Az ingatlan-nyilvántartás új rendszere 1. rész – Az alapelvek

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2023.03.02 | Ingatlan

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény az előzetes tervek szerint 2024. február 2-án lép hatályba. Az ingatlan-nyilvántartás ezen jogszabály által meghatározott új rendszerére történő felkészülést igyekszik elősegíteni ügyvédi irodánk partnerének, Dr. Zalavári György ügyvédnek cikksorozata. Az első részben az új törvény alapelveit vizsgáljuk. 

Az új ingatlan-nyilvántartás alapelveit nemcsak az új törvényben, hanem a Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.) is megtalálhatjuk. Ezek az alapelvek nem ismeretlenek; a korábbi ingatlan-nyilvántartási törvény is ezeket vette alapul a szabályozásában.

Nézzük meg röviden, melyek ezek az alapelvek és mi is a tartalmuk!

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A nyilvánosság elve szerint az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap és térkép tartalmát bizonyos, főként adatvédelmi szempontok alapján megfogalmazott korlátok között bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolat vagy tanúsítvány kiadását kérheti. Az ingatlan-nyilvántartásban fellehető, a bejegyzések alapjául szolgáló okiratok tartalma csak a jogosultak, kötelezettek hozzájárulásával vagy jogszabályon, vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettség teljesítése érdekében lehetséges.

Az okirati elv alapján az ingatlan-nyilvántartásba csak törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet és törvény felhatalmazása alapján megalkotott önkormányzati rendelet vagy az e törvényben meghatározott okirat alapján kerülhet sor jog, tény vagy adat bejegyzésére.

A közhitelesség elve szerint az ingatlan-nyilvántartás olyan hatósági nyilvántartás, amely tartalmának helyességét ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell. A közhitelesség következménye az is, hogy ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, vagy ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. 

Nem tekinthető jóhiszeműnek az a jogot szerző vagy a jóhiszeműség védelme alá eső egyéb cselekményt végző személy is, aki jogának szerzésekor vagy a cselekmény véghezvitelének időpontjában az ingatlan-nyilvántartás tartalmának helytelenségéről vagy az ingatlan-nyilvántartásban jogosultként bejegyzett személy jogának korlátozottságáról tudott vagy akinek arról tudnia kellett.

A kérelemhez kötöttség elve alapján az ingatlan-nyilvántartásba kizárólag kérelemre, bírósági elrendelésre vagy hatósági felhívásra hivatalból jegyezhető be tény, adat vagy jog. 

A ranghely és rangsor elve szerint az ingatlanra bejegyzett jogok és tények ingatlan-nyilvántartási sorrendjét (vagyis a rangsort) és az egyes bejegyzések ebből következő rangsorban elfoglalt helyét (vagyis a ranghelyet) a bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontok határozzák meg. A bejegyzések hatályának kezdetét alapvetően a benyújtott kérelem, bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás iktatásának időpontja határozza meg. A bejegyzések rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható. A bejegyzések ranghelyével való rendelkezés nem járhat harmadik személy – a ranghely módosításának időpontjában bejegyzett – jogának sérelmével. Fontos az iktatás időpontja kapcsán, hogy a jogok, adatok bejegyzése az elrendelés alapjául szolgáló kérelem benyújtásának időpontjára visszamenőleges hatályú.

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024
Kézikönyv (Belföldi és Nemzetközi ügyletek)

Szerző: Dr. Csátaljay Zsuzsanna
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 620 oldal
Megjelenés: 2024. február 23.

Kedvezményes ár:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa


Előrendelés ITT>>

Az új ingatlan-nyilvántartás rendszerének kialakítása a követendő eljárásrendet a fenti alapelvek szem előtt tartásával történt meg, és a rendszer folyamatai, valamint a felhasználók jogai és kötelezettségei ezek iránymutatásai alapján értelmezendők.

Az új ingatlan-nyilvántartást bemutató cikksorozatunk további részei az új rendszer egyéb lényeges jellemzőit fogják elemezni.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Zalavári György LL.M.

Dr. Zalavári György LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja