Mindenki életében előfordul, hogy kisebb-nagyobb értékű tárgyat talál. Az alábbi cikkünkben ismertetjük, milyen jogai, illetve kötelezettségei vannak a találónak. A találó nyolc napon belül a dolog elvesztőjének (tulajdonosának) vagy a találás helye szerint illetékes jegyzőnek köteles a vagyontárgyat átadni. Utóbbi esetben nyilatkozni köteles arra nézve is, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára, továbbá – a személyazonossága igazolása mellett – meg kell adnia a saját, illetve esetleges k...
A zálogjog lényege, hogy a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból, azaz a zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje nem teljesít. Ilyen zálogtárgy a korlátolt felelősségű társaságban fennálló üzletrész is lehet. Az üzletrészt terhelő zálogjog megalapításához zálogszerződés mellett a zálogjog cégnyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az általános szabályoktól eltérően – amikor is a változásb...
A cégbejegyzési eljárások felgyorsulása miatt az előtársasági szakasz jelentősége csökkent, azonban minden cég életében szükségszerűen létezik ez az állapot. Az előtársaság a létesítő okirat alapítók általi aláírásával és az ügyvédi ellenjegyzéssel jön létre, és a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel vagy az erre irányuló kérelem jogerős elutasításával, illetve a bejegyzési kérelem visszavonásával szűnik meg. Az előtársaság a fentiek szerint ugyan megalapításra kerül, azonban az üzletszer...
Minden vállalkozás legfőbb szervének az év május 31. napjáig kell elfogadnia a vállalkozás előző üzleti évére vonatkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét bemutató beszámolót. A Ptk. lehetőséget biztosít a vállalkozás legfőbb szervének, hogy a beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt adjon az ügyvezető részére. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott ká...
A fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemi szabályokról az Európai Parlament és a Tanács 98/6/EK irányelve rendelkezik, amelyet a 2019. november 27-én elfogadott 2019/2161 irányelv egészít ki a 6a. cikkel, ami – egyéb uniós szabályváltoztatásokon túl – a fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtását és korszerűsítését szolgálja.  A tagállamok 2021. november 28-ig voltak kötelesek elfogadni az irányelv átültetéséhez szükséges nemzeti szabá...
Korábbi bejegyzéseinkben ismertettük az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény alapfogalmait, szabályozási célját, illetve az üzleti titok megsértésére vonatkozó törvényi tényállásokat. Jelen cikkünkben az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének szankciót mutatjuk be. Az üzleti titokról szóló törvény elfogadásával a természetes és jogi személyek magántitkai a korábbiak szerint azonos módon személyiségi jogi védelemben, míg az üzleti titok és a védett ismeret (know-how) a szell...
Korábbi bejegyzésünkben ismertettük az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény alapfogalmait, szabályozási célját. Jelen cikkünkben az üzleti titok megsértésére vonatkozó törvényi tényállásokat mutatjuk be. Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének három módozata van: az üzleti titok jogosulatlanul (1) megszerzése, (2) hasznosítása vagy (3) felfedése, ugyanis az üzleti titok hasznosítására, mással történő közlésére és nyilvánosságra hozatalára az az üzleti titok felett jogszer...
A hazai jogalkotó a Tanács által 2016. június 8. napján elfogadott, a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943/EU irányelvet az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvénnyel ültette át a magyar jogrendszerbe. Az irányelv elfogadásának célja az üzleti titok védelmét szolgáló hatékony és unió-szerte hasonló jogi eszközök megteremtése volt, tekintettel arra, hogy az innov...