A korlátolt felelősségű társaság tagjának halálával az örökös tulajdonosává válik az elhunyt tag hagyatékába tartozó üzletrésznek. Az öröklés önmagában nem elegendő a taggá váláshoz. A Ptk. 3:170. § (1) bekezdése értelmében a tag halála esetén örököse – szemben az üzletrésznek a Ptk. 168. § (2) bekezdésében szabályozott ügyleti úton való megszerzésével – nem köteles a szerzés tényét az adatok tagjegyzéken való átvezetése érdekében bejelenteni az ügyvezetőnek, hanem kérheti a tagjegyzékbe v...
Jelen írásunkban arra keressük a választ, hogy milyen lehetőségei vannak az árverési vevőnek, aki nem lakottan szerzi meg egy ingatlan tulajdonjogát árverés útján, de az ingatlanban mégis benne marad valaki (akár az adós vagy az általa beköltöztetett más személy). A választ a végrehajtási törvény adja meg. A kiindulási pont, hogy az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésér...
A cég alapítását követően a vállalkozások életében számos olyan helyzet adódhat, amikor szükség van cégadatváltozások bejegyzésére. Ezek a változások lehetnek például a cég nevének, címének vagy főtevékenységi körének módosítása vagy a jegyzet tőke felemelése, leszállítása vagy akár a cég törlése. A cégnyilvántartás a cégadatok kapcsán tartalmazza a változás bekövetkeztének időpontját. Az adatváltozásnál eltérhet, hogy az mikor lép hatályba (mikortól érvényes) és ténylegesen mikor jegyzi b...
Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvényt módosító, a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvény rendelkezései a cégjogban egy új jogi lehetőséget hoztak létre a cégek átalakulása kapcsán. Az átalakulás ezen új jogintézményének szabályai kapcsán a Polgári törvénykönyv (Ptk.), a Cégtörvény (Ctv.), és a Számviteli törvény (Sztv.) rendelkezései is megfelelően változtak...
Gazdasági társaságok esetében felügyelőbizottság létesítése csak akkor kötelező, ha ezt jogszabály előírja. A Ptk.-ban rögzített általános szabályok egy ilyen esetkört ismernek, nevezetesen azt, ha a munkavállalóknak az ellenőrzési tevékenységben való részvétele valósul meg a felügyelőbizottságon keresztül. Ennek az a feltétele, hogy a dolgozói létszám éves átlagban meghaladja a kétszáz főt. Ilyen esetben is lehetőség van arra, hogy az üzemi tanács lemondjon a részvétel jogáról, ekkor a do...
A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény és az Európai parlament és a Tanács (EU) 2019/1937. számú visszaélés-bejelentési irányelve előírja, hogy az 50 főnél többet foglalkoztató, illetve számos, meghatározott tevékenységet végző vállalkozásnak, így többek között a könyvelőknek, a könyvvizsgálóknak, az adószakértőknek, az adótanácsadóknak, az ügyvédeknek, ügyvédi irodáknak és a székhelyszolgáltatókn...
A magyar-kínai kereskedelmi, üzleti kapcsolatok során eddig a hatóságok közötti kommunikáción kívül a hivatalos okiratok felhasználásához diplomáciai hitelesítésre volt szükség. A Kínai Népköztársaság a 2023. március 8-án hivatalosan letétbe helyezett csatlakozási okirata alapján 2023. november 7-i hatállyal csatlakozott a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában 1961. október 5-én aláírt egyezményhez. ...
Az ebben az évben hatályba lépett Panasztörvény szerint az egyes cégek, foglalkoztatók számára kötelező visszaélés-bejelentési rendszerbe érkező bejelentések fogadásával és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására ezen cégek megbízási szerződést köthetnek bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység folytatására. Ki lehet bejelentővédelmi ügyvéd? Ez a megbízási szerződés nem köthető olyan ügyvéddel, aki más, korábbi megbízási jogviszonyban áll, vagy amellyel a megbízási szerződés megkötését meg...