Az üzleti titokról I. – Alapfogalmak

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. Dr. Sándor Géza | 2022.01.13 | Cégjog

A hazai jogalkotó a Tanács által 2016. június 8. napján elfogadott, a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943/EU irányelvet az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvénnyel ültette át a magyar jogrendszerbe. Az irányelv elfogadásának célja az üzleti titok védelmét szolgáló hatékony és unió-szerte hasonló jogi eszközök megteremtése volt, tekintettel arra, hogy az innovatív vállalkozások egyre fokozottabban ki vannak téve üzleti titkaik eltulajdonítása veszélyének.

Az üzleti titok a szellemi tulajdon része, amelyet a jogalkotó megfelelő védelemmel kívánt körülbástyázni a verseny és az innováció ösztönzése érdekében. Mindazonáltal az üzleti titokra vonatkozó rendelkezések nem keletkeztetnek kizárólagos jogokat olyan értelemben, hogy fennáll a lehetősége ugyanazon know-how vagy információ független felfedezésének. 

Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja. Védett ismeret (know-how) az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.

A védett ismeret tehát az üzleti titok egy alfaja, és mivel a jogszabály nem nevesíti külön a know-how-ra vonatkozó szabályokat, így az az üzleti titokkal azonos védelemben részesül.

Az üzleti titok jogosultja az üzleti titok felett jogszerű ellenőrzést gyakorló személy, akinek a jogszerű gazdasági, pénzügyi, üzleti érdekeit az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése sértene. Így azon személy, akinek az üzleti titoknak minősülő információk védelméhez nem kapcsolódik jogszerű érdeke – például az üzleti titok bűncselekménynek minősülő tevékenységre vonatkozik –, nem tekinthető az üzleti titok jogosultjának.

A jogosultnak joga van az üzleti titok hasznosítására és az üzleti titok felfedésére, azaz mással történő közlésére és nyilvánosságra hozatalára.

Az üzleti titok megszerzése nem minden esetben minősül az ahhoz fűződő jog megsértésének, így például az üzleti titok megszerzése nem jogsértő, ha az független fejlesztés eredménye, nyilvánosan hozzáférhető vagy jogszerűen megszerzett termék vizsgálata útján történik, vagy ha a jóhiszeműség és tisztesség követelményével összeegyeztethető, az adott helyzetben általában elvárható magatartás útján valósul meg. Ilyen utóbbi körülménynek minősül az üzleti titoknak harmadik személytől kereskedelmi forgalomban, jóhiszeműen és ellenérték fejében történő megszerzése.

Következő bejegyzésünkben az üzleti titok megsértésének következményeit ismertetjük.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.