Nincsen törvényi összeférhetetlenségi akadály, mégsem lehet valaki egy cég vezetője vagy a szavazatok többségével rendelkező tulajdonosa? Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a gyakorlatban mikor fordulhat elő ilyen eset, avagy a NAV közbelépése miképpen járhat ilyen eredménnyel. Bevezetés Széles körben ismert, hogy a Polgári Törvénykönyv (3:22. §) és a Cégtörvény (9/B. §) is tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat, amelyek meghatározzák a vezető tisztségviselőkkel szembeni követelményeket és...
A végelszámolási eljárás ‒ a hatályos csődjogi megfogalmazással szemben ‒ nem bírósági eljárás, hanem a gazdálkodó szervezet működésének egyik sajátos esete. A végelszámolás célja a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése, valamint a cégvagyonnal történő elszámolás. A végelszámoláshoz különféle bírósági peres és nemperes eljárások kapcsolódhatnak, amelyekre a Pp. rendelkezései alkalmazandók. Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján kerülhet sor. Nem határozható e...
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozás a beszámolót és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó legfőbb szervi határozatot köteles letétbe helyezni és közzétenni az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, amely a legtöbb cég esetében május 31-i határidőt jelent. A letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség – a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások esetében – a beszámoló mellett a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is ...
Önmagában az üzletrész megöröklésével nem válunk a gazdasági társaság tagjává. Öröklés esetén ugyanis, amennyiben tényleg a gazdasági társaság tagjává kívánunk válni – az örökösi minőség vagy a jogutódlás igazolása mellett –, kérnünk kell az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését. A taggá válás tehát az örökös döntése, amely csak erre irányuló kifejezett és írásban megtett kérelem előterjesztése esetén az örökösi minőség igazolása mellett következhet be. E körben fontos hangsúlyoz...
Nemcsak a cégek adatai érhetőek el az interneten, hanem az egyéni vállalkozók adatai is nyilvánosak és megismerhetőek. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény rendelkezik arról, hogy az egyéni vállalkozók azonosítása, illetve más egyéni vállalkozóktól való megkülönböztetése céljából, működésük ellenőrzése érdekében az egyéni vállalkozók adatait az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzíti. Az adatbázisban egyes adatok nyilvánosak, más adatokat csak korlá...
Egy cég alapítása során az alapítással kapcsolatos jogi munka sokszor egyszerűbbnek tűnhet, mint a cég alapítását megelőző, és a cég jövőjéről szóló komplex döntések sokasága. A gördülékeny indulást azonban számos jogi és/vagy bürokratikus buktató teheti nehezebbé. Amennyiben a cégalapításhoz szükséges okiratok elkészültek, azok aláírására és cégbíróság felé történő benyújtására sor került, a cégbíróság a beadott bejegyzési kérelem alapján továbbítja az iratokat a Nemzeti Adó- és Vámhivata...
2019. január 1-jén lépett hatályba a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény, amely egyes kiemelt ágazatokban tevékenységet folytató társaságok külföldi befektetők általi alapítását vagy azokban történő részesedésszerzését a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterhez, azaz a belügyminiszterhez történő bejelentéshez, illetve a bejelentés tudomásulvételéhez köti. A bejelentési kötelezettség a közvetlen...
Nem minden vállalkozás van tisztában azzal, hogy milyen lehetőségek merülnek fel, ha felfedezi, hogy termékét vagy szolgáltatását valaki „leutánozta”. Nem szükséges ugyanis feltétlenül megszerzett oltalom ahhoz, hogy egy terméket vagy szolgáltatást versenyjogi eszközökkel megvédhessünk a minket utánzó cégektől. Jelen cikkünkben az úgynevezett jellegbitorlás jogintézményét és a hozzá kapcsolódó bírói gyakorlatot ismertetjük közérthetően. A jellegbitorlás tényállása A tisztességtelen piac...