A kezes szabadulása a helytállási kötelezettség alól

Szerző(k): Dr. Jean Kornél Dr. Demény Zoltán | 2022.06.16 | Követeléskezelés

A Kúria döntése alapjául szolgáló tényállás szerint a kezes készfizető kezességet vállalt egy Zrt.-nek a jogosulttal szemben fennálló fizetési kötelezettsége teljesítéséért. A kezes kötelezettségvállalását közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozattal erősítette meg, amelyben vállalta, hogy helytállási kötelezettségét 2018. augusztus 31-ig teljesíti. 

A Zrt. felszámolás alá került, felszámolásának kezdő időpontja 2018. június 11. volt. A követelés jogosultja a felszámolási eljárásban hitelezői igényt nem jelentett be. A kezes a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalása ellenére helytállási kötelezettségét nem teljesítette, ezért a követelés jogosultja a közjegyzői okirat záradékolásával 2019. február 7-én végrehajtást kezdeményezett vele szemben.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A kezes pert indított a végrehajtás megszüntetése érdekében. Arra hivatkozott, hogy a követelés jogosultja a Zrt. felszámolása során hitelezői igényt nem jelentett be, a hitelezői igény bejelentésére nyitva álló határidő lejártával megszűnt a vele mint kezessel szembeni jogérvényesítés joga.

A követelés jogosultjának érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint a kezes kötelezettségét nem érinti az, ha elmaradt a hitelezői igénybejelentés, mert tudta azt, hogy a felszámolási eljárásban nem számíthat megtérülésre, erről a Zrt. felszámolója a követelés behajthatatlanságára vonatkozó nyilatkozatban tájékoztatta.

Az elsőfokú bíróság a kezes keresetét elutasította, a másodfokú bíróság azonban megváltoztatta ezt a döntést és megszüntette a végrehajtási eljárást. Az ügy végül a Kúrián kötött ki. A Kúria egyetértett a másodfokú bírósággal és helybenhagyta az ítéletét.

A Kúria indoklásában kiemelte, hogy a Ptk. 6:417. § (1) bekezdése szerint a kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt. A Ptk. idézett rendelkezéséből következően a kezes helytállási kötelezettsége főszabályként a biztosított követeléshez igazodik: a kezesség járulékossága fejeződik ki abban, hogy annak terjedelme ahhoz a követeléshez igazodik, amelyért a kezességvállalás történt. A kezes tehát azt és annyit köteles teljesíteni, amire és amennyire a főadós köteles. 

A járulékosság azonban azt is jelenti, hogy a főkötelezettség fennállása feltétele a kezességnek, azaz a főkötelezettség megszűnésével a kezes helytállási kötelezettsége is megszűnik. Ezt alátámasztja a Ptk. 6:417. § (2) bekezdésében foglalt azon rendelkezés, amely szerint a kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit, és érvényesítheti az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben.

Ez a perbeli esetben azt jelenti, hogy ha a főadós hivatkozhat a törvényi 180 napos határidő elteltére, ezt a jogi lehetőséget a kezestől sem lehet elvonni. A Cstv. 37. § (1) és (3) bekezdései értelmében az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és – az egyezségkötést kivéve – akkor elégíti ki, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Az (1)–(2) bekezdésekben foglalt esetekben a 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A kezes által is felhozható kifogások ebből következően jogszüntető kifogások is lehetnek.

Ha a kezes a jogosult felszólítását követően teljesít, törvényi engedmény folytán átszáll rá a biztosított követelés. Ez a törvényi engedmény a kezes megtérítési igényének biztosítéka. A kezes helytállásával még nem szűnik meg az adós tartozása, a kezes teljesítésével megszerzi a kötelezettel szembeni követelést. Ezt a helyzetet a jogosult nem csorbíthatja, nem hiúsíthatja meg azzal, hogy nem teszi meg a követelés fenntartása, a követelés megszűnésének elkerülése érdekében a szükséges jogcselekményt.

A Ptk. 6:426. §-ának értelmében, ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról vagy egyébként az ő hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik vagy a behajtása jelentősen megnehezül, a kezes szabadul annyiban, amennyiben a követelést biztosító jog alapján kielégítést kaphatott volna. Ez a rendelkezés biztosítja, hogy a kezes helyzete ne váljon rosszabbá, mint amilyen a kezesség elvállalásakor volt, ugyanis a kezes a kezesség elvállalásakor számíthatott arra, hogy a jogosult követelésének kielégítése esetén megtérítési igénye keletkezik, és a követelés biztosítékai e megtérítési igény biztosítékául fennmaradnak. A jogosult tehát a kezessel szemben felel azért, hogy a követelést – ha már nem az adóson hajtja be – a kezes számára megóvja, különösen abban a helyzetben, ha a követelés fenntartása érdekében elsősorban neki van lehetősége a megfelelő jogi lépések megtételére, a jelen esetben arra, hogy a Cstv. 37. §-a által biztosított 180 napos jogvesztő határidőn belül bejelenti a hitelezői igényét. 

A jogosult jogmegóvó kötelezettségének teljesítését a Ptk. alapelvi szinten is megköveteli, hiszen a Ptk. 1:3. § (1) bekezdése értelmében a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni (a jóhiszeműség és tisztesség elve). E körben nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a jogosult igénybejelentése a felszámolás során – még abban az esetben is, ha ez regisztrációs költség megfizetésével jár – nem tekinthető olyan tehernek, amely arányban állna a kezes helytállási kötelezettségével, annál kisebb mértékű, hiszen a törvényi engedmény bekövetkezéséhez a kezes teljesítése szükséges. A jóhiszeműség és tisztesség elve megköveteli a jogosulttól, hogy a főadós helyett fizető kezes részére biztosítsa a követelés-átszállás lehetőségét, mulasztásával jogot ne vonjon el a teljesítő kezestől.

MUNKAJOG, MUNKAVÉDELEM E-learning

Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés; Biztonságos munkafeltételek, kártérítési felelősség; Munka- és pihenőidő, munkadíj; Mt. általános magatartási követelményei, egyenlő bánásmód, érvénytelenség

Videókonferencia (videók hossza: 529 perc)

Előadók: Dr. Dudás Katalin, Dr. Horváth István
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 22.900 Ft + áfa helyett 18.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Mindezek szerint, amikor a jogosult hitelezőként bejelentkezik a kötelezett ellen indult felszámolási eljárásba, ezzel a lépésével megóvja követelésének fenntartását. Bejelentkezése jelenti a kezes biztosítékát, hiszen a jogosult felszólítását követően helyt kell állnia az adós helyett, mivel erre vállalt kötelezettséget, ezt követően a törvényi engedmény következtében helytállási kötelezettségének teljesítése alapján az adós elleni felszámolási eljárásban tudja érvényesíteni igényét az adóssal szemben. Helytállási kötelezettsége teljesítésével „magához váltja” a követelést és a jogosult jogutódjaként be tud lépni a felszámolási eljárásba. Ezzel szemben, ha a jogosult elmulasztja bejelentési kötelezettségének teljesítését, jogellenes magatartásának (amely abban áll, hogy az ő hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik) polgári jogi jogkövetkezménye az, hogy a kezes erre hivatkozva mentesülhet helytállási kötelezettsége alól.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja

Dr. Demény Zoltán

Dr. Demény Zoltán
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
zoltan.demeny@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja