Alapelvek az új ingatlan-nyilvántartási törvényben: a nyilvánosság elve

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2023.03.23 | Ingatlan

A 2024. február 1-jén hatályba lépő új ingatlan-nyilvántartási törvényt (új Inytv.) elemző, Dr. Zalavári György ügyvéd által készített blogcikksorozatunk ezen eljárás során alkalmazott, a törvényben meghatározott alapelveket is sorra veszi. 

Az alapelvek nem ismeretlen fogalmak; ezek az anyagi és eljárásjogi természetű általános rendelkezések a korábbi szabályozásban is jelen voltak. A Ptk. Negyedik rész X. címe ezeket már tartalmazza. Fontos, hogy az új Inytv. hatálybalépésekor a Ptk. ezen rendelkezései módosulni fognak, az új Inytv. tartalmazza majd a részletesebb előírásokat.

Ebben a cikkben elsőként a nyilvánosság elvével foglalkozunk. Ennek alapvetése, hogy az ingatlan-nyilvántartás – a törvényben meghatározott, az adatvédelmi előírásokra tekintettel megalkotott kivételekkel – nyilvános. 

Új szabályként és új korlátként jelentkezik, hogy a természetes személy névadata, születési éve és lakcíme a lekérdező azonosítása és a cél megjelölése mellett ismerhető meg.

További személyazonosító adat, állampolgárság csak törvényes célból és törvényben meghatározott személyek számára ismerhető meg. Az okiratok tartalma akkor ismerhető meg, ha a jogosultak és a kötelezettek hozzájárultak, vagy ha ez jog érvényesítéséhez, illetve jogszabály alapján vagy hatósági kötelezés teljesítéséhez szükséges. A jogosultak hozzájárulása kiemelt szerephez jut a személyes adataik mások által történő megismerése összefüggésében. Az adatok megismerésénél mindenképpen vizsgálni kell majd annak célját, és ezen célnak jogszerűnek, indokoltnak és szükségesnek kell lennie.

Az is kijelenthető, hogy a korábbi jogszabály előírásainál az új rendszer nyilvánossága korlátozottabb, mivel megjelennek az adatvédelem aspektusai. Így az okiratok tartalma vagy a különleges személyes adatok nem lesznek automatikusan elérhetőek. Például szokatlan lesz a joggyakorlók számára az, hogy a tulajdoni lapon már nem lesz megtalálható a születési év, ami egyes esetekben megnehezítheti a tulajdonos beazonosítását, hogyha a családi és keresztnév alapján önmagában ezt nem tudjuk majd minden bizonytalanságot kizáróan megtenni.

Az új törvény kifejezésre juttatta, hogy az ingatlan-nyilvántartás mint adatbázis védelme is lényeges a törvényalkotó számára. Az új szabályozással egyértelművé tették, hogy alternatív szolgáltatók, üzleti alapon nem lesznek jogosultak innen információkat gyűjteni, és például a tulajdoni lapok adatait továbbértékesíteni.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.