Kategória: Követeléskezelés
A Kúria Polgári Kollégiumának összevont polgári-gazdasági jogegységi tanácsa a 4/2013. Polgári Jogegységi határozatában akként foglalt állást, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti „szerződésen alapuló tartozás” fogalmába mind a szerződésben az adós által vállalt, mind a szerződésből eredő egyéb – a hitelező által az adóssal a pénzkövetelés megismeréséhez szükséges terjedelemben közölt – h...
A többször módosított csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 2021. július 1. napjával újabb módosítás keretében egészült ki. Alábbi cikkünkben a felszámolási eljárásra vonatkozó változásokat tekintjük át.
Az eddigi gyakorlat szerint mindazok, akik a felszámolási eljárásban az adóssal szemben fennálló követeléseiket a felszámolás során hitelezőként érvényesíteni kívánják, ismert követeléseiket a felszámolási eljárás megindításáról szól...
A határokon átívelő igényérvényesítésre vonatkozó uniós szabályozás körében korábbi blogbejegyzéseinkben bemutattuk az európai fizetési meghagyást, a kis értékű követelések európai eljárását és az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzést, továbbá foglalkoztunk a joghatósági kérdésekkel, illetve az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályokkal is. Jelen cikkünkben az európai fizetési meghagyást érintő joghatósági és egyéb kérdésekről írunk.
Az európai fizetési meghagyás ugyan a határo...
A következő cikk segítségével szeretnénk rámutatni arra, hogy néhány fontos szabály betartásával hogyan tudja elkerülni az adós azt, hogy a fennálló tartozása tovább növekedjen a követelés jogi úton történő behajtása következtében.
A tartozás megfizetésének kikényszerítése költséges eljárásokon keresztül valósul meg. Ezeknek a jogi eljárásoknak a költségeit a jogosult az adóson fogja behajtani, így az eljárás végén nemcsak a tartozás összegét, hanem a követelés behajtásával járó különféle ...
A hiteltörlesztési moratórium értelmében 2020. 03. 19-től az adósok év végéig mentesülnek a fennálló hitelük törlesztőrészleteinek megfizetése alól. A fizetési haladék kizárólag a 2020. 03. 18-ig már folyósított kölcsönökre vonatkozik. Az Országgyűlés 2020. október 28-án hirdette ki az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló törvényt, mellyel a fizetési moratórium időtartamát 2021....
A természetes személyekkel szemben kezdeményezett végrehajtási eljárások túlnyomó többségében alapvetően két fő forrásból jut hozzá pénzéhez a végrehajtást kérő: az adós bankszámlájára kibocsátott inkasszóból, illetve az adós munkabérét terhelő végrehajtói letiltásból. Ennek megfelelően a végrehajtási eljárások jellemzően ezen két végrehajtási intézkedés megtételével kezdődnek, így előfordulhat olyan helyzet, hogy az adós bankszámlájáról olyan összegek lefoglalása is megtörténik, amelyek a mu...
2020.augusztus 1. napjával módosultak a Csődtörvény rendelkezései, egyúttal korszerűsödtek a csőd- és felszámolási egyezség megkötésének szabályai.
A csődeljárás célja, hogy a fizetési problémával küzdő adós és hitelezői megkíséreljenek létrehozni egy olyan egyezséget, amely az adós fizetőképességét helyreállítja, egyúttal biztosítja, hogy a cég folytathassa tevékenységét. Az első egyezségi tárgyalást a korábbi 60 helyett, a csődeljárás kezdő időpontjáról számított 90 napon belül kell megt...
A végrehajtási jog kevésbé ismert, ám annál hasznosabb jogintézménye a követelés lefoglalására vonatkozó indítvány, amelynek eredményeképp olyan személyek is részeseivé válhatnak a végrehajtásnak, akik kizárólag az adóssal állnak jogviszonyban. Miként a követeléskezelés világában szinte mindig, a végrehajtói felhívás ignorálása ebben az esetben sem célravezető magatartás, ezért jelen cikkünkben a követelés lefoglalásával összefüggő jogokat és kötelezettségeket vesszük sorra, elősegítendő a te...