A cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel, azaz a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásával a cég törvényes működését kényszeríti ki. A törvényességi felügyeleti eljárások két nagy csoportra oszthatóak: a rendes és a különleges felügyeleti eljárások. Korábbi bejegyzéseinkben foglalkoztunk az általános szabályokkal, illetve ismertettük a speciális eljárások körében a cégjegyzékbe bejegyzett személy kérelmére irányuló és az ismeretlen székhe...
A pótbefizetés szabályait a Magyar Közlönyben 2021. június 25. napján kihirdetésre került, a Ptk. módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény 2022. január 1-jei hatállyal módosítja.  Az egyik legfontosabb változás, hogy a pótbefizetés szabályozását a jogalkotó kiemelte a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó rendelkezések közül, és a gazdasági társaságok általános szabályai között helyezte el, tekintettel arra, hogy felmerült az igény, „hogy a korlátolt felelősségű társaság esetében ma...
2021. június 25. napján a Magyar Közlönyben kihirdetésre került a Ptk. módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény és a Ptké. módosításáról szóló 2021. évi XCVI. törvény. A Ptk. módosításai sávosan léptek, illetve lépnek hatályba (2021. július 1., 2022. január 1. és 2023. július 1.), míg a Ptké.-t érintő változások 2021. június 26. napján léptek hatályba. Az alábbiakban a fontosabb módosításokat ismertetjük a gazdasági társaságok általános szabályai, illetve a személyegyesítő és a korlátolt fe...
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozás a beszámolót és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó legfőbb szervi határozatot köteles letétbe helyezni és közzétenni az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, amely a legtöbb cég esetében május 31-i határidőt jelent. A letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség – a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások esetében – a beszámoló mellett a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is ...
A határokon átívelő igényérvényesítésre vonatkozó uniós szabályozás körében korábbi blogbejegyzéseinkben bemutattuk az európai fizetési meghagyást,  a kis értékű követelések európai eljárását és az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzést, továbbá foglalkoztunk a joghatósági kérdésekkel, illetve az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályokkal is. Jelen cikkünkben az európai fizetési meghagyást érintő joghatósági és egyéb kérdésekről írunk. Az európai fizetési meghagyás ugyan a határo...
A Kúria összevont polgári-gazdasági-munkaügyi jogegységi tanácsa 2/2021. polgári jogegységi határozatában rögzítette: „Biztosítéki céllal alapított önálló zálogjog esetén azt, ha a zálogjog közvetlen megszerzőjének jogutódja a zálogjog megszerzésekor legalább arról tudott, hogy az önálló zálogjogot egy másik jogviszonyra tekintettel, annak biztosítékaként alapították, úgy kell tekinteni, hogy az alapul szolgáló jogviszonyt ismerte.” Korábban a Kúria több ügyben is úgy foglalt állást, hogy ...
„Abban az esetben, ha az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkozata bármely – akár alaki, akár tartalmi – okból nyilvánvalóan nem felel meg az anyagi jogi feltételeknek, akkor a vevő tulajdonjogát be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.” – döntött a Kúria az 1/2021. Közigazgatási-polgári jogegységi határozatában. A Kúria egyik ítélkező tanácsa jogegységi eljárást kezdeményezett tekintettel arra, hogy az előtte folyamatban lévő ingatlan-nyilvántartási ügyben el kívánt térni a Kúria kor...
Akár cég, akár egyéb szervezet alapítására kerül sor, a bejegyzési kérelemnek a nyilvántartó hatósághoz történő benyújtásával egyidejűleg az állami adó- és vámhatósághoz is kérelmet kell benyújtani a szervezet adószámának megállapítása érdekében. Amennyiben az alapítással érintett szervezet áfaalanyisága nem kizárt, tekintettel arra, hogy Áfa tv. szerinti gazdasági tevékenységet nem folytat, vagy kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat, akkor az áfafizetési kötelezettség megállapításána...