányelvet az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvénnyel ültette át a magyar jogrendszerbe. Az irányelv elfogadásának célja az üzleti titok védelmét szolgáló hatékony és unió-szerte hasonló jogi eszközök megteremtése volt, tekintettel arra, hogy az innov...
2022. január 1. napján léptek életbe az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénynek az Üvegkapuról szóló új rendelkezései. Ennek lényeges elemeit foglalja össze jelen blogcikkben Dr. Zalavári György, az Ecovis Hungary Legal partner ügyvédje.  Az Üvegkapu hivatalos elnevezése Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer; ez a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer részét képező informatikai megoldás. Célja a jogszerű építőipari foglalkoztatás előseg...
Sok vita témája a magyar ingatlanközvetítők által alkalmazott „vételi biztosíték” intézményének jogi besorolása, és annak megválaszolása, jogszerű-e az ingatlanközvetítők ilyen típusú pénzkezelése. Az alábbiakban ezeket a kérdéseket igyekszem megválaszolni.  Mivel a magyar jogrendszer ezen típusú „vételi biztosíték” fogalmat nem szabályoz, vizsgálnunk kell, hogy ennek milyen jellemzői vannak, mely ismert jogviszonyt azonosíthatunk ezek alapján.  Hogyan is működik a vételi biztosíték? Az eg...
A cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel, azaz a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásával a cég törvényes működését kényszeríti ki. A törvényességi felügyeleti eljárások két nagy csoportra oszthatóak: a rendes és a különleges felügyeleti eljárások. Korábbi bejegyzéseinkben foglalkoztunk az általános szabályokkal, illetve ismertettük a speciális eljárások körében a cégjegyzékbe bejegyzett személy kérelmére irányuló és az ismeretlen székhe...