A válasz egyszerű: igen, lehet. Bár a magyar Polgári Törvénykönyv ezt a lehetőséget már évek óta lehetővé teszi, a gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy ezt a megoldást mégis inkább a külföldi cégek struktúrájában alkalmazzák.  A magyar jogi szabályozás szerint lehetséges, hogy egy cég vezető tisztségviselője jogi személy legyen, de ebben az esetben ez a jogi személy is köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki nevében a vezető tisztségviselői feladatokat ellátja. Ezen természetes szem...
Minden vállalkozás legfőbb szervének az év május 31. napjáig kell elfogadnia a vállalkozás előző üzleti évére vonatkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét bemutató beszámolót. A Ptk. lehetőséget biztosít a vállalkozás legfőbb szervének, hogy a beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt adjon az ügyvezető részére. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott ká...
Egy visszatérő ügyfelünk egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapításával bízott meg minket, és egyetlen kikötése volt: rendelkezzünk az alapító okiratban a pótbefizetésről, mert a könyvelője a lelkére kötötte, hogy ez mindenképpen szerepeljen az alapító okiratban. Amikor átbeszéltük az alapításhoz szükséges adatokat, kitértünk a pótbefizetés kérdésére is, hiszen a könyvelő kérése jogos volt. Naivan gondolhatnánk azt, hogy ha a cég alapítása során az alapító tag biztosítja a 3 mil...
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 28. § (14) bekezdése alapján értékpapír vagy más vagyoni érték átruházása esetén egyéb jövedelemnek minősül az átruházás ellenében megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket, kivéve, ha az adókötelezettség Szja. tv. szerinti jogcíme egyébként megállapítható. Az Szja tv. 67. § (1) bekezdése alapján árfolyamnyereségből szárma...
Korábbi bejegyzéseinkben ismertettük az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény alapfogalmait, szabályozási célját, illetve az üzleti titok megsértésére vonatkozó törvényi tényállásokat. Jelen cikkünkben az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének szankciót mutatjuk be. Az üzleti titokról szóló törvény elfogadásával a természetes és jogi személyek magántitkai a korábbiak szerint azonos módon személyiségi jogi védelemben, míg az üzleti titok és a védett ismeret (know-how) a szell...
Korábbi bejegyzésünkben ismertettük az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény alapfogalmait, szabályozási célját. Jelen cikkünkben az üzleti titok megsértésére vonatkozó törvényi tényállásokat mutatjuk be. Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének három módozata van: az üzleti titok jogosulatlanul (1) megszerzése, (2) hasznosítása vagy (3) felfedése, ugyanis az üzleti titok hasznosítására, mással történő közlésére és nyilvánosságra hozatalára az az üzleti titok felett jogszer...
Bizonyára számos cégtulajdonossal előfordult már, hogy egy eleinte jól működő cég a kezdeti várakozásokhoz képest nem hozta meg a várt eredményt, sőt épphogy ki tudja termelni a kiadásai fedezéséhez szükséges bevételt. De az is előfordulhat, hogy egyszerűen nincs már motivációja, ideje a cég ügyeivel foglalkozni, így inkább megválna attól. Ezen helyzetek megoldására igyekszünk választ adni jelen cikkünkben. Végelszámolási eljárás Elsőként nézzük azt az esetet, amikor a cégtulajdonosok jogut...
A hazai jogalkotó a Tanács által 2016. június 8. napján elfogadott, a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943/EU irányelvet az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvénnyel ültette át a magyar jogrendszerbe. Az irányelv elfogadásának célja az üzleti titok védelmét szolgáló hatékony és unió-szerte hasonló jogi eszközök megteremtése volt, tekintettel arra, hogy az innov...