Cégalapítás 100%-ban online

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2022.09.08 | Cégjog

A teljesen online cégalapítás lehetőségének megteremtését az Európai Unió írta elő a tagállamok részére az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. június 20-i 2019/1151 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Digitális Irányelv) elfogadásával. Az új szabályozást 2022. augusztus 1-től a Cégtörvény [2006. évi V. törvény] új 9/G. §-a tartalmazza. A változások következtében még könnyebbé és gyorsabbá válik a korlátolt felelősségű társaságok alapítása.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Fontos leszögezni, hogy a Digitális Irányelv szabályai az Európai Unió tagállamának állampolgára vagy az Európai Unió tagállamában bejegyzett jogi személy vagy szervezet által alapított korlátolt felelősségű társaságra és az Európai Unióban bejegyzett társaság által Magyarországon alapított fióktelepre terjednek ki. (Természetesen ez nem zárja ki más társaságok alapítását elektronikus úton, csak azokra az általános szabályok vonatkoznak.)

A folyamat (és a Digitális Irányelv is) két mozzanatból áll. A személyek (ideértve a jogi személyeket is) (1) cégalapító mozzanatából és (2) magának a cégbejegyzési hatósági eljárásnak a mozzanatából. Utóbbival kapcsolatban a magyar jogalkotónak lényegében nem is volt dolga a Digitális Irányelv implementációja során, mivel már az elsők között, 2008 óta kialakította az elektronikus cégeljárást.

A folyamat első mozzanata tekintetében is inkább a szabályok kiegészítéséről, finomhangolásáról van szó, mint egészen új szabályok bevezetéséről. Lássuk ezeket!

1. Mit jelent, hogy online?

Az online kifejezés talán furcsán hangzik egy magyar jogszabályban, ugyanakkor a jogalkotói indoklás szerint: „a Digitális Irányelv szóhasználatának átvételét jelenti, és annyit fejez ki, hogy minden műveletre elektronikusan, személyes jelenlét nélkül kerül sor.”

2. Feltételek, amelyek teljesülése esetén online alapított cégről beszélhetünk

Az alábbi feltételek konjunktívak, azaz akkor beszélünk online alapított cégről, ha  valamennyi feltétel együttesen teljesül (dőlttel szedve a Cégtörvény új 9/G. § (1) bekezdése):

a) a cégbejegyzési kérelemben megjelölt, a cégalapításhoz kapcsolódóan jognyilatkozatot tevő személynek nem kellett az eljáró jogi képviselő vagy más szervezet előtt személyesen megjelennie,

Rögtön egy kivételt hozzá kell tennünk ehhez a ponthoz. A Cégtörvényt módosító törvény [2021. évi CXXIV. törvény] indokolása szerint: „A Digitális Irányelv rendelkezései alapján a személyes megjelenés szükségessége abban az esetben merülhet fel, ha a jogi képviselőnek az érintett személy személyazonossága, cselekvőképessége, illetve képviseleti jogának fennállása körében kétsége merül fel. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezen személyes megjelenés ellenére az eljárás ebben az esetben is online alapításnak tekinthető a Digitális Irányelv Preambulum 16. bekezdése alapján.” A Cégtörvény 9/G. § (3) bekezdése ezeket a szabályokat képezi le, de talán kevésbé egyértelműen, így a jogalkotói indokolás és a Digitális Irányelv preambuluma fontos jogértelmezési forrás.

b) jogszabály az eljáró jogi képviselő számára más azonosítási módról nem rendelkezik, az a) pont szerinti személyek azonosítására úgy került sor, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti elektronikus hírközlő eszköz útján történő ügyfél-átvilágítás és az ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerinti azonosítás vagy a közjegyzőkről szóló törvény szerinti ellenőrzés együttesen elvégzésre került,

A Magyar Ügyvédi Kamara elnökének az azonosítás során használható egyes elektronikus hírközlő eszközök auditációjáról szóló 1/2019. (VII. 31.) sz. határozatában auditálta az ügyvédek által használható elektronikus hírközlő eszközöket. Ilyen például a Skype és a Zoom is.

c) az a) pont szerinti személy a cégbejegyzési kérelemhez csatolt jognyilatkozatát tartalmazó elektronikus okiratokat

ca) minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, elektronikus bélyegzővel látta el, vagy

cb) azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással hitelesítette,

Ezekkel kapcsolatban megjegyezzük, hogy az első valamennyi természetes személy számára elérhető és hasznos elektronikus megoldás, azonban kizárólag fizetős szolgáltatás útján. A második viszont mindenki számára, ingyenesen és online elérhető az Ügyfélkapun keresztül (www.magyarorszag.hu oldalról), itt.

d) a cégbejegyzési kérelem mellékletét képező valamennyi dokumentum elektronikus formában létrejött és a c) pont szerint elektronikusan hitelesített okirat, és

A megfogalmazásból és a Digitális Irányelvből következően fontos, hogy abban az esetben, ha egyetlen olyan okirat is van, amely elektronikus formába alakított papír alakú okirat minősítésű (akár úgy, hogy aláírást és szkennelést követően az ügyvéd digitálisan jegyzi ellen), úgy nem beszélhetünk online cégalapításról.

e) a társaság törzstőkéje kizárólag pénzbeli vagyoni hozzájárulásból áll.

3. Ügyintézés

A cégbíróság az online alapított cégbejegyzési kérelemről a beérkezését követő 10 munkanapon belül dönt (megjegyezzük, hogy a Digitális Irányelv a csak természetes személyek általi alapítás esetében 5 munkanapos határidőt ír elő). Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy egyszerűsített cégeljárásban („mintás cégalapítás”) ugyanez a határidő 1 munkanap.

A Digitális Irányelv azonban csak a cégalapításra állapít meg az általános ügyintézési határidőhöz (21 naphoz) képest rövidebb határidőket, következésképpen a változásbejegyzés esetére már a Cégtörvény általános ügyintézési határidői érvényesülnek. 

MUNKAJOG, MUNKAVÉDELEM E-learning

Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés; Biztonságos munkafeltételek, kártérítési felelősség; Munka- és pihenőidő, munkadíj; Mt. általános magatartási követelményei, egyenlő bánásmód, érvénytelenség

Videókonferencia (videók hossza: 529 perc)

Előadók: Dr. Dudás Katalin, Dr. Horváth István
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 22.900 Ft + áfa helyett 18.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Fontos és a felekre nézve kedvező szabály, hogy ha „a cégbejegyzési kérelemhez csatolt okirat nem felel meg a 9/G. §-ban foglalt feltételeknek, a cégbíróság” az általános szabályok „szerint jár el azzal, hogy erről külön végzést nem hoz, azonban a kérelemről döntő végzésében az általános szabályok szerinti elbírálásra okot adó körülményt megjelöli.” Ez azt jelenti, hogy bármilyen feltétel hiánya esetén sem kell attól tartanunk, hogy azért nem halad az ügy, mert visszautasította a bíróság a kérelmet.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Bihary Ákos LL.M.

Dr. Bihary Ákos LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja