Az üzleti titokról III. – Az üzleti titok megsértésének szankciói

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. Dr. Sándor Géza | 2022.03.03 | Cégjog

Korábbi bejegyzéseinkben ismertettük az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény alapfogalmait, szabályozási célját, illetve az üzleti titok megsértésére vonatkozó törvényi tényállásokat. Jelen cikkünkben az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének szankciót mutatjuk be.

Az üzleti titokról szóló törvény elfogadásával a természetes és jogi személyek magántitkai a korábbiak szerint azonos módon személyiségi jogi védelemben, míg az üzleti titok és a védett ismeret (know-how) a szellemi tulajdonjogi védelem logikájára és szankciórendszerére épülő, speciális védelemben részesülnek.

Az üzleti titokhoz fűződő jog szankciói felróhatóságtól független szankciók, tehát a jogsértés ténye alapján kérhetőek a szellemi tulajdonjogi jogsértés esetén alkalmazandó szankciórendszert alapul véve, amelyek a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943. számú irányelvben foglalt jogkövetkezményekkel egészülnek ki.

Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése esetén a jogosult a jogsértés ténye alapján – az eset körülményeihez képest – követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, és a jogsértés megállapítása mellett követelheti

1. a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
2. a jogsértő áru előállításának, kínálásának, nyújtásának, forgalomba hozatalának vagy hasznosításának, illetve ilyen célból történő behozatalának, kivitelének vagy raktáron tartásának megtiltását;
3. a jogsértő áru megsemmisítését vagy kivonását a kereskedelmi forgalomból, feltéve, hogy a kereskedelmi forgalomból történő kivonás nem csökkenti az üzleti titok védelmét;
4. a jogsértő áru visszahívását a kereskedelmi forgalomból vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
5. a jogsértő általi adatszolgáltatást a jogsértő áru előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő hasznosításra kialakított üzleti kapcsolatokról;
6. a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását,
7. a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
8. az üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titkot megtestesítő dokumentumok, tárgyak, anyagok vagy elektronikus adatállományok összességének vagy egy részének megsemmisítését, vagy a jogosult részére történő átadását; és
9. követelheti az ügyben hozott határozat – különösen országos napilapban, illetve az internet útján történő – közzétételét.

A fentiekben felsorolt jogkövetkezmények alkalmazása során a bíróságnak fokozatosságra kell törekednie, így a határozat közzététele csak a súlyos jogsértések esetén alkalmazandó.

A bíróság a jogsértő kérelmére a felróhatóságtól független jogkövetkezmények alkalmazása helyett a jogsértés megállapítása mellett pénzbeli ellentételezés megfizetését rendelheti el a jogosult javára, ha

1. a jogsértő a hasznosítás vagy a felfedés időpontjában nem tudott és nem is tudhatott arról, hogy az üzleti titokhoz olyan másik személytől jutott hozzá, aki azt jogosulatlanul hasznosította vagy fedte fel,
2. a felróhatóságtól független szankciók alkalmazása aránytalan hátrányt okozna a jogsértőnek, és
3. az ellentételezés olyan mértékű, amely észszerűen ellensúlyozza a jogosult számára a jogsértéssel okozott hátrányt.

A fenti alternatív pénzbeli ellentételezésre irányuló rendelkezés a magyar jog számára korábban ismeretlen volt. Alkalmazása olyan esetekben lehet hasznos eszköz a bíróságok kezében, amikor a jogsértő nem tudott, és nem is tudhatott arról, hogy az általa hasznosított üzleti titok jogellenesen került birtokába, így vele szemben a felróhatóságtól független szankciók alkalmazása méltánytalannak tűnhet. A bíróság tehát akkor rendelheti el ezt a szankciót, ha azt a jóhiszemű jogsértő kérelmezi, a felróhatóságtól független szankciók alkalmazása aránytalan sérelmet okozna az érintett személyeknek és az így a jogosult számára nyújtandó kompenzáció mértéke észszerűen kielégítőnek tűnik.

Az üzleti titok megsértésének harmadik szankciós esetköre, hogy az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése esetén a jogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. A sérelmet szenvedett jogosult számára megítélt kártérítés összegét a releváns tényezők – például az üzleti titok jogosultjának elmaradt haszna, a jogsértő által tisztességtelenül elért haszon – figyelembevételével kell megállapítani. Ha a bíróság a jogsértőt általános kártérítés megfizetésére kötelezi, tekintettel arra, hogy annak immateriális jellege miatt nehéz lenne számszerűsíteni a ténylegesen elszenvedett kár mértékét, a kártérítés összege nem lehet kevesebb, mint az elmaradt hasznosítási díj összege.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.