A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel megnőtt a jelentősége a személyes találkozások száma csökkentésének és az elektronikus kapcsolattartás különböző formáinak. Mivel közeledik az éves beszámolók közzétételének a határideje, érdemes áttekinteni ennek társasági jogi vonatkozásait. A legfőbb szerv döntéseit jellemzően személyes megjelenéssel együtt járó társasági eseményeken, taggyűlésen vagy közgyűlésen hozza, de a technikai fejlődés magával hozta az alternatív ...
A vállalkozások döntő többségének működésére a koronavírus regionális és magyarországi megjelenése szinte azonnali és nagymértékű hatással van. Az alábbiakban olyan kulcsfontosságú területeket gyűjtöttünk össze az operatív működését érintően, amelyeket minden cégvezetésnek érdemes átgondolnia, és szükség esetén stratégiát alkotnia. Munkavállalók Az első és talán legfontosabb kérdéskör a munkavállalókat érinti: egyrészt a munkáltatónak biztosítania kell az egészséges és biztonságos mun...
A tőkepiac alapvető pénzügyi eszközének tekinthető értékpapírok jogi szabályozása biztosítja az értékpapír-forgalom biztonságát és egyúttal az értékpapírok likviditását, egyrészt az értékpapírokat érintő alaki legitimációs hatással, másrészt a kifogáskorlátozás jogintézményével, harmadrészt pedig az értékpapírok átruházására irányuló szabályozással. Az alaki legitimációs hatás alapvető lényege, hogy aki az adott értékpapírral rendelkezik, az az értékpapír által megtestesített jogot gyakoro...
A Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) kibocsátásával az állampapírok hangsúlyos szerepet kapnak manapság a médiában, de gyakran felröppenek különféle vállalati részvényekkel, befektetési jegyekkel, kötvénykibocsátásokkal kapcsolatos hírek is. Mindezeket gyűjtőnéven értékpapírnak nevezzük, amely fogalmat jelen cikkünkben közérthető formában ismertetünk. Az értékpapír fogalmát a Ptk. 6:565. § (1) bekezdése határozza meg: az értékpapír olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely papíralapú okiratként va...
Ha egy részvénytársaság a saját részvényeit kívánja megvásárolni, számos cégjogi szabályozásra, korlátozásra kell figyelemmel lennie. Cikkünkben ezeket a szabályokat mutatjuk be közérthetően. A társaság által megszerezhető saját részvény mértéke A Polgári Törvénykönyv kötelező szabálya szerint a részvénytársaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket (lényeges különbség a korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészéne...
A jogban számos olyan fogalommal lehet találkozni, amely a hétköznapi jelentéstől merőben eltér, de nem ritka a meglepő vagy éppen értelmetlennek tűnő kifejezés használata sem. Jelen cikkünkben az egyik ilyen, látszólag ellentmondó fogalommal meghatározott jogintézményre vonatkozó speciális szabályokat vesszük górcső alá. Főszabály szerint a gazdasági társaságok társas vállalkozások, azonban a törvény lehetőséget biztosít korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetében az egyed...
Az előző cikkünkben a cégnevek felépítését ismertettük, most pedig sorra vesszük a Ctv. legfontosabb szabályait a cégkizárólagosság, a cégvalódiság és a cégszabatosság elve mentén. A cégvalódiság követelményének akkor felel meg az elnevezés, ha nem megtévesztő vagy félrevezető. Így például csak olyan tevékenység szerepelhet a cég nevében, amelyet ténylegesen végez is; pl. a bank szót csak az a cég szerepeltetheti a nevében, amelyik a Hpt. szerinti feltételeket teljesíti, és felügyeleti eng...
Számos alkalommal merül fel ügyfeleink körében az a kérdés, hogy melyek azok az esetek, amelyek során eltiltásra kerülhetnek a cégvezetéstől, illetve a gazdasági társaságban betöltött tagi minőségüktől. A kérdés megválaszolása érdekében a jelen cikkünkben foglaljuk össze röviden az eltiltásra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket. Az eltiltás jogintézményével a cégbíróság és az adóhatóság is élhet, de itt csak a cégbíróság által lebonyolított eljárásokra fókuszálunk. A gazdasági társaságo...