Nemcsak a cégek adatai érhetőek el az interneten, hanem az egyéni vállalkozók adatai is nyilvánosak és megismerhetőek. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény rendelkezik arról, hogy az egyéni vállalkozók azonosítása, illetve más egyéni vállalkozóktól való megkülönböztetése céljából, működésük ellenőrzése érdekében az egyéni vállalkozók adatait az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzíti. Az adatbázisban egyes adatok nyilvánosak, más adatokat csak korlá...
Egy cég alapítása során az alapítással kapcsolatos jogi munka sokszor egyszerűbbnek tűnhet, mint a cég alapítását megelőző, és a cég jövőjéről szóló komplex döntések sokasága. A gördülékeny indulást azonban számos jogi és/vagy bürokratikus buktató teheti nehezebbé. Amennyiben a cégalapításhoz szükséges okiratok elkészültek, azok aláírására és cégbíróság felé történő benyújtására sor került, a cégbíróság a beadott bejegyzési kérelem alapján továbbítja az iratokat a Nemzeti Adó- és Vámhivata...
2019. január 1-jén lépett hatályba a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény, amely egyes kiemelt ágazatokban tevékenységet folytató társaságok külföldi befektetők általi alapítását vagy azokban történő részesedésszerzését a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterhez, azaz a belügyminiszterhez történő bejelentéshez, illetve a bejelentés tudomásulvételéhez köti. A bejelentési kötelezettség a közvetlen...
Nem minden vállalkozás van tisztában azzal, hogy milyen lehetőségek merülnek fel, ha felfedezi, hogy termékét vagy szolgáltatását valaki „leutánozta”. Nem szükséges ugyanis feltétlenül megszerzett oltalom ahhoz, hogy egy terméket vagy szolgáltatást versenyjogi eszközökkel megvédhessünk a minket utánzó cégektől. Jelen cikkünkben az úgynevezett jellegbitorlás jogintézményét és a hozzá kapcsolódó bírói gyakorlatot ismertetjük közérthetően. A jellegbitorlás tényállása A tisztességtelen piac...
A pótbefizetés a társasági jog olyan intézménye, amely pótlólagos fizetési kötelezettséget teremt a korlátolt felelősségű társaság tagjai részére a veszteségek fedezésére, feltéve, hogy az adott vállalkozás társasági szerződése feljogosítja a taggyűlést annak elrendelésére. A pótbefizetés nem tekinthető vagyoni hozzájárulásnak, azaz a tag törzsbetétjét nem növeli, és azt legkésőbb a társaság jogutód nélküli megszűnésekor – a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból – vissza kell téríte...
A biztosító társaságok működése és a biztosításközvetítőik eljárása egy speciális, részletszabályokban gazdag területét fedi le a magyar jogrendszernek. A részletszabályok okán gyakran merül fel kérdés az alkuszok működésével összefüggésben. Ki az alkusz, pontosan mi az a független biztosításközvetítő? A jelen cikkben néhány alapfogalmak értelmezését követően, a független biztosításközvetítőket érintő együttműködési szabályokat járjuk körül. Függő és független biztosításközvetítők A ...
Egy korábbi cikkünkben meghatároztuk, hogy a gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) tekintetében mely esetben kötelező felügyelőbizottság létrehozása. Jelen cikkben pedig megvizsgáljuk azt az esetet, amikor egy társaságnak ugyan nem kötelező létrehoznia felügyelőbizottságot, de ennek ellenére mégis szeretne, csak úgy, önkéntesen. Milyen szabályokat kell betartania a társaságnak ebben az esetben? Vannak-e egyáltalán köt...
Az értékpapírokat bemutató cikksorozatunk soron következő részében a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvényben szabályozott közraktári jegyet, azaz az egyetlen olyan értékpapírt mutatjuk be, amely dologra vonatkozó tulajdonjogot testesít meg. A közraktározás olyan tevékenység, amely magában foglalja – a pénz és az értékpapír kivételével – bármilyen forgalomképes ingó dolognak (árunak) a közraktári szerződés alapján történő tárolását és őrzését, a közraktári jegy kibocsátását, val...