Egy korábbi cikkünkben meghatároztuk, hogy a gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) tekintetében mely esetben kötelező felügyelőbizottság létrehozása. Jelen cikkben pedig megvizsgáljuk azt az esetet, amikor egy társaságnak ugyan nem kötelező létrehoznia felügyelőbizottságot, de ennek ellenére mégis szeretne, csak úgy, önkéntesen. Milyen szabályokat kell betartania a társaságnak ebben az esetben? Vannak-e egyáltalán köt...
Az értékpapírokat bemutató cikksorozatunk soron következő részében a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvényben szabályozott közraktári jegyet, azaz az egyetlen olyan értékpapírt mutatjuk be, amely dologra vonatkozó tulajdonjogot testesít meg. A közraktározás olyan tevékenység, amely magában foglalja – a pénz és az értékpapír kivételével – bármilyen forgalomképes ingó dolognak (árunak) a közraktári szerződés alapján történő tárolását és őrzését, a közraktári jegy kibocsátását, val...
Talán érdemes már az elején tisztázni, hogy a felügyelőbizottság a jogi személyek tulajdonosi ellenőrzésének egyik legfőbb eszköze. A tulajdonosok felügyelőbizottság létrehozásával ellenőrizhetik a jogi személy törvényes és gazdaságos működését, így legfőképpen az ügyvezetés ténykedéseit. Azaz a tulajdonosok a  felügyelőbizottságon keresztül tarthatják szemmel legkézenfekvőbben az ügyvezetést. Mivel a felügyelőbizottság létrehozása elsősorban a tulajdonosok érdekeit szolgálja – hiszen a jo...
Az értékpapírokat bemutató cikksorozatunk következő részében a részvényt, az egyetlen olyan értékpapírt mutatjuk be, amely tagsági jogot testesít meg. Az egyediség oka, hogy a Ptk. kizárja a részvénytársaságon kívül más társasági formában fennálló tagsági jogról az értékpapír kibocsátásának lehetőségét. A részvény tehát a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír. A részvénytársaság pedig olyan gaz...
Az értékpapírokat bemutató cikksorozatunk első részében ismertettük az értékpapírok négy fő kategóriáját: (1) pénzkövetelést, (2) tagsági jogot és (3) dologra vonatkozó tulajdonjogot megtestesítő értékpapírt, illetve (4) másodlagos értékpapírt. Jelen bejegyzésünkben – a további négy kategóriába sorolható – pénzkövetelést megtestesítő értékpapírokkal foglalkozunk. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé tartozik a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a jelzáloglevél és a váltó. A ...
A korlátolt felelősségű társaság működése során előfordulhat, hogy a társaság tagjának olyan tartozása van, amelyet nem tud megfizetni, ezért vele szemben végrehajtási eljárás indul. A végrehajtási eljárás során a végrehajtó a tag üzletrészét is lefoglalja és bizonyos esetekben annak árverés útján történő értékesítésére is sor kerülhet. Milyen jogok illetik meg ebben az estben az elővásárlási joggal rendelkező többi tagot? Mikor kerül sor az üzletrész árverezésére? Cikkünkben ezekre a kérd...
Kihirdetésre került azon korábban elfogadott törvényjavaslat, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt (a továbbiakban: „törvény”) is módosítja 2021. január 1-jétől. Vállalkozói körökben a kedvező adózási mód és az adminisztratív előnyök miatt is választott kisadózó vállalkozások tételes adójára (tehát a KATA) vonatkozó szabályok 2021. január 1-jei hatállyal számos változáson mennek keresztül. A módosítás célja feltehetően az...
Az Országgyűlés 2020. június 16. napján megszavazott törvénnyel felhívta a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetet szüntesse meg. Ezzel egyidejűleg elfogadta a „veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről” szóló salátatörvényt, amely számos, a veszélyhelyzet alatt kormányrendelettel kihirdetett jogszabály továbbélését teszi lehetővé. Cikkünkben egy fontos társasági jogi témát érintünk: a külföldi befektetések korlátozásával kapcsolatos szabályokat...