A hibás teljesítésből fakadó szavatossági igényekkel szembeni védekezés első védelmi vonala a kötelezettek részéről az irányadó garanciális határidő lejártára való hivatkozás. Bizonyos körülmények fennállása esetén ugyanakkor mind a jótállási, mind a kellékszavatossági határidő lejártát követően fennmarad jogosultság az igényérvényesítésre, ezért ezekben az esetekben a határidő elmulasztására való hivatkozás kellemetlen meglepetéseket is tartogathat a hibásan teljesítő fél részére.
Kezdjük...
Kategória: Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem
2025. július 23. napjától módosulnak a fogyasztóvédelmi törvény panaszkezelésre vonatkozó előírásai, melyeket a panaszkezelés módja szerinti csoportosításban, az alábbiak szerint veszünk sorra.
Szóbeli panasz
Szóbeli panasz alatt továbbra is a személyesen, telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás útján tett panasz értendő, ugyanakkor az ilyen formán előadott panaszok kapcsán ezentúl a fogyasztót is bizonyos szintű együttműködési kötelezettség terheli majd. Amennyiben ugyani...
Előző cikkemben a jótállásból eredő javítási kötelezettség kapcsán vettem sorra, hogy milyen költségek megtérítését követelheti a jótállásra jogosult a hibás teljesítésből fakadóan. A jótállási kötelezettség teljesítésével felmerülő költségek ugyanakkor csupán egy részét képezik a hibás teljesítésből származó károknak, ezért ebben a cikkben azzal folytatom a témakör bemutatását, milyen további kárigényekkel számolhat a jótállásra kötelezett vállalkozás.
Mindenekelőtt tisztáznunk kell két a...
Ügyvédként és fogyasztóként is egyre erősebb a meggyőződésem annak kapcsán, hogy a vállalkozások többsége – akár szándékosan, akár csak pusztán gondatlanságból, megfelelő felkészültség híján – azért engedhet meg magának fogyasztói jogokat csorbító kereskedelmi gyakorlatokat, mivel azokat a fogyasztók egész egyszerűen nem kényszerítik ki. Ennek klasszikus területe a jótállási igények teljesítésével összefüggésben felmerült költségek rendezése, ezért jelen cikkemben a vonatkozó szabályok bemuta...
2025. március 20. napjával megszűnik a határon átnyúló Európai Uniós kereskedelem fogyasztóinak védelme céljából működtetett európai online vitarendezési platform (a továbbiakban: OVR). Az OVR megszüntetés a magyar vállalkozások számára is feladattal jár, ugyanis mindeddig kötelező volt a vállalkozások számára az OVR weblinkjének közzétételével tájékoztatni a fogyasztókat a platform igénybevételének lehetőségéről – 2025. március 20. napját követően ez a kötelezettség értelemszerűen megszűnik,...
Reményeink szerint az „élőzések” korában élve már keveseknek okoz meglepetést annak ténye, hogy más személyekről kép- vagy videófelvételek készítése és különösen azok online közzététele az érintett hozzájárulása birtokában jogszerű. Kevésbé ismert, hogy bizonyos feltételek mellett nem csupán a személyek, hanem az épületek ábrázolása is engedélyhez kötött, amely különösen reklámfilmforgatás/-fotózás előkészítése előtt rendszerint visszatérő jogi problémakör.
Mindezek alapján, meglátásom sze...
A kereskedelmi kommunikáció alapvető jellegzetessége az eltúlzó kifejezések használata, amelynek tényszerűségét, egyszersmind elfogadottságát a hatósági gyakorlat is visszatérően rögzíti. A túlzó kommunikációs elemek használata ugyanakkor nem korlátlan, hiszen hiába vannak a fogyasztók is tudatában annak, hogy a reklámszövegek előszeretettel szépítik a valóságot, ezek a kifejezések mégis befolyással bírnak a fogyasztói döntések meghozatalakor. Jelen cikkünkben a legegyszerűbben kommunikálható...
2024. január 1-jétől jelentősen erősödnek a fogyasztóvédelmi békéltető testületek, egyszersmind az eljárást kezdeményező fogyasztók jogosultságai a bepanaszolt vállalkozásokkal szemben. Bár a békéltető testületi eljárás jelenleg is számos – jellemzően együttműködést igénylő – kötelezettséget ró a vállalkozások számára, az elérhetőbb fogyasztóvédelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XX. törvény által bevezetett új szabályok deklaráltan azt célozzák, hogy meghatározot...