Termőföldet érintő póthagyatékról értesítették? Ezeket érdemes tudnia!

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2022.12.21 | Ingatlan

Váratlan küldeményben részesülhetnek mindazok, akik olyan örökhagyó örököseinek minősülnek, akinek a hagyatékát termőföld is képezte – csak épp arra nem derült fény az örökhagyó halálát követő hagyatéki eljárás során. Hogyan lehetséges, hogy akár sok évvel az örökhagyó halála után merül fel ilyen információ? Az alábbi cikkünkben igyekszünk magyarázatot adni az okokra.

A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény egyik alapvető célja volt, hogy a földnek minősülő ingatlanok tekintetében tulajdonosként bejegyzett személyek valamennyi személyazonosító adata a nyilvántartás rendelkezésére álljon, ezáltal is elősegítve a földnek minősülő ingatlanok rendezett jogi helyzetét.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A hivatkozott jogszabály előírja a földhivatalok számára, hogy hivatalból tárják fel a beazonosítatlan tulajdonosokat, és amennyiben ennek körében tulajdonosként bejegyzett személy haláláról szereznek tudomást, hivatalból értesítsék a jegyzőt a hagyatéki eljárás vagy a póthagyatéki eljárás megindítása céljából.

Ez a magyarázat tehát arra, miért éppen most kaphatunk értesítést a hagyatéki leltár összeállításáért felelős jegyzőtől vagy már az illetékes közjegyzőtől a föld tekintetében meginduló póthagyatéki eljárásról. Hiszen a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 103. § (1) bekezdése alapján póthagyatéki eljárásnak van helye, ha az „alap” hagyatéki eljárás befejezését követően kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy.

De hogyan lehetséges, hogy az „alap” hagyatéki eljárás során nem került elő a földnek minősülő ingatlan? Nos, ennek kapcsán inkább csak feltételezésekkel élhetünk. 

A jelenleg hatályos Hetv. 118. §-a alapján a jegyző és a közjegyző az örökhagyó vagyonának megállapítása és a rendelkezésre álló adatok ellenőrzése céljából adatot igényelhet a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből. Mivel jellemzően a hagyatéki leltár legértékesebb elemei az ingatlan vagyontárgyak, azokat maguk az örökösök jelentik be leltározás céljából, így könnyen elképzelhető, hogy ilyen esetben az örökösök részéről elillan a figyelem egy kevésbé értékes földtulajdonról (amelyről kárpótlási céllal juttatott ingatlan esetén gyakran még maga az örökhagyó sem tud), a leltárt véglegesítő közjegyző pedig nem tartja szükségesnek az ingatlan-nyilvántartási adatigénylést.

Ugyancsak magyarázatul szolgálhat önmagában az a tény, ami miatt egyáltalán felmerül az egész hajcihő: a földhivatalok ugyanis éppen a nyilvántartás szerinti tulajdonos valamely személyes adatának hiánya miatt kezdik meg a vizsgálódásukat az adott ingatlan tekintetében, amely végül a póthagyatéki eljárás megindításához vezet. Könnyen előfordulhat tehát, hogy éppen valamely releváns személyes adat hiánya miatt nem kapott megfelelő információt a közjegyző az alap hagyatéki eljárás során.

Na és mi a póthagyatéki eljárás menete ezt követően? Tulajdonképpen azonos, mint egy alap eljárásnak: a póthagyaték tárgyát képező földnek minősülő ingatlan értékét az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője adó- és értékbizonyítványban állapítja meg, jellemzően a póthagyatéki eljárás megindítására vonatkozó értesítéshez már ezt is mellékelik az örökös számára.

Amennyiben az örökös nem kívánja a póthagyaték tárgyát képező ingatlan öröklését – mivel például az elenyésző eszmei hányadot testesít meg a közös tulajdonból –, úgy természetesen ebben az esetben is lehetősége van az örökség visszautasítására azzal, hogy ilyenkor értelemszerűen az öröklési sorrendben következő örökösre száll át a rendelkezés lehetősége. 

Ha nem szeretnénk, hogy gyerekünk, unokánk vagy szülőnk nyakába szakadjon a nem kívánt örökség, és netán van olyan örököstársunk, aki több fantáziát lát a földtulajdonban, akkor az örökség visszautasítása helyett megfelelő megoldást kínál az ún. osztályos egyezség. Ennek keretében megállapodhatunk örököstársunkkal az örökrészünk átruházásában, így az valóban ahhoz kerülhet, aki tulajdont kíván szerezni a póthagyaték tárgyát képező termőföld felett.

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE MAGYARÁZATA 2023

Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Itt az utóbbi évek legjelentősebb Munka Törvénykönyve módosítása!!!

Bővített kiadás magyarázatokkal, az ítélkezési gyakorlatból vett példákkal és a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjainak értelmezésével

Szerzők: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 600 oldal
Megjelenés: 2023. február 6.

Előrendelés ITT>>

Végezetül érdemes megemlíteni, hogy a Hetv. 94. § (3) bekezdése alapján fennáll annak lehetősége is, hogy a földnek minősülő ingatlant a póthagyatéki eljárásban ajándék jogcímén a Magyar Állam részére felajánljuk, ezáltal mentesülve az örökölni nem kívánt termőfölddel járó esetleges későbbi terhek (pl. hasznosítási kötelezettség, gyomirtás stb.) alól.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Farkas Márton

Dr. Farkas Márton
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
marton.farkas@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja