Fizetési meghagyást kapott a cége? Erre figyeljen az ellentmondáskor!

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2022.09.15 | Követeléskezelés

Bizonyára nem teszünk eget rengetően új megállapítást azzal, hogy a fizetési meghagyással szembeni ellentmondás alapvető jelentőségű az érvényesített követelés behajtása szempontjából: annak elmulasztása esetén ugyanis a követelést tartalmazó fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik, amely következmény „visszaállítására” csak szűk körben van lehetőség.

A fizetési meghagyással szembeni ellentmondás tartalmi követelményeit illetően nincsenek túlzott elvárásoknak kitéve a kötelezettek, még ha közben gyorsan meg is jegyezzük, hogy a jogosult keresetindítási hajlandóságát alkalmas lehet lerontani és ezáltal egy felesleges pereskedést megakadályozni egy részletesebb, akár adatokkal alátámasztott ellentmondás.

Ugyanakkor jelen cikkünk témája egy szűkebb körben ismert formai követelmény, amelynek elmulasztása súlyos és helyrehozhatatlan következménnyel járhat: nevesül a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésével még akkor is, ha az érvényesíteni kívánt követelés teljes mértékben megalapozatlan.

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 11. § (3) bekezdése alapján „a jogi személy és az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb személy beadványát kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő.”

Az Fmhtv. 11. § (2) bekezdése szerint pedig „elektronikus úton beadványt úgy lehet benyújtani, hogy a beadvány adatait annak benyújtója a MOKK rendszerébe beviszi és minősített elektronikus aláírással, valamint minősített időbélyegzővel látja el.” 

A jogi személyek tehát a fizetési meghagyásos eljárás során beadványaikat kizárólag a MOKK rendszerének használatával, elektronikusan nyújthatják be, amely követelmény természetesen a jogi személy képviseletében eljáró természetes személy (pl. ügyvezető) vonatkozásában is fennáll.

Mi a következménye, ha ennek ellenére mégis postai úton történik az ellentmondás közlése a közjegyzővel?

Az Fmhtv. 36. § (5) bekezdés c) pontja szerint a közjegyző „az ellentmondást visszautasítja, ha a jogi személy az ellentmondását nem elektronikus úton terjesztette elő.” Ennél pedig még szigorúbb az Fmhtv. 36. § (6) bekezdése, amely szerint ilyen esetben „hiánypótlási felhívás nélkül kell az ellentmondást visszautasítani.”

Ha pedig a nem elektronikus úton előterjesztett ellentmondás visszautasítására már a 15 napos ellentmondási határidőn túl kerül sor, akkor a kötelezettnek nem is lesz többé lehetősége joghatályos módon benyújtania az ellentmondását, és számolnia kell a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésével.

Erre a következményre egyébként a fizetési meghagyásban a közjegyző is köteles utalni, már csak ezért is érdemes elolvasni a fizetési meghagyáshoz fűzött tájékoztatás valamennyi elemét.

Az ügyvédek többsége számára a MOKK fizetési meghagyásos rendszerének használata szinte mindennapos gyakorlat, ezért ha jogi személy képviselőjeként fizetési meghagyás kibocsátásáról értesül, mind energiabefektetés és stressz csökkentése, mind a fentiek szerint ismertetett kockázatok elkerülése végett érdemes ügyvédhez fordulni az ellentmondás előterjesztése érdekében. Ennek kapcsán a megkeresett ügyvéd hasznos tanácsokkal tud szolgálni az ellentmondás tartalma vagy éppen a további peres eljárás kimenetelét illetően is.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.