Egy ajánlati biztosítékkal összefüggő érdekes jogértelmezési kérdésben foglalt állást a Közbeszerzési Döntőbizottság a D.268/20/2021. iktatószámú jogorvoslati eljárásban. Az ajánlati biztosítékkal összefüggő szabályozás már többször feladat elé állította a közbeszerzési jogviták elbírálására hivatott szerveket, de ez a jogeset ismét rávilágít arra, hogy a közelmúltban pontosított előírások továbbra is felvethetnek nyitott kérdéseket.  A Kbt. 54. § (1) bekezdése kimondja, hogy „az ajánlatkérő...
Nincsen törvényi összeférhetetlenségi akadály, mégsem lehet valaki egy cég vezetője vagy a szavazatok többségével rendelkező tulajdonosa? Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a gyakorlatban mikor fordulhat elő ilyen eset, avagy a NAV közbelépése miképpen járhat ilyen eredménnyel. Bevezetés Széles körben ismert, hogy a Polgári Törvénykönyv (3:22. §) és a Cégtörvény (9/B. §) is tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat, amelyek meghatározzák a vezető tisztségviselőkkel szembeni követelményeket és...
Legelső cikkünkben Magyarország új Bortörvényét vettük górcső alá, másodikként pedig a földrajzi árujelzőkkel foglalkoztunk. Harmadik tételünk a hegyközségek témaköre, amelyet két részben dolgozunk fel. Az első cikkünk a hegyközségekről itt érhető el. Nem állunk le, itt a folytatás… Ezúttal a hegyközségek szervezetrendszere, területi és országos szervei kerülnek poharunkba, terítékre. A hegyközségi szervezetrendszer A szervezetrendszer legalján a hegyközségek helyezkednek el. Felettü...
Legelső cikkünkben Magyarország új Bortörvényét vettük górcső alá. Másodikként pedig a földrajzi árujelzőkkel foglalkoztunk. Nem állunk meg, jön a következő tétel: a hegyközségek. A téma összetett, így két cikkben dolgozzuk fel. Az első részben a hegyközségek fogalmát és feladatait ismertetjük, míg a második részben a hegyközségek szervezetrendszerével, területi és országos szerveivel foglalkozunk. Mik azok a hegyközségek? Ha becsukjuk a szemünket és magunk elé képzelünk egy borvidék...
Bár egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az eljárások becsült értéke jogszerű meghatározásának jelentőségével, de egy döntőbizottsági határozat alapján úgy látjuk, érdemes visszatérni ehhez a témakörhöz. Korábbi elemzésünk központi elemét a becsült érték kérdéskörének szempontjából megkerülhetetlen, azóta is irányadó, A becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyú, a Közbeszerzési Tanács által kiadott Útmutató képezte, egy másik ...
Előző cikkünkben Magyarország új Bortörvényét vettük górcső alá. Második cikkünkben arra keressük a választ, hogy mikor engedélyezett feltüntetni egy bor származási helyét, legyen az akár tokaji, szekszárdi vagy somlói.  Borjogi cikksorozatunk következő témája tehát a földrajzi árujelzők kérdésköre. 1. A földrajzi árujelzők fogalma, funkciója A földrajzi árujelzőkre vonatkozó hazai (nemzeti) szintű szabályozás legfontosabb forrása a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 19...
16 év hosszú idő. Ennyi idő alatt gyerekeink (szinte) felnőnek, a fák megerősödnek, az újonnan telepített szőlőből készült borokat pedig leginkább csak emlékeinkben őrizzük. Ennyi idő után időszerű lehet egy törvényt is felülvizsgálni, esetleg újra cserélni, amint történt ez a hatályos bortörvénnyel is. Kellett-e nekünk új törvény? Az Országgyűlés tavaly év végén megalkotta a szőlészetről és borászatról szóló új törvényt, amely 2020. évi CLXIII. törvényként Magyarország új Bortörvény...
Lehet-e a Kbt. 115. §-a szerinti közbeszerzési eljárás keretében az építési beruházás megrendelése mellett eszközöket is beszerezni; ha igen akkor milyen feltételekkel? Fontos kérdésben foglalt állást a Közbeszerzési Döntőbizottság a D.418/15/2020 számú határozatával. A kérdés különösen foglalkoztathatja azon ajánlatkérőket, akik valamilyen pályázat útján valósítanának meg egy komplex beruházást (pl. óvoda építése és felszerelése). 2021-ben már nem újdonság, hogy a Kbt. 115. §-a szerint...