Különélő szülő és gyermek kapcsolattartása II. – a kapcsolattartás tartalma és rendezése

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. Dr. Demény Zoltán | 2021.10.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.

A kapcsolattartás joga – ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik – a fent meghatározott keretek között kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: A társasházi garázsbeállók eladását új rendelet könnyíti meg

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A gyermek elvitelével felmerülő kiadások – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – a kapcsolattartásra jogosultat terhelik.

A törvény általános jelleggel fogalmazza meg a kapcsolattartás tartalmát, amelyben a különélő szülő és a gyermek között mindvégig a folyamatosságnak kell érvényesülnie. A gyámhatóságról szóló jogszabály kiegészíti a Ptk. általános szabályait azzal, hogy megkülönbözteti a folyamatos, időszakos és felügyelt kapcsolattartást.

A folyamatos kapcsolattartás jelenti a gyermekkel való személyes találkozást a gyermek szokásos tartózkodási helyén, rendszerint otthonában, továbbá az onnan rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelt a visszavitel kötelezettségével, és a személyes találkozás nélküli rendszeres kapcsolattartást; részletezve a levelezést, telefonkapcsolatot, ajándékozást.

Az időszakos kapcsolattartás a tanítási szünetek, óvodai zárás és többnapos ünnepek idejére vonatkozó huzamos együttlétet fedi le. Ez magában foglalja azt, hogy a gyermeket a kapcsolattartásra jogosult személy, jellemzően a különélő szülő, külföldre vihesse (rendszerint nyaralás, rokonlátogatás céljából), ugyanakkor a külföldre vitel lehetősége kizárható akkor, ha az áll a gyermek érdekében.

A felügyelt kapcsolattartás célja, hogy biztonságos körülmények között történhessen a kapcsolattartás, a családi kapcsolat kialakítása, helyreállítása. Ilyen esetben meghatározásra kerül az a helyiség, ahol a találkozás megtörténhet (például a család- és gyermekjóléti központ kapcsolattartási ügyeletén), és a találkozást szakember felügyeli, akinek tanácsadása mellett valósul meg a találkozás.

A folyamatos kapcsolattartás nem gyakorolható az időszakos kapcsolattartás ideje alatt, és azon időszak alatt, amikor a gyermeket nevelő szülő tölti együtt a gyermekkel a folyamatosan együtt tölthető időt. Ennek értelmében az iskolai szünetek szülők közötti időbeli megosztása nem teszi lehetővé azt, hogy ezen idő alatt a folyamatos kapcsolattartásra is sor kerüljön, azaz párhuzamosan a két jogcímen nem kerülhet sor kapcsolattartásra.

A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni egymást. A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell.

A kapcsolattartás rendezése főszabály szerint a gyámhatóság hatásköre. A házassági vagy a szülői felügyeleti perben azonban a kapcsolattartásról egyezség hiányában is a bíróság dönt, feltéve, hogy azt a felek valamelyike kéri, vagy a bíróság azt a gyermek érdekében hivatalból szükségesnek látja. Abban az esetben, ha a kapcsolattartást a bíróság 2021. január 1. napját követően szabályozta, a kapcsolattartás megváltoztatását is a bíróságtól lehet kérni.

Ami a bírósági vagy gyámhatósági döntést illeti, az eset összes körülményét mérlegelni kell; a szempontok között elsődlegesen fontos az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleménye a kapcsolattartás módját illetően. A Ptk. részletesen meghatározza, hogy milyen kérdésekre kell kitérni a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban; a részletesség a kapcsolattartás végrehajthatósága érdekében – a tapasztalatok szerint – különösen fontos.

MUNKAJOG, MUNKAVÉDELEM E-learning

Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés; Biztonságos munkafeltételek, kártérítési felelősség; Munka- és pihenőidő, munkadíj; Mt. általános magatartási követelményei, egyenlő bánásmód, érvénytelenség

Videókonferencia (videók hossza: 529 perc)

Előadók: Dr. Dudás Katalin, Dr. Horváth István
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 22.900 Ft + áfa helyett 18.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Mind a bíróság, mind a gyámhatóság eljárása során elsődleges cél az egyezséggel történő rendezés, és ennek során az ítélőképes gyermek véleményére is tekintettel kell lenni. A gyámhatóságokról szóló rendelet fenntartotta azt a rendelkezést, amelynek értelmében az egyezség létrehozása során a felek és a korlátozottan cselekvőképes gyermek közötti megegyezésre kell törekedni; és nem hagyható az egyezség jóvá, ha az ítélőképes gyermek kifejezetten tiltakozik.

Amennyiben családjoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

Ossza meg ismerőseivel:

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Bihary Ákos LL.M.

Dr. Bihary Ákos LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja

Dr. Demény Zoltán

Dr. Demény Zoltán
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
zoltan.demeny@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja