Nem indult ellenem végrehajtás, mégis a végrehajtónak kell fizetnem! Lehetséges?

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Farkas Márton | 2020.09.03 | Követeléskezelés

A végrehajtási jog kevésbé ismert, ám annál hasznosabb jogintézménye a követelés lefoglalására vonatkozó indítvány, amelynek eredményeképp olyan személyek is részeseivé válhatnak a végrehajtásnak, akik kizárólag az adóssal állnak jogviszonyban. Miként a követeléskezelés világában szinte mindig, a végrehajtói felhívás ignorálása ebben az esetben sem célravezető magatartás, ezért jelen cikkünkben a követelés lefoglalásával összefüggő jogokat és kötelezettségeket vesszük sorra, elősegítendő a teendők megismerését.

Hogyan kerülhetünk ilyen végrehajtási pozícióba?

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 110. § (1) bekezdése alapján a követelés foglalására akkor kerülhet sor, ha az adósnak harmadik személlyel szemben követelése van, illetőleg az adós harmadik személlyel olyan szerződést kötött, amelyből később követelése keletkezik.

A hivatkozott rendelkezés tehát lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben a végrehajtási eljárás adósának más személy tartozik vagy szerződés alapján majd tartozni fog, a végrehajtó már azt megelőzően lefoglalja és ezáltal a végrehajtás tárgyává tegye az adóst megillető követelést, hogy az részére ténylegesen kifizetésre került volna. A követelés foglalásának nyilvánvaló célja, hogy az adós ne játszhassa ki a vele szemben folyamatban lévő végrehajtási eljárást, például új bankszámla megnyitásával vagy az őt megillető pénzkövetelés készpénzben való átvételével.

Hogyan értesítenek a követelés lefoglalásáról?

A Vht. 110. § (1) bekezdése alapján a végrehajtó írásban köteles tájékoztatni a követelés foglalásával érintett személyt, akit a foglalás jogkövetkezményeire való figyelmeztetés mellett nyilatkozattételre hív fel.

A nyilatkozatot a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül az annak mellékleteként csatolt formanyomtatványon, postai úton vagy személyesen szükséges a végrehajtó részére visszaküldeni. A nyilatkozatnak ki kell terjednie arra, hogy (1) a kötelezett elismeri-e a követelést vagy az arról szóló szerződést, (2) mikor esedékes a követelés, valamint (3) valaki tart-e igényt a követelésre.

Milyen következményei vannak a foglalásnak?

Akár elismertük a nyilatkozaton a lefoglalt követelés fennállását, akár nem, fontos tudni, hogy a Vht. 112. §-a alapján a végrehajtói felhívás kézbesítését követően a követelést sem az adós, sem más személy részére nem teljesíthetjük, hanem kötelesek vagyunk azt a végrehajtó letéti számlájára befizetni. Amennyiben ezen kötelezettség ellenére a követelést mégsem a végrehajtó részére fizetjük meg, a követelés összegéig felelünk a végrehajtást kérőnek, tehát legrosszabb esetben még egyszer teljesítenünk kell ugyanazt a követelést és futhatunk a pénzünk után annál, akinek elsőként fizettünk.

Mindebből következik az is, hogy a végrehajtási eljárás adósa nem követelheti tőlünk a követelés részére történő megfizetését és a végrehajtó részére történő teljesítés miatt sem vonhat minket utóbb felelősségre.

Mi történik, ha nem működünk együtt vagy vitatjuk a követelést?

A Vht. 113. §-a szerint, amennyiben (1) a végrehajtó felhívására határidőben nem teszünk nyilatkozatot, (2) a követelést vagy az arról szóló szerződést nem ismerjük el, vagy (3) nem a végrehajtó részére teljesítjük a követelést, a végrehajtást kérő perindításra jogosult a követelés behajtása érdekében.

Mindhárom esetben tehát már azt kockáztatjuk, hogy nem a végrehajtáson kívüli személyként, hanem a követelés behajtása iránt indított per alpereseként kerülünk felelősségre vonásra, amely értelemszerűen magával vonzza az igényérvényesítéssel felmerülő perköltségek viselését is.

Amennyiben a foglalással érintett követelés teljesen alaptalan, úgy a végrehajtás kérő által indított perben adódik lehetőségünk az ezzel kapcsolatos jogvita lefolytatására, ilyen esetben ugyanis a végrehajtást kérő gyakorlatilag az adós pozíciójába lép a követelés érvényesítése tekintetében.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.