Stróman nevére került az adós cég: keresztet vethetek a követelésemre?

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2023.09.14 | Követeléskezelés

Felszámolás alatt álló cégek esetén nem kelt különösebb meglepetést, ha cégtulajdonosként a két világháború között született, matuzsálemi korú idősek, netán Kiskunnekeresd alsón bejegyzett lakcímmel rendelkező kalandorok vagy a saját maguk is a felszámolás/kényszertörlés megkezdésének kegyelmi állapota előtt álló gazdasági társaságok szerepelnek a cégnyilvántartásban.

A jelenség magyarázataként talán kevésbé az szolgál, hogy a nevezett tulajdonosi körök kevésbé szerencsések az üzleti életben, ezért nagyobb arányban mennek tönkre az általuk tulajdonolt vállalkozások. Sokkal beszédesebb lehet a Ptk. 3:2. § (2) bekezdésének szabálya, amely a jogi személy tagjának korlátlan felelősségét alapozza meg, ha a tag visszaélt az egyébként korlátolt felelősségével, és ezért a jogi személy megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradnak fenn. Magyarán: a cég megszűnésekor a tag is korlátlanul felelőssé válhat a cég kielégítetlen tartozásaiért.

A hitelezők számára jó hír, hogy nem olyan egyszerű a tagi felelősségre vonást kijátszani, mint az a fentiek alapján elsőre látszik: igaz, ehhez szükséges a felszámolási eljárás időben történő megindítása is!

A Csődtörvény 63/A. §-a szerint ugyanis a hitelező pert indíthat annak megállapítására, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért. Erre akkor nyílik meg a lehetőség, ha a felszámolási eljárás során a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg szerint az adósnak a jegyzett tőke 50%-át meghaladó mértékű tartozása van.

A hitelező számára perjogi szempontból kedvező, hogy a felelősség alóli kimentés alábbi két lehetséges okát a volt tagnak kell bizonyítania, tehát a fenti perindítási feltételek fennállása esetén vélelem áll fenn a volt tag felelősségének megállapíthatósága mellett. A volt tag akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

1. az átruházás időpontjában az adós még fizetőképes volt, és a fenyegető fizetésképtelenség vagy a fizetésképtelenség csak ezt követően következett be; VAGY
2. az adós ugyan fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt vagy már fizetésképtelen volt, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el.

Mondanunk sem kell, hogy a bevezetőben felvázolt tankönyvi esetek során embert próbáló feladat a volt tag számára bármelyik kimentési ok bizonyítása a fentiek közül, különösen, hogy az ilyen jellegű üzletrész-átruházások már bőven a fizetésképtelenség fennállása után jelentkeznek. A volt taggal szemben kezdeményezhető megállapítási pert a felszámolás jogerős lezárásától számított 90 napos jogvesztő határidőben kell megindítani.

Fel kell hívnunk a figyelmet ugyanakkor az ilyen típusú megállapítási perekkel (tag, volt tag, vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása) járó kellemetlenségre, amely egy eredményes peres eljárást követően jelentkezik: a kikapart gesztenyét (azaz a volt tag korlátlan felelősségét megállapító ítéletet) ugyanis a perben nem álló többi hitelező is felhasználhatja és egy külön marasztalási perben kérheti annak kielégítését a volt tagtól.

Ha tehát rajtunk kívül több hitelező is érdekelt abban, hogy a kielégítetlen hitelezői követeléseket a volt taggal szemben érvényesítse, akkor számolhatunk azzal, hogy osztozni kell a volt tag végrehajtható vagyonán – hacsak nem képes valamennyi követelést a saját vagyonából rendezni. Célszerű tehát perindítási szándékunkat a többi hitelezővel egyeztetni és adott esetben a perköltségek közös viselése mentén egy igazságos felosztási módban előre megállapodni.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.