Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2023.12.07 | Közbeszerzés
Folytatjuk az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Beruházási törvény) kapcsolatos cikksorozatunkat. Első cikkünkben a Beruházási törvény hatályával, második cikkünkben pedig az állami építési beruházás szereplőivel foglalkoztunk – egyet kivéve. Jelen harmadik cikkünk témája tehát az előzőből kimaradt szereplők, az állami építési beruházásban részt vevő kivitelezők.
A törvény koncepcionális felfogása alapján az állami építési beruházások koordinálása és hatékony megvalósítása érdekében ún. projektszervezetet hoz létre a minisztérium. A projektszervezet résztvevői között ott van a beruházásban az elejétől a végéig (tehát előkészítés, beszerzés és megvalósítás) közvetlenül részt vevő valamennyi szereplő, így a kivitelező is. A projektalapító dokumentumban a minisztérium meghatározza a projektszervezet tagjai közötti információmegosztás, feladatmegosztás, felelősség és együttműködés szabályait.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
Ahogyan az a Beruházási törvény előtt is volt, amennyiben az adott beruházás, annak becsült értékére figyelemmel a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény hatálya alá tartozik, úgy az építtető – közbeszerzési eljárás eredményeképpen – kivitelezőt bíz meg.
A továbbiakban az állami építési beruházás megvalósítása érdekében kiválasztandó kivitelezők versenyeztetésére irányuló közbeszerzési eljárás legfontosabb speciális szabályait ismertetjük. A felsorolás tehát nem teljeskörű:
-
- Magától értetődő (és egyébként a Kbt.-ből is következik), ugyanakkor a Beruházási törvény külön is rögzíti, hogy az állami építési beruházás kivitelezője nem lehet az állami építési beruházás tervellenőre vagy műszaki ellenőre. [24. § (2) bekezdés d) pont]
- A Kbt.-ből szintén következik, de biztos, ami biztos, a Beruházási törvény azt is rögzíti, hogy a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás kizárólag végleges építési, létesítési engedélyen alapuló, az építtető által jóváhagyott és tételes árazatlan költségvetést is tartalmazó kivitelezési dokumentáció rendelkezésre állása esetén indítható meg [43. § (1) bekezdés]. A kivitelező az ebben szereplő tételes árazatlan költségvetés alapján ad ajánlatot. [44. § (1) bekezdés]
- A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő nem írhatja elő azt a közbeszerzési szabályt, ami alapján érvényteleníthető az ajánlat, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlási felhívás kibocsátása. [43. § (5) bekezdés]
- A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő a kivitelezési dokumentáció áttekintését követően, az abban szereplő tételes árazatlan költségvetés alapján ad ajánlatot. [44. § (1) bekezdés]
- A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő lehetővé teszi a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, amennyiben a részajánlattétel a beruházás műszaki és gazdasági tartalmát tekintve nem észszerűtlen. A részajánlattétel érdekében a kivitelezési dokumentáció alapján az ajánlatkérő önálló kivitelezési részekre bontja a beruházást. A kivitelezés részekre bontása eltérhet a tervezés részekre bontásától. [44. § (2) bekezdés]
- A közbeszerzési dokumentumok, illetve azok tervezetei tanulmányozását követően a gazdasági szereplők az előzetes piaci konzultáció, a kiegészítő tájékoztatáskérés vagy adott esetben a tárgyalások során jelezhetik mennyiségi eltérésekre vonatkozó javaslataikat. [44. § (3) bekezdés]
- Az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi felhívásban előírni, hogy a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilváníthatja (tehát magát a lehetőséget), ha nem érkezik be legalább két ajánlat vagy részvételre jelentkezés. [44. § (4) bekezdés]
- A nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlat üzleti titkot nem érintő részét – beleértve az árazott tételes költségvetést – az ajánlatkérő nyilvánosságra hozza. [44. § (5) bekezdés]
- A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás során – amennyiben az adott beruházás tekintetében releváns – az ajánlatok értékelése során előnyt jelent különösen (tehát a felsorolás ún. exemplifikatív, azaz példálózó jellegű)
a) az építési-bontási hulladék és építőipari csomagolóanyag elkülönített gyűjtése,
b) a felhasznált újrahasználatra előkészített vagy újrafeldolgozott hulladékból származó alapanyag aránya,
c) a karbonlábnyom-számítás módszer alapján a minél alacsonyabb összesített CO2-kibocsátás,
d) a kivitelezési szerződés teljesítése során a hozzáadott érték arányának mértéke, beleértve a munkabérköltséget és amortizációt,
e) a jegyzéken szereplő címkézési követelménynek vagy címkének megfelelő, vagy azzal egyenértékű teljesítés megajánlása, valamint
f) az ajánlatkérő által előírt jelentős károkozás elkerülése elvének való megfelelés.
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA Szerző: Dr. Kovács Ferenc Kedvezményes ár 2024. szeptember 30-ig:
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
A fenti esetekkel tehát a Beruházási törvény „meghatározza a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás során az ajánlatok értékelési szempontrendszerét”. Nem teljesen egyértelmű, hogy a fenti értékelési szempontok alkalmazása minden esetben kötelező-e, ugyanakkor a szavak általános jelentése és a magyar nyelvtan szabályai alapján („előnyt jelent” kijelentő módban), a jogalkotói indoklás (e bekezdés első mondatában dőlttel szedetten), továbbá a következő, 10. pontban taglalt lehetőség okán, a magunk részéről ezt úgy értelmezzük, hogy ezen értékelési szempontok előírása nem mellőzhető.
- Az ajánlatkérő értékelheti a foglalkoztatott munkaerő szállításának klímahatását.
A Beruházási törvény további, közérdeklődésre számot tartó rendelkezéseit a következő hetekben megjelenő írásainkban mutatjuk be.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.