Közbeszerzési öntisztázás I. – A megbízhatóság megállapításához vezető út első lépése: a reparáció

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. | 2024.07.11 | Közbeszerzés

2015. november 1-jétől az uniós szabályozással összhangban bevezetésre került Magyarországon az öntisztázás jogintézménye. Az öntisztázási eljárás célja annak megállapítása, hogy a gazdasági szereplő által hozott intézkedések a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.

A Kbt. 188. § (2) bekezdése szerint a kizáró ok hatálya alá tartozó gazdasági szereplő a megbízhatóságának bizonyítása érdekében köteles igazolni az alábbi három, konjunktív feltétel fennállását, teljesülését:

  1. a bűncselekménnyel, kötelességszegéssel vagy egyéb jogsértéssel okozott kár – károsult által elfogadott mértékben való – megtérítését vagy kötelezettség vállalását annak meghatározott határidővel való megtörténtére;
  2. az aktív együttműködést az illetékes hatóságokkal az ügy tényállásának és körülményeinek átfogó tisztázása érdekében; és
  3. olyan technikai, szervezeti és személyi intézkedés meghozatalát, amely alkalmas a további bűncselekmény, kötelességszegés, illetve egyéb jogsértés megelőzésére.

Bármely feltétel hiánya, nem megfelelő teljesítése esetén a megbízhatóság megállapítására nem kerülhet sor.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A három követelmény közül jelen cikkünkben az első feltétellel, azaz a reparációval foglalkozunk részletesebben.

A vonatkozó elnöki tájékoztató szerint a Közbeszerzési Hatóság a kár fogalmát funkcionálisan értelmezi, vagyis a reparáció követelményéből adódóan a jogsértéssel okozott joghátrány kompenzációját vizsgálja. Ez azt is jelenti, hogy a kár bekövetkezésének nem feltétele annak bírósági ítéletben való megállapítása. Eljárása során a hatóság megvizsgálja a kizáró ok alapjául szolgáló ügyben született esetleges hatósági határozatokat, jegyzőkönyveket, illetve minden egyéb rendelkezésre álló dokumentum megállapításait. Először megállapítja, hogy történt-e károkozás, illetve hogy megállapítható-e a károsultak köre, tehát az alábbi eseteket kell elkülöníteni egymástól a reparáció vizsgálata folyamán:

  1. amikor nem állapítható meg károkozás,
  2. amikor megállapítható károkozás, és
    1. a károkozással összefüggésben megállapítható a károsultak köre is, vagy
    2. nem lehet pontosan meghatározni a károsultak körét.

  1. Amennyiben nyilvánvalóan nem történt károkozás, a hatóság a Kbt. 188. § (2) bekezdés a) pontjának igazolásához elfogadja a kérelmező nyilatkozatát erre vonatkozólag, amennyiben a kérelmező nyilatkozatával ellentétes információ, illetve dokumentum nem jutott tudomására. Több megbízhatóságot megállapító határozat tartalmaz erre az esetkörre példát.
  2. Abban az esetben, ha a hatóság arra a megállapításra jut, hogy történt károkozás, az érdemi vizsgálat következő lépése annak megállapítása, azonosítható-e a károsult.
    1. Amennyiben azonosítható a károsult, a hatóság megvizsgálja a Kbt. 188. § (2) bekezdés a) pontjának mindkét fordulatát, vagyis hogy megtörtént-e a reparáció, vagy a kérelmező a károsult által elfogadott mértékben, meghatározott határidővel kötelezettséget vállalt-e erre. A leírtak igazolására megfelelő lehet a károsult nyilatkozata – melyben elismeri, hogy a kérelmezővel szemben nem áll fenn további követelése a károkozással összefüggésben –, illetve a kötbér és az azon felül felmerült kár megfizetését igazoló dokumentumok.
    2. Előfordulhat, hogy a károsult személye nem azonosítható, azonban a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján történt károkozás. A hatóság a Kbt. 188. § (2) bekezdés a) pontjának való megfelelés körében azt vizsgálja, hogy a kérelmező milyen intézkedéseket hozott a későbbiek során hozzá beérkező károsulti igények kompenzációja tekintetében. A közbeszerzési eljárás során elkövetett kartellek esetében nem beszélhetünk azonosítatlan károsultakról, mivel ezen esetben Magyarország központi költségvetését, valamint európai uniós alapból megvalósuló beruházás esetén az Európai Unió költségvetését érheti kár. Ki kell emelni, hogy olyan esetekben, amikor Magyarország központi költségvetését vagy egyéb költségvetési szervet, esetleg az Európai Unió költségvetését érte kár, önmagában a jogsértést megállapító (pl. versenyfelügyeleti) határozatban kiszabott bírság megfizetése általában nem tekinthető kártérítésnek. A kártérítési funkció elsősorban azoknál a pénzbírságoknál érvényesül, amelyek valamely ágazati alapba folynak be. Ezen pénzügyi alap esetében lehetőség van arra, hogy az adott ágazatba mintegy visszaforgatva a pénzösszeget kártérítési jelleggel bírjon a szankció. Ilyen lehet például a környezetvédelmi szankció.

Következő cikkünkben a háromelemű feltételrendszer következő tagjával, az aktív együttműködéssel foglalkozunk.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M.

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
szigetiszabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja