Különélő szülő és gyermek kapcsolattartása III. – felelősség a kapcsolattartás szabályainak megszegéséért, a kapcsolattartás korlátozása, megvonása

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. Dr. Demény Zoltán | 2021.10.28 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Jelen cikkünkben folytatjuk a különélő szülő és gyermek kapcsolattartásának szabályait, külön kitérve a felelősségi szabályokra és a kapcsolattartási jog korlátozására. 

Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik félnek megtéríteni.

Ebbe a körbe mind a feleslegesen felmerült kiadások, mind az egyéb vagyoni és nem vagyoni jellegű károk megtérítésének kötelezettsége beletartozik. A kapcsolattartással összefüggő nem vagyoni sérelmek kompenzálása iránti igény a gyakorlatban rendszeresen felmerül. A sérelmet szenvedett szülő egyúttal legtöbbször sérelemdíj megállapítását is kéri, arra hivatkozással, hogy a személyiségi jogok általános védelme körében mindenkinek joga van ahhoz, hogy a törvények és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a másokkal való – bármilyen módon, illetve eszközzel történő – kapcsolattartás jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Munkahelyi kötelező SARS-CoV-2 védőoltás elutasításának jogkövetkezményei

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A kapcsolattartás akadályozó magatartás adott esetben bűncselekményt is megvalósíthat. A bírói gyakorlat szerint kiskorú veszélyeztetésének bűntettét valósítja meg az a szülő, aki a kiskorú bírósági ítéleten alapuló elhelyezését önkényesen megváltoztatja, a másik szülővel való kapcsolattartását huzamos ideig akadályozza, a kiskorút a másik szülő ellen neveli és e kötelességszegő magatartása a kiskorú értékrendjének, jellemének, lelki fejlődésének kedvezőtlen alakulását eredményezi.

A bíróság polgári nemperes eljárásban kérelemre kötelezi a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozó, a kapcsolattartás szabályait megszegő felet a kapcsolattartás akadályozása, szabályainak megszegése folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.

A gyámhatóság vagy – házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti perben – a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja.

Ha a kapcsolattartás során a kapcsolattartásra jogosult személy olyan magatartást tanúsít, amely a gyermek érdekét sérti, korlátozásra és végső soron a kapcsolattartási jog megvonására is sor kerülhet. A gyámhivatal akkor korlátozza a kapcsolattartási jogot, ha a jogosult a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére ezzel visszaél. Visszaélésnek minősül az is, ha a jogosult nem a döntésnek megfelelően gyakorolja a kapcsolattartás jogát, illetve önhibájából 6 hónapig ezen kötelezettségének nem tesz eleget.

A korlátozás a kapcsolattartás szűkítését jelenti, akár úgy, hogy a gyakoriságát csökkentik, akár úgy, hogy az időtartamát. Korlátozást jelenthet a felügyelt kapcsolattartás elrendelése is.

A gyakorlat ismeri a kapcsolattartási jog szüneteltetését. A gyámhivatal – kérelemre vagy hivatalból – meghatározott időre a kapcsolattartási jog szüneteltetését rendeli el, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére súlyosan visszaél. A szünetelés leghosszabb időtartama 6 hónap, különösen súlyos visszaélés esetén 1 év.

A kapcsolattartási jog megvonásának jogszabályban foglalt feltételei is lényegében azonosak a kapcsolattartási jog szüneteltetésével; az adott eset körülményei alapján mérlegeléssel kerül megállapításra, hogy mely szankció alkalmazása szolgálja leginkább a gyermek érdekeit. A megvonásra akkor kerülhet sor, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére súlyosan visszaél, és e felróható magatartásával a gyermek nevelését és fejlődését súlyosan veszélyezteti.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

A korlátozásra, megvonásra, illetve gyámhatósági hatáskörben a szüneteltetésre kapcsolattartás megváltoztatása iránti eljárásban is sor kerülhet, és ennek az ellenkezője is megvalósulhat: a gyermek érdekében ilyen eljárásban feloldható a korlátozás, illetve visszaállítható a kapcsolattartási jog. Ez utóbbi döntéseknek feltétele, hogy azok a körülmények, amelyekre a korábbi határozatot alapították, megváltoztak, már nem állnak fenn.

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását a bíróság polgári nemperes eljárásban rendeli el.

Amennyiben családjoggal kapcsolatos kérdése merül fel, és hatékony megoldásra van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Bihary Ákos LL.M.

Dr. Bihary Ákos LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja

Dr. Demény Zoltán

Dr. Demény Zoltán
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
zoltan.demeny@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja