Az adósság kezeléséről általánosságban. Gyakori hibák és téves megközelítések

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Édes Fanni | 2021.04.29 | Követeléskezelés

A következő cikk segítségével szeretnénk rámutatni arra, hogy néhány fontos szabály betartásával hogyan tudja elkerülni az adós azt, hogy a fennálló tartozása tovább növekedjen a követelés jogi úton történő behajtása következtében.

A tartozás megfizetésének kikényszerítése költséges eljárásokon keresztül valósul meg. Ezeknek a jogi eljárásoknak a költségeit a jogosult az adóson fogja behajtani, így az eljárás végén nemcsak a tartozás összegét, hanem a követelés behajtásával járó különféle költségeket, eljárási díjakat, ügyvédi munkadíjakat, illetve az eljárásban közreműködő személyek (közjegyzők, végrehajtók) munkadíját és jutalékát is az adósnak kell megfizetnie.

Adott egy szituáció: az adós részére olyan tartalmú küldemény érkezik, hogy fizetnie kell meghatározott napon belül. Mi a legnagyobb hiba ilyenkor, és mit tegyen az adós, hogyan jár el helyesen?

Sajnos sokan nem tudják vagy nem veszik figyelembe azt, hogy a felszólításban megadott határidő betartása milyen fontos, így már az első lépésnél elrontják. A fizetési felszólításban megadott határidőt az irat kézhezvételét követő naptól számítják. Ha nem vagyunk biztosak a számításainkban, vagy hosszabb, 90 napos határidőt kell számolnunk, a határidő kiszámítására elérhetők internetes oldalak (például a https://www.hataridoszamitas.hu/hatarido-szamitas), amelyek pontosan számolnak helyettünk és segíthetnek. Ettől függetlenül sose hagyjuk a határidő utolsó napjára az ügyintézést!

A közlés elektronikus úton vagy postai kézbesítéssel egyaránt történhet. Ha a határidő „elkerülésére” valaki esetleg azon gondolkozna, hogy nem veszi át a fizetési felszólítást tartalmazó küldeményt, vagy az ügyfélkapun érkezett hivatalos iratot, el kell, hogy keserítenem. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (Posta törvény) illetve a kapcsolódó 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet gondoskodik annak meghatározásáról, hogy az adott információ a címzett félhez eljusson. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) külön címet szentel a kézbesítéssel kapcsolatos rendelkezéseknek. Itt kell megemlítenem, hogy az állami vagy önkormányzati szervek határozatait, a különböző hatósági végzéseket és a bírósági ítéleteket csak hivatalos iratként lehet kézbesíteni. A hivatalos irat feladásához vagy kézbesítéséhez mindig valamilyen jogkövetkezmény fűződik, így a kézbesítés meghiúsulása kiemelt jelentőségű. Ha a bírósági iratot a címzett részére bármi okból nem lehet kézbesíteni, erről az érdekelt feleket értesíteni kell. A bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert a címzett az iratot nem vette át, vagy a postai szolgáltató útján történő kézbesítés esetén az a bírósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, akkor az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési tv.) értelmében az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezetek, valamint az ügyfél jogi képviselője számára kötelező az elektronikus kapcsolattartás, valamint a dokumentumok hivatalos elektronikus elérhetőségen történő küldése és fogadása. Hasonlóan a Pp. szabályaihoz, az E-ügyintézési törvény 14. § (4) bekezdése értelmében a Hivatali kapun keresztül elektronikusan küldött dokumentumok az átvétel napján hivatalosan kézbesített küldeménynek minősülnek, s az ügyfél egyidejűleg e-mailben jelzést kap arról, hogy átvételre váró elektronikus irat érkezett a részére. Ha a címzett a küldemény átvételét megtagadja, vagy kétszeri értesítés ellenére sem veszi át, a küldemény a második értesítő kiküldését követő ötödik munkanapon szintén hivatalosan kézbesítettnek minősül.

A fenti szabályozásoknak tehát pontosan az a célja, hogy az adós ne tudja szándékosan megakadályozni a kézbesítést, és ezáltal senki se vonhassa ki magát a jogszabályok alól, akár postai, akár elektronikus úton érkezett részére a fizetési kötelezettséget tartalmazó küldemény.

A küldeményben megadott határidő betartása azért is jelentős, mert a határidő alatt az adós reagálhat a felhívásra, például, ha nem vitatja a tartozását, a tartozás megfizetésére fizetési halasztást vagy részletfizetési kérelmet terjeszthet elő. Fontos, hogy a részletfizetési kérelem a jogosult/címzett számára egyértelmű jelzést tartalmazzon arra vonatkozóan, hogy az adós a fennálló, lejárt tartozását nem vitatja, de azt nincs lehetősége egy összegben visszafizetni. A kérelemben érdemes előadni, hogy az adós a tartozást mennyi idő alatt, és havonta milyen összegben tudná megfizetni. A részletfizetés, illetve a fizetési halasztás iránti kérelem díjköteles beadvány, az adósnak (kötelezett) a követelés 1%-át, de legalább 8000, legfeljebb 15 000 forintot kell megfizetni a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) részére.

A jelenlegi járványügyi, illetve gazdasági helyzetben sajnos nem ritka, hogy az adósok nagy része olyan helyzetbe kerül, hogy önhibáján kívüli okból nem tud fizetni. Mégis azt tanácsolom, hogy a jogi eljárások megindítását megelőzően kommunikáljanak egymással az érintett felek, mert meglátásom szerint a legrosszabb opció az, ha az adós a tartozás megfizetésére irányuló megkeresésekre nem válaszol, nem fellelhető. Az adós eredménytelen felkutatása, eredménytelen kapcsolatfelvétel esetén a jogi eljárások megindítása várható.

A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó nemperes eljárás, a pénzkövetelések behajtásának hatékony eszköze. A 3 millió forint alatti követeléseknél a fizetési meghagyásos eljárás egyfajta kötelező előzmény, ugyanis ezeknél az ún. kisértékű követeléseknél nem lehet egyből bírósági peres eljárást kezdeményezni. A fizetési meghagyás 30 millió forintos értékhatárig kérelmezhető, az eljárás megindításához tanácsos ügyvéd segítségét igénybe venni. A fizetési meghagyásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) 46. § (1) bekezdése kimondja, hogy az eljárási díjat a jogosult az eljárás megindításakor köteles megfizetni. Az eljárási díj mértéke a követelés három százaléka, de legalább 8000 forint. A fizetési meghagyásos eljárásban a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet benyújtó ügyvéd munkadíját érvényesíti a jogosult, melynek mértéke a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet szerint alakul. A rendelet szerint a követelés összegétől függően 10 millió forint alatti követelés esetében legalább 5000 forint, 10 millió forint feletti követelésnél már legalább 50 000 forint a jogszabályi minimum. Érvényesíthető ezen felül a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény 3. §-a szerint a követelés behajtásával kapcsolatos költségek fedezetéül 40 eurónak megfelelő forintösszeg, a Magyar Nemzeti Bank – a késedelem kezdőnapján érvényes – hivatalos deviza-középárfolyama alapján.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

A fizetési meghagyásra a kézhezvételtől számított 15 napos határidőn belül lehet ellentmondást benyújtani. A jogi személy és az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus kapcsolattartásra kötelezett egyéb személy a beadványát főszabály szerint elektronikus úton terjesztheti elő. Ellentmondás hiányában a fizetési meghagyás a fizetési határidő lejártát követően jogerőre emelkedik és végrehajtható. A végrehajtás elrendelése annál a közjegyzőnél kérelmezhető, aki a jogerős FMH-t kiállította. A végrehajtási lap az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a MOKK rendszerén keresztül elektronikus közokiratként kerül kiállításra, és egy példányban, elektronikus úton küldik el a végrehajtónak.

A végrehajtás elrendelése ugyancsak díjköteles, melyet a végrehajtást kérő előlegez. A végrehajtás eljárási díjának mértéke a végrehajtandó követelés járulékok nélkül számított összegének (díjalap) 1%-a, de legalább 8000 forint, maximum 150 000 forint. Ez azonban csak a végrehajtás elrendelésének díját tartalmazza, az eljárás innentől a végrehajtó kezelésébe kerül, akinek további költségei merülnek fel. A költségeket a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli. Az önálló bírósági végrehajtót a 35/2015. (XI.10.) IM rendelet alapján hatáskörébe tartozó végrehajtás foganatosításáért költségátalány, utazási költségátalány, készkiadás, munkadíj, illetve az adós teljesítése esetén ezeken felül behajtási jutalék illeti meg. A munkadíjat minden végrehajtási ügyben külön kell megállapítani.

Elérkeztünk a jogi eljárások azon szakaszához, ahol többé nincs lehetőség az időhúzásra. A végrehajtó intézkedik az adós bárhol fellelhető vagyonának felkutatása és lefoglalása iránt. A végrehajtás kimenetele az ügy bonyolultságától függően egyedi lehet. A végrehajtó letiltást kezdeményezhet az adós munkabérére, foglalást intézhet az adós bankszámlájára, végrehajtási jogot vezethet fel az adós tulajdonában lévő ingatlanra, az ingatlant árverés útján értékesítheti, illetve intézkedhet az adós tulajdonában lévő gépjármű elkobzása, forgalomból történő kivonása, esetlegesen értékesítése iránt. Természetesen a végrehajtási eljárásban is van lehetőség részletfizetés kérelmezésére, de amikor egy eljárás végrehajtási szakaszba jut, az addig felmerült eljárási költségeket már nincs lehetőség semmissé tenni.

A fenti cikkel azt igyekeztem bemutatni, hogy ha tétlenkedik az adós, a tartozás összege nagymértékben növekedhet. Szerettem volna arra is rávilágítani, hogy a jogi eljárásokat komolyan kell venni, és időben szakemberhez kell fordulni, mert fontos, hogy a fizetési felszólításokra még határidőben tudjon reagálni az adós. Jó kommunikáció és jó ügyvéd segítségével pénzt, energiát és sok idegeskedést lehet megtakarítani.

Dr. Molnár Gergő Zsolt

Dr. Molnár Gergő Zsolt
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gergo.molnar@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja