Családiházból társasház

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Bognár Ildikó | 2023.02.02 | Ingatlan

A megemelkedett rezsiköltségek hatására néhányan elgondolkodtak a többgenerációs családiházak társasházzá történő alakításáról, amely téma bizonyára több kérdést is szült az erre fejüket adó családoknak. Ez a téma igen összetett, hiszen egy családiház társasházzá történő alakítása esetén rengeteg dologra figyelni kell, ezért jelen cikkünkben ennek egy egészen kicsi szeletét kívánjuk bemutatni figyelemfelkeltés gyanánt.

Első kérdésként merülhet fel, hogy ha egy többgenerációs családiház két lakássá, ezen kívül a padlástér még egy lakássá alakítható, ebben az esetben megállja-e a helyét a társasház alapítása.

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény úgy rendelkezik, hogy társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani abban az esetben, ha legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség van, vagy alakítható ki. Tehát amint látható, a fenti kérdésre igen a válasz, hiszen a törvényben szereplő „legalább két lakás” követelmény kielégítésre kerül.

Fontos leszögezni, hogy a társasházzá történő alakítást követően az egyes lakások külön tulajdont fognak képezni, tehát azok főszabály szerint külön-külön egymástól függetlenül eladhatóvá válnak, s azoknak különböző tulajdonosaik lehetnek. 

Különös eset, amikor a családiház tulajdoni lapjáról holtig tartó haszonélvezeti jog bejegyzése tűnik ki. Ezen bejegyzés ne tántorítson el senkit, hiszen amennyiben a haszonélvező hozzájárul a társasházzá történő alakításhoz, úgy az nem fogja annak akadályát képzeni. Ám ebből következhet azon felvetés, hogy vajon a haszonélvezeti jog valamennyi lakásra bejegyzésre kerül-e majd. Ezek a félelmek is alaptalanok, mivel arról a társasházat alapítani kívánó tulajdonostársak közösen dönthetnek, hogy melyik ingatlanra kerüljön a haszonélvezeti jog bejegyzése.

Az alapításhoz a társasháztulajdon ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az alapító okiratot az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni. Az alapító okiratot és annak módosítását pedig közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Mindezeket megelőzően pedig egyéb dokumentumokat is be kell szerezni a társasházalapításhoz, ám azokat jelen cikkünkben most nem részletezzük

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.