A csőd- és felszámolási egyezség új szabályai

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Farkas Tímea | 2020.10.01 | Követeléskezelés

2020.augusztus 1. napjával módosultak a Csődtörvény rendelkezései, egyúttal korszerűsödtek a csőd- és felszámolási egyezség megkötésének szabályai.

A csődeljárás célja, hogy a fizetési problémával küzdő adós és hitelezői megkíséreljenek létrehozni egy olyan egyezséget, amely az adós fizetőképességét helyreállítja, egyúttal biztosítja, hogy a cég folytathassa tevékenységét. Az első egyezségi tárgyalást a korábbi 60 helyett, a csődeljárás kezdő időpontjáról számított 90 napon belül kell megtartani.

A korábbi szabályozás szerint a hitelezők az első egyezségi tárgyaláson kinyilváníthatták, hogy az egyezségi javaslatot nem támogatják, ekkor – feltéve, hogy azt a hitelezők többsége támogatta – az adós jogosult volt átdolgozni a javaslatot, aminek eredményeképp több egyezségi tárgyalás volt tartható. Az új szabályozás értelmében, ha az átdolgozott javaslatot az első tárgyalást követő bármelyik tárgyaláson a hitelezők kevesebb, mint egynegyede támogatja, úgy az adós a javaslat további átdolgozására nem lesz jogosult és az egyezségi tárgyalás lezárására kerül sor.

Az egyezségi tárgyalás eredményét az adós köteles 5 munkanapon belül bejelenteni a bíróságnak. Amennyiben egyezség jött létre, úgy azt is köteles megküldeni az adós. E kötelezettségei elmulasztásáért az adós 100.000–500.000 Ft bírság sújthatja.

Ami a felszámolási egyezségeket érinti, lényeges új rendelkezés, hogy ezentúl a szavazatokat írásban is be lehet nyújtani. A korábbi szabályozás alapján az adós egyezségi kérelmének beérkezését követően a bíróság 60 napon belül egyezségi tárgyalást tűzött. 2020. augusztus 1-től, ha az adós nem kéri az egyezségi tárgyalás tartását, a bíróság dönthet úgy, hogy tárgyalás helyett a javaslatot azzal a felhívással küldi meg a hitelezőknek, hogy szavazatukat a felszámolónak és a bíróságnak írásban küldjék meg.

Változtak a felszámolási egyezség megkötéséhez szükséges hitelezői többség számításának szabályai is. Míg korábban egyezségre akkor kerülhetett sor, ha azt a hitelezők szavazatának legalább a fele minden egyezségkötésre jogosult kategóriában támogatta, feltéve, hogy az egyezséget támogató hitelezőknek a követelése az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kitette. Az új rendelkezések értelmében továbbra is a hitelezők szavazatának legalább a fele szükséges minden hitelezői csoportban, feltéve, hogy a támogató hitelezők követelése az összeg követelésnek több, mint a felét kiteszi, és az egyezség megkötését a zálogjogosult hitelezők kétharmada is támogatja.

Az egyezségkötésre vonatkozó új szabályokat a módosító törvény hatálybalépésekor már folyamatban lévő, tehát 2020. augusztus 1. napját megelőzően indult felszámolási és csődeljárásokban is alkalmazni kell.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.