A megemelkedett rezsiköltségek hatására néhányan elgondolkodtak a többgenerációs családiházak társasházzá történő alakításáról, amely téma bizonyára több kérdést is szült az erre fejüket adó családoknak. Ez a téma igen összetett, hiszen egy családiház társasházzá történő alakítása esetén rengeteg dologra figyelni kell, ezért jelen cikkünkben ennek egy egészen kicsi szeletét kívánjuk bemutatni figyelemfelkeltés gyanánt. Első kérdésként merülhet fel, hogy ha egy többgenerációs családiház két l...
Váratlan küldeményben részesülhetnek mindazok, akik olyan örökhagyó örököseinek minősülnek, akinek a hagyatékát termőföld is képezte – csak épp arra nem derült fény az örökhagyó halálát követő hagyatéki eljárás során. Hogyan lehetséges, hogy akár sok évvel az örökhagyó halála után merül fel ilyen információ? Az alábbi cikkünkben igyekszünk magyarázatot adni az okokra. A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-...
A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek használatára és hasznosítására vonatkozó alapvető szabályokat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.), illetve háttérjogszabályként a Ptk. tartalmazza. A termőföld más személy használatába adásának legjellemzőbb esete ...
A polgári jog szabályai szerint a szerződő felek szabadon köthetnek szerződést, szabadon választhatják meg a másik szerződő felet és alapvetően szabadon választhatják meg a szerződés tartalmát is. Vagyis miért ne gondolhatnánk azt, hogy ha a felek közös akarata arra irányul, hogy a tulajdonos több földje egyszerre cseréljen gazdát, ezt egy szerződésben megtehetik? A termőföldek forgalmát szabályozó törvény – tekintettel a termőföld Alaptörvényben is kiemelt státuszára – speciális szabályokat...
Magyarországon termőföldet főszabály szerint belföldi természetes személy (magyar állampolgár) és tagállami állampolgár szerezhet, jogi személy csak kivételesen, jogszabály által meghatározott esetben.  A megszerezhető területnagyság vonatkozásában a törvény különbséget tesz a földszerzésre jogosultak között. Földművesnek nem minősülő természetes személy és tagállami állampolgár kizárólag úgy szerezhet földterületet, hogy a megszerezni kívánt és a már birtokában álló földterület nagysága nem...
A Kúria-döntés alapjául szolgáló tényállás szerint a perbeli föld a Magyar Állam tulajdonában állt. Az alperes mint haszonbérlő 2014. február 6-án mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződést kötött a perbeli földre 2016. november 2-től 2036. november 1-ig. A haszonbérleti szerződés szerint a haszonbérlő a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 9...
Ha jótállásról avagy köznapibb nevén garanciáról olvasunk, először inkább gondolunk valamilyen elektronikai eszközre, autóra, mint épületekre. Pedig önálló kormányrendelet vonatkozik a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásra [181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet]. Jelen cikkünkben röviden a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállás szabályait ismertetjük. I. Mit jelent a garancia (jótállás)? A válaszhoz először definiálni kell a hibás teljesítés és a kellékszavatosság fogalmát, mivel...
Hosszú évek egyik legnagyobb társasházi nyűgjét oldja meg egy friss miniszteri rendelet a garázsbeállókkal kapcsolatban. Tekintsük át röviden a problémát, majd az új, előremutató változásokat. Amikor garázsokról, avagy gépkocsi-beállóhelyről beszélünk, akkor az ingatlan-nyilvántartási gyakorlat alapján kétféle jogi megoldásról lehet szó: az a bizonyos „garázs” vagy 1/1-es tulajdona valakinek (esetleg közös tulajdon, de mindenféleképpen kevés tulajdonostárs között; jelen cikkben a továbbiakba...