Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Vizsy Gábor | 2024.05.09 | Ingatlan
Ha elsőre akár furcsának is hangzik, védett természeti területeket is haszonbérbe lehet venni az államtól, illetve az adott terület vagyonkezelőjétől.
A természetvédelmi törvény szerint védett természeti területnek minősül például a nemzeti park, a tájvédelmi körzet vagy a természetvédelmi terület. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket az állam – annak megfelelő szerve útján – jogosult a törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek mentén hasznosítani. Ennek keretében az állam a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet eladhatja vagy éppen haszonbérbe is adhatja.
A Nemzeti Földalapba tartozó, védett természeti területnek minősülő rét, legelő (gyep) művelési ágú földrészletek hasznosítására is sor kerülhet haszonbérbe adás útján. Főszabály szerint ehhez nyilvános pályáztatást kell lefolytatni, de vannak olyan kivételes esetek, amikor a pályáztatás mellőzésével is sor kerülhet a szerződés megkötésére.
Ilyen kivételeset például az, hogy a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (jellemzően a nemzeti park igazgatósága) nyilvános pályáztatás mellőzésével, ún. természetvédelmi kijelölés útján is köthet haszonbérleti szerződést, persze erre szigorú feltételek együttes fennállása esetén van lehetőség.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
Védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a vagyonkezelésében lévő, Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet természetvédelmi kijelölés útján akkor adhatja haszonbérbe, ha a használati jogosultságot szerző fél
a) a használatba adni tervezett földterület vagy annak területi mértékben meghatározott minimum 80%-a tekintetében földhasználónak vagy volt földhasználónak minősül;
b) a természetvédelmi kijelölés alapjául szolgáló jogviszonyt érintően, a kijelölést megelőző 3 éven belül, szerződésszegést nem követett el;
c) a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervvel szemben 120 napot meghaladó tartozással nem rendelkezik, továbbá nem merül fel vele szemben a törvényben meghatározott kizáró ok;
d) felelősségét 3 éven belül természetvédelmi szabálysértési eljárásban jogerősen nem állapították meg és vele szemben a kijelölést megelőző 3 éven belül természetvédelmi bírság nem került kiszabásra;
e) büntetőjogi felelősségét a kijelölést megelőző 7 éven belül környezetkárosítás vagy természetkárosítás bűntette miatti jogerős ítélet nem állapította meg;
f) felelősségét a kijelölést megelőző 5 éven belül a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosításával kapcsolatos jogsértő magatartás miatt jogerős hatósági elmarasztaló, illetve bírságot kiszabó jogerős döntés nem állapította meg; és
g) legeltetéses hasznosítást igénylő föld vonatkozásában legalább 3 éve rendelkezik a természetvédelmi érdekeknek megfelelő területfenntartást, -gondozást és ezzel a természetvédelmi kezelés ellátását is biztosító, legeltethető állatállománnyal.
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA Szerző: Dr. Kovács Ferenc Kedvezményes ár 2024. szeptember 30-ig:
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
Jól látszik, hogy több szigorú feltételnek is egyszerre kell teljesülnie ahhoz, hogy valaki pályáztatás nélkül szerezze meg egy nagyobb legelő vagy gyep használatát, de egyáltalán nem lehetetlen. Ráadásul ebben az esetben a haszonbérbe adás időtartama akár 25 év is lehet.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.