Bővülnek a békéltető testületek hatáskörei 2024-től

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2023.06.29 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

2024. január 1-jétől jelentősen erősödnek a fogyasztóvédelmi békéltető testületek, egyszersmind az eljárást kezdeményező fogyasztók jogosultságai a bepanaszolt vállalkozásokkal szemben. Bár a békéltető testületi eljárás jelenleg is számos – jellemzően együttműködést igénylő – kötelezettséget ró a vállalkozások számára, az elérhetőbb fogyasztóvédelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XX. törvény által bevezetett új szabályok deklaráltan azt célozzák, hogy meghatározott értékhatár alatt az ügy érdemére vonatkozó döntés születhessen.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Na és hol mutatkozik meg a legfőbb változás?

A fogyasztóvédelmi törvény jelenleg hatályos szabályozása szerint, amennyiben az eljárás során megállapításra került, hogy a fogyasztó panasza megalapozott, a békéltető testület – egyezség híján – kétféle határozat meghozatalára vált jogosulttá a vállalkozás együttműködésétől függően:

  • ha a vállalkozás tett az eljárást megelőzően ún. alávetési nyilatkozatot, akkor végrehajtható marasztaló határozat születik, amely joghatását tekintve megegyezik egy bíróság érdemi ítéletével; vagy
  • alávetési nyilatkozat híján ajánlást bocsáthatott ki, amelynek kikényszerítése céljából ugyanakkor végrehajtás nem indítható.

Miután a vállalkozások túlnyomó része erre vonatkozó jogi előírás hiányában – puszta önszorgalom alapján – értelemszerűen nem tett alávetési nyilatkozatot a békéltető testületi eljárásokban, a „legrosszabb” kimenetel innentől kezdve a testület által kibocsátott ajánlás lehetett. Az ajánlásban foglaltak nem teljesítése esetén a fogyasztó nem indíthatott végrehajtást, egyedül annyi hátrány jelentkezett, hogy ilyen esetben a békéltető testület az ajánlását a vállalkozás nevének feltüntetésével közzétette a honlapján.

Figyelemmel arra, hogy a vállalkozások a fentiekre tekintettel kifejezetten „olcsón” megúszták eddig a testület eljárását „pervesztességük” esetére is, eddig nem is voltak különösen motiváltak abban, hogy az eljárás során a fogyasztóval esetlegesen egyezségre jussanak – márpedig éppen ez lenne a békéltető testületi eljárás fő célja.

A 2024. január 1-jétől hatályos új szabályozási rezsim alatt a békéltető testületek immár alávetési nyilatkozat nélkül is érdemi, kötelezést tartalmazó határozatot hozhatnak a vállalkozásokkal szemben, ha a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye – sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor – nem haladja meg a 200 000 Ft-ot.

A vállalkozásoknak tehát ezentúl azzal kell majd számolniuk (2024-től), hogy a velük szemben 200 000 Ft alatti követelés tárgyában indított bármely fogyasztóvédelmi békéltető testületi eljárásban születhet pénzbeli fizetési kötelezettséggel járó határozat, ha a fogyasztó kérelmét megalapozottnak találják.

A békéltető testület pénzfizetésre kötelező határozatával szemben bíróság előtt, peres úton adódik lehetőség jogorvoslattal élni, ennek hiányában ugyanakkor a békéltető testületi határozat jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik.

Mivel jár ez a változás?

A jogalkotó reményei szerint az erősebb békéltető testületi hatásköröknek köszönhetően növekszik majd a vállalkozások egyezségkötési hajlandósága azokban az ügyekben, ahol valóban megalapozottnak mutatkozik a fogyasztó panasza és nem csupán egy bosszúhadjárat lehetséges eszközeként indult az eljárás.

A vállalkozások számára – amennyiben nem kívánnak 200 000 Ft alatti pertárgyértékű ügyekben bíróságra járni – ugyanakkor megszűnik az „alibizés” lehetősége: amíg a jelenleg hatályos szabályok mellett alávetési nyilatkozat hiányában a békéltető testületi eljárás letudható volt egy nem különösebben részletes írásbeli válaszirattal, illetve a személyes meghallgatáson való jelenléttel, ezentúl a puszta együttműködésen túl a jogvita érdemi, bizonyítékokkal alátámasztandó elbírálására kell számítani már a testület eljárása során is.

Mivel a békéltető testületi eljárás kezdeményezése a fogyasztók számára változatlanul díjmentes marad, sőt, „perköltségben” való marasztalásra még a kérelem elutasítása esetén sem kell számítaniuk (jogi képviselet díja nem számítható fel a vállalkozások részéről), az új szabályok bevezetésével gyakorlatilag a fizetési meghagyásos eljárás alternatívájaként egy ingyenes igényérvényesítési lehetőség kerül a fogyasztók kezébe.

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024
Kézikönyv (Belföldi és Nemzetközi ügyletek)

Szerző: Dr. Csátaljay Zsuzsanna
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 620 oldal
Megjelenés: 2024. február 23.

Kedvezményes ár:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa


Előrendelés ITT>>

A kedvező szabályokra tekintettel mind a jogalkotó, mind a szakma az eljárások számának jelentős növekedésével számol, ezért a fogyasztóvédelmi panaszokkal nagy számban szembesülő vállalkozások számára célszerű felkészülni arra, hogy valós jogi kihívásként jelentkezik majd az eddig többé-kevésbé „lesajnált” békéltető testületi eljárás lehetősége.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Farkas Márton

Dr. Farkas Márton
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
marton.farkas@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja