A termőföld más célú hasznosítását feldolgozó cikksorozatunk első részében a termőföld hasznosítása és az ún. más célú hasznosítása került tárgyalásra általánosságban, míg a második részben a más célú hasznosítás engedélyezése esetén kötelezően fizetendő földvédelmi járulék szabályait tekintettük át. Sorozatunk előző, harmadik részében a más célú hasznosítás iránti kérelem és eljárás szabályait, technikai részleteit vettük górcső alá. Cikksorozatunk negyedik, egyben utolsó részében az enge...
A 2021. január 1. napján hatályba lépő földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény alapján jövőre elindul a termőföldek tulajdonosainak, egyéb jogosultjainak ingatlan-nyilvántartási adatrendezése. Talán a legfontosabb hatása a termőföldek beazonosítatlan személy vagy nem beazonosítható tulajdonosaira lehetnek hatással. Azt a tulajdonost nevezzük beazonosí...
2021. január 1. napjával számos helyen változnak az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szabályai, cikkünkben az egyik lényeges változással, illetve a lakóingatlanok vásárlásával kapcsolatos illetékszabályokkal foglalkozunk. Az újdonság: CSOK-al kapcsolatos mentesség 2021. január 1. napjától mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól lakás tulajdonjogának, lakás tulajdoni hányadának az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (...
Talán köztudomású ténynek tekinthető, hogy a házastársaknak az egymás közti ajándékozása mentes az ajándékozási illeték alól. Na, igen ám, de hogyan alakul az illeték a bejegyzett élettársak közötti ajándékozás esetében? Amennyiben a kedves Olvasó logikusan végiggondolja a fenti kérdést, úgy talán arra a következtetésre jut, hogy a bejegyzett élettársakat szintén megilleti a fenti illetékmentesség. És amennyiben a kedves Olvasó így gondolkodik, akkor azt kell, hogy mondjuk: igaza van. J...
A termőföld más célú hasznosítását feldolgozó cikksorozatunk első részében a termőföld hasznosítása és az ún. más célú hasznosítása került tárgyalásra általánosságban, míg a második részben a más célú hasznosítás engedélyezése esetén kötelezően fizetendő földvédelmi járulék szabályait tekintettük át. Cikksorozatunk harmadik részében a más célú hasznosítás iránti kérelem és eljárás szabályozását vesszük át. Mindenekelőtt azt fontos tisztázni – habár erre már utaltunk cikkünk első részébe...
A Kormány előterjesztése nyomán a termőföldek és az erdők átlátható tulajdonosi rendszerének, és az optimális birtokszerkezet kialakítása érdekében az Országgyűlés 2020. július 3-án elfogadta a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényt. A 2021. január 1. napján hatálya lépő törvény célja a magyar agrárium fejlődésének egyik legnagyobb gátját képező osztatlan közös föl...
Érdekes, de nem ritka eset, ha egy ingatlant az elhunyt szüleik örökösei már sok-sok éve, jóhiszeműen sajátjukként használnak, de a hagyatéki eljárás során derül ki, hogy az az ingatlan-nyilvántartás szerint nem is képezi tulajdonukat, hanem még egy korábbi tulajdonos szerepel a közhiteles adatbázisban. Ennek oka leggyakrabban az, hogy korábban elmaradt egy, az ingatlanra vonatkozó tranzakció, általában adásvétel bejelentése, a tulajdonjog bejegyzése, bár az ügylet teljes mértékben lezajlo...
Korábbi blogcikksorozatunkban részletesen foglalkoztunk a társasházak tetőtér-beépítésével kapcsolatos jogi elemzéssel. Jelen cikkben ennek (és tulajdonképpen bármely közös tulajdonú rész értékesítésének) személyijövedelemadó-vonzatát vizsgáljuk. A személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv.) kétféle módszert ismer arra vonatkozóan, hogy közös tulajdonú ingatlanrész értékesítésekor miként kell az adót számolni. Az egyik módszer (egyben kvázi főszabály) szerint az...