Tapasztalataink szerint mind a vállalkozások, mind a fogyasztók részéről bizonytalanság áll fenn annak kapcsán, hogy egy külföldi székhelyű vállalkozás magyar webshopjának milyen fogyasztóvédelmi szabályoknak kell megfelelnie. Egyáltalán, mit jelent az, hogy „magyar” webshop, amikor ennek a szektornak alapvető jellemzője a távolságok, így az országhatárok legküzdésének lehetősége? Jelen cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ. Mivel a témakörnek számos jogterületre kiterjedő aspekt...
A megrendelés visszaigazolásával létrejött „webshop-szerződések” teljesítésének megtagadásáról szóló előző cikkünkben utaltunk arra, hogy a megrendelt termék átadását jogszerű keretek között nem lehet készlethiányra hivatkozással megtagadni. Ugyanakkor a nem megfelelően kezelt készlethiány nem csupán a már létrejött szerződések kapcsán okozhat problémát: jelen cikkünkben a meghirdetett termékek elérhetőségével kapcsolatos jogi kérdéseket vesszük vizsgálat alá. A címben felvetett képzavarhoz ...
A fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemi szabályokról az Európai Parlament és a Tanács 98/6/EK irányelve rendelkezik, amelyet a 2019. november 27-én elfogadott 2019/2161 irányelv egészít ki a 6a. cikkel, ami – egyéb uniós szabályváltoztatásokon túl – a fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtását és korszerűsítését szolgálja.  A tagállamok 2021. november 28-ig voltak kötelesek elfogadni az irányelv átültetéséhez szükséges nemzeti szabá...
A webshop megrendelések során létrejövő szerződések digitalizált formája miatt gyakori a bizonytalanság, hogy egyáltalán mikor jön létre maga a szerződés, és mi annak pontos tartalma. Észlelve a bizonytalanság körüli lehetőséget, számos webshop előszeretettel végez „túlkínálatot”, azaz a meghirdetett áron több megrendelést fogad be, mint amit ténylegesen teljesíteni képes, majd készlethiányra vagy egyéb indokra hivatkozással megtagadja a megrendelés teljesítését. Alábbi cikkünkben ennek a gya...
A témakörben készített előző cikkünkben már utaltunk arra, hogy a digitális térben egyre jelentősebb marketingeszközként jelenik meg a vállalkozások online felületein megvalósuló kommentelés, illetve termékértékelés lehetősége. Abban a bejegyzésünkben a kommentekkel foglalkoztunk, míg jelen írásunkban az értékelésekkel kapcsolatos új követelményeket vesszük sorra.  Figyelemmel arra, hogy az online értékelések hitelessége és elfogulatlansága kapcsán okkal merülhetnek fel aggályok, a magyar tö...
A digitális marketing egyik leghatékonyabb eszköze a vásárlói visszajelzések becsatornázása az érdeklődők részére, hiszen az elégedett vásárlók ajánlása olyan bizalom kialakítására alkalmas, amelyre semmilyen más reklámeszköz nem képes. Ennek lehetőségét felismerve a digitális térben a vállalkozások már nem csupán a közösségimédia-platformjaikon, hanem egyre inkább saját honlapjaikon is lehetővé teszik a kommentelés lehetőségét a vásárlók számára. Mivel jól tudjuk, „ahol fával dolgoznak, ott...
Cikksorozatunk első részében a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Kormányrendeletnek az áruk adásvételére, második részében pedig a digitális elemeket tartalmazó árukra vonatkozó új szabályaiból szemezgettünk. Jelen cikkünkkel beteljesedik a „digitális forradalom”, ugyanis a digitális tartalom szolgáltatásával és a digi...
Cikksorozatunk első részében már utaltunk arra, hogy 2022. január 1. napjától lép hatályba a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Kormányrendelet. Az új fogyasztóvédelmi jogszabály az „okoseszközök” egyre jelentősebb térnyerése miatt bevezeti a „digitális elemeket tartalmazó áruk” fogalmát a magyar jogrendszerbe és számos...