A polgári jogi követelések idővel „elkopnak”: ha a jogosult meghatározott időn belül nem lép, az igénye bírósági úton már nem lesz érvényesíthető. Ezt nevezi a Polgári Törvénykönyv elévülésnek, amely főszabályként öt év, de jogszabály vagy a felek megállapodása egyes jogviszonyokban ettől eltérő – jellemzően rövidebb – időt is meghatározhat.
A Pfv.VI.21.050/2024/7. számú kúriai döntés központi kérdése az volt, hogy a felek szerződéses megállapodása alapján elegendő-e egy fizetési felszólí...
Kategória: Cégjog
Az elektronikus ügyintézés térnyerésével egyre fontosabb kérdés, hogy a gazdasági társaságok hogyan tudják hitelesen aláírni a hatóságoknak vagy bíróságoknak szánt dokumentumaikat. Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítő szolgáltatás (AVDH) éveken át bevett megoldást jelentett: a cégvezető ügyfélkapujával és a társaság cégkapujával néhány kattintással el lehetett látni aláírással a benyújtott iratokat.
2025. január 1-jétől azonban változott a szabályozási környezet: az AVDH kik...
A nagy teljesítményű fűtési, hűtési vagy szellőzőrendszerrel működő épületek üzemeltetői számára nemcsak szakmai, hanem jogszabályi kérdés is, hogy mikor kell energetikai felülvizsgálatot elrendelni. Az üzleti ingatlanok jelentős része társaságok tulajdonában vagy kezelésében áll, ezért a vállalkozásoknak tisztában kell lenniük azzal, milyen rendszerekre, milyen határidőkkel és milyen kivételek mellett vonatkozik ez a kötelezettség.
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény az...
A cégalapítást követő legfontosabb teendők közé sorolhatjuk a belföldi pénzforgalmi számla megnyitását, amelynek kötelező jellegét mind a cégtörvény, mind az adózás rendjéről szóló törvény rögzíti. Rendszeresen felmerül a kérdés, mi a következmény, ha a számlanyitás nem a kötelezett mulasztásának eredményeképp, hanem objektív körülmények miatt marad el. Jelen cikkemben erre igyekszem választ adni.
A terrorizmus finanszírozásával szembeni küzdelemnek, a háborút követő gazdasági szankcióknak...
Az ügyvédek tevékenységéhez már régóta szükséges a megfelelő, hiteles aláírás rendelkezésre állása. Korábban ez a szoftveres megoldás főként a cégeljárásokban, a fizetési meghagyásos eljárásban, a jogügyletek biztonsága érdekében lefolytatott okiratellenőrzések során, valamint a közigazgatási bírósági peres eljárásokban került felhasználásra.
Az ingatlan-nyilvántartás folyamatban lévő átalakulása kapcsán is kiemelt jelentőségű lesz az ügyvédek számára, hogy a megfelelő aláírással rendelkez...
Legyen szó a vállalkozás ügyvezetésének cseréjéről, irodájának költözéséről vagy éppen új jogi képviselő megbízásáról, egy gazdasági társaság életében több olyan mérföldkő is bekövetkezhet, amikor rendszerint felmerül a nagy kérdés: hol vannak a cégiratok, amiket a cégeljárást követően az ügyvédtől megkaptunk? Kevésbé szerencsés esetben: kaptunk-e egyáltalán vissza cégiratokat az ügyvédünktől?
Míg a számviteli vagy társadalombiztosítási jogszabályokból eredő iratmegőrzési kötelezettségről ...
2024 december végéig a polgári perrendtartás az azonosításra visszavezetett dokumentum (AVDH) szolgáltatással aláírt digitális iratokat teljes bizonyító erejű elektronikus magánokiratként kezelte, és az így aláírt dokumentumok minden bíróság és hatóság előtti eljárásban felhasználhatóak voltak. Ezt az állampolgárok mellett, bár vállalkozások jogszabály szerint nem voltak jogosultak használni, a gyakorlatban a cégek képviselői is alkalmazták, és a bíróságok és más hatóságok el is fogadták ezek...
2025. év január 28-ai hatállyal jelentősen módosult a polgári peres eljárások illetéke.
Összességében a módosítással a kisebb pertárgyértékű perek esetében az illeték mértéke a korábbi mértékhez képest valamelyest csökken, míg a nagyobb pertárgyértékű ügyekben nő. Emellett az egyik legfontosabb – kedvezőtlen – elemként az illeték felső határa eltörlésre kerül.
Mennyi volt eddig az illeték?
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) eddigi rendelkezései szerint a polgári pe...