A kapcsolattartás mind a gyermeki jogok, mind a szülői jogok érvényesülése szempontjából alapvető intézmény. Napjaink ítélkezési és jogalkalmazási gyakorlatában a legtöbb vitát váltja ki, nem elsősorban a szabályozás hiányosságai, hanem amiatt, hogy a családok felbomlásának, a családok kisebb családokra szakadásának, a szülők házassága felbontásának vagy élettársi kapcsolata megszűnésének a következményeként sok – és egyre több – gyermek kerül olyan helyzetbe, hogy különélő szülőjével a csalá...
A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A Ptk. fent hivatkozott jogszabálya nem változtat a korábbi szabályokon. A jogszabályi rendelkezés egyben azt is jelenti, hogy a szülők különélése, és így rendszerint az a következmény, hogy a kiskorú gyermek egyikük háztartásában él, nem hat ki automatikusan a közös szülői felügyeletre. A különélő szülőknek a közös szülői f...
A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermeküket személyi és vagyoni ügyeiben képviseljék. A gyermek kiskorúságánál fogva cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, azaz főszabályként nem járhat el önállóan. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú esetében a jognyilatkozat érvényességéhez főszabályként a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata érvénytelen, helyette törvényes képviselője tesz jognyilatkozatot....
A szülői felügyelet fontos eleme a gyermek vagyonának kezelése. Ez alapján a szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermekük minden olyan vagyonát kezeljék, amely a Ptk. szerint nincs kivéve a kezelésük alól. Nem kezelhetik a szülők azt a vagyont, amelyet a gyermek ezzel a kikötéssel kapott, továbbá azt a vagyont sem, amellyel a törvény értelmében a gyermek maga rendelkezik. Ez utóbbi körbe tartozik a korlátozottan cselekvőképes kiskorú munkával szerzett jövedelm...
A Kúria 2021-ben hozott friss döntésével is megerősítette azt a következetes bírói gyakorlatot, hogy sérelemdíj mértékének megállapítása során kármegosztásnak nincs helye. A döntés alapját egy olyan élethelyzet képezte, ahol egy szakértőként dolgozó közalkalmazott vezetői megbízatását a munkáltató bíróság által megállapítottan jogellenesen vonta vissza. Nem csak a vezetői pótlékát, hanem a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészét is megvonta a munkáltató. Ezzel őt anyagilag nehéz helyz...
Önmagában az üzletrész megöröklésével nem válunk a gazdasági társaság tagjává. Öröklés esetén ugyanis, amennyiben tényleg a gazdasági társaság tagjává kívánunk válni – az örökösi minőség vagy a jogutódlás igazolása mellett –, kérnünk kell az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését. A taggá válás tehát az örökös döntése, amely csak erre irányuló kifejezett és írásban megtett kérelem előterjesztése esetén az örökösi minőség igazolása mellett következhet be. E körben fontos hangsúlyoz...
A Kúria az EBH2019. P.3. sz. határozatában részletesen foglalkozott a továbbtanuló nagykorú gyermek tartásra való jogosultságát kizáró egyik okkal, az érdemtelenséggel. E szerint a nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra akkor is, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot. A Kúria elvi éllel erősített meg, hogy a kellő indok jogi fogalmának tartalma a gyermek életét jelentősen befolyásoló vagy arra kiható valós és súlyos érdeksérelem, azt a szubjektíven súlyosnak me...
A veszélyhelyzet során alkalmazandó távmunka szabályairól szóló kormányrendelet 2020. november 12-én lépett hatályba, és a jelenlegi szabályozás szerint 2021. február 8-ig hatályos. Távmunkavégzésről akkor beszélünk, ha a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenységről van szó, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.  A veszélyhelyzet ideje alatt – a munkáltató utasítási jogát leszámítva – a munkavállaló ...