Új alapokon az állami építési beruházások – a kivitelező személye

Szerző(k): Dr. Szabó Andrea LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2023.12.07 | Közbeszerzés

Folytatjuk az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Beruházási törvény) kapcsolatos cikksorozatunkat. Első cikkünkben a Beruházási törvény hatályával, második cikkünkben pedig az állami építési beruházás szereplőivel foglalkoztunk – egyet kivéve. Jelen harmadik cikkünk témája tehát az előzőből kimaradt szereplők, az állami építési beruházásban részt vevő kivitelezők.

A törvény koncepcionális felfogása alapján az állami építési beruházások koordinálása és hatékony megvalósítása érdekében ún. projektszervezetet hoz létre a minisztérium. A projektszervezet résztvevői között ott van a beruházásban az elejétől a végéig (tehát előkészítés, beszerzés és megvalósítás) közvetlenül részt vevő valamennyi szereplő, így a kivitelező is. A projektalapító dokumentumban a minisztérium meghatározza a projektszervezet tagjai közötti információmegosztás, feladatmegosztás, felelősség és együttműködés szabályait.

Ahogyan az a Beruházási törvény előtt is volt, amennyiben az adott beruházás, annak becsült értékére figyelemmel a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény hatálya alá tartozik, úgy az építtető – közbeszerzési eljárás eredményeképpen – kivitelezőt bíz meg.

A továbbiakban az állami építési beruházás megvalósítása érdekében kiválasztandó kivitelezők versenyeztetésére irányuló közbeszerzési eljárás legfontosabb speciális szabályait ismertetjük. A felsorolás tehát nem teljeskörű:

1. 1. Magától értetődő (és egyébként a Kbt.-ből is következik), ugyanakkor a Beruházási törvény külön is rögzíti, hogy az állami építési beruházás kivitelezője nem lehet az állami építési beruházás tervellenőre vagy műszaki ellenőre. [24. § (2) bekezdés d) pont]
   2. A Kbt.-ből szintén következik, de biztos, ami biztos, a Beruházási törvény azt is rögzíti, hogy a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás kizárólag végleges építési, létesítési engedélyen alapuló, az építtető által jóváhagyott és tételes árazatlan költségvetést is tartalmazó kivitelezési dokumentáció rendelkezésre állása esetén indítható meg [43. § (1) bekezdés]. A kivitelező az ebben szereplő tételes árazatlan költségvetés alapján ad ajánlatot. [44. § (1) bekezdés]
   3. A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő nem írhatja elő azt a közbeszerzési szabályt, ami alapján érvényteleníthető az ajánlat, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlási felhívás kibocsátása. [43. § (5) bekezdés]
   4. A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő a kivitelezési dokumentáció áttekintését követően, az abban szereplő tételes árazatlan költségvetés alapján ad ajánlatot. [44. § (1) bekezdés]
   5. A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő lehetővé teszi a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, amennyiben a részajánlattétel a beruházás műszaki és gazdasági tartalmát tekintve nem észszerűtlen. A részajánlattétel érdekében a kivitelezési dokumentáció alapján az ajánlatkérő önálló kivitelezési részekre bontja a beruházást. A kivitelezés részekre bontása eltérhet a tervezés részekre bontásától. [44. § (2) bekezdés]
   6. A közbeszerzési dokumentumok, illetve azok tervezetei tanulmányozását követően a gazdasági szereplők az előzetes piaci konzultáció, a kiegészítő tájékoztatáskérés vagy adott esetben a tárgyalások során jelezhetik mennyiségi eltérésekre vonatkozó javaslataikat. [44. § (3) bekezdés]
   7. Az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi felhívásban előírni, hogy a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilváníthatja (tehát magát a lehetőséget), ha nem érkezik be legalább két ajánlat vagy részvételre jelentkezés. [44. § (4) bekezdés]
   8. A nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlat üzleti titkot nem érintő részét – beleértve az árazott tételes költségvetést – az ajánlatkérő nyilvánosságra hozza. [44. § (5) bekezdés]
   9. A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás során – amennyiben az adott beruházás tekintetében releváns – az ajánlatok értékelése során előnyt jelent különösen (tehát a felsorolás ún. exemplifikatív, azaz példálózó jellegű)

a) az építési-bontási hulladék és építőipari csomagolóanyag elkülönített gyűjtése,

b) a felhasznált újrahasználatra előkészített vagy újrafeldolgozott hulladékból származó alapanyag aránya,

c) a karbonlábnyom-számítás módszer alapján a minél alacsonyabb összesített CO2-kibocsátás,

d) a kivitelezési szerződés teljesítése során a hozzáadott érték arányának mértéke, beleértve a munkabérköltséget és amortizációt,

e) a jegyzéken szereplő címkézési követelménynek vagy címkének megfelelő, vagy azzal egyenértékű teljesítés megajánlása, valamint

f) az ajánlatkérő által előírt jelentős károkozás elkerülése elvének való megfelelés.

A fenti esetekkel tehát a Beruházási törvény „meghatározza a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás során az ajánlatok értékelési szempontrendszerét”. Nem teljesen egyértelmű, hogy a fenti értékelési szempontok alkalmazása minden esetben kötelező-e, ugyanakkor a szavak általános jelentése és a magyar nyelvtan szabályai alapján („előnyt jelent” kijelentő módban), a jogalkotói indoklás (e bekezdés első mondatában dőlttel szedetten), továbbá a következő, 10. pontban taglalt lehetőség okán, a magunk részéről ezt úgy értelmezzük, hogy ezen értékelési szempontok előírása nem mellőzhető.

10. Az ajánlatkérő értékelheti a foglalkoztatott munkaerő szállításának klímahatását.

A Beruházási törvény további, közérdeklődésre számot tartó rendelkezéseit a következő hetekben megjelenő írásainkban mutatjuk be.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.