Kategória: Munkajog
Az Országgyűlés elé került „A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről” című törvényjavaslat, amellyel számos egyéb jogszabály mellett módosítani fogják a munka törvénykönyvét, illetve a munkavédelemről szóló törvényt, pontosítva a távmunkavégzésre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.
A törvénymódosítással a távmunkavégzés tekintetében a veszélyhelyzet idején kialakult gyakorlat normál jogrendbe való átemelése történik meg. Különbséget tesznek a számítástechnikai eszköz al...
2021. november 1-jén lépett hatályba a nagy visszhangot kapott 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet a munkahelyek koronavírus elleni védelméről.
A rendelet jogalkotó által megjelölt célja annak biztosítása, hogy a cégek, vállalkozások és intézmények jogot kapjanak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás beadását a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében.
A munkáltató – az egészség megóvása érd...
A gyakorlatban ugyan ritkábbak azok a jogviták, amelyek a munkavállalók jogellenes felmondására tekintettel indulnak, de érdemes tisztában lenni azzal, hogy nem csak a munkáltatónak lehet „rossz”, ha a felmondás szabályait nem tartja be.
A munkavállalói felmondás esetei
Ami minden esetben szükséges: a munkavállaló köteles a felmondást írásba foglalni és a munkáltatóval közölni (a munkáltatói jogkör gyakorlója számára átadni vagy bizonyítható módon részére eljuttatni).
A munkavállaló ...
Bármikor előfordulhat olyan élethelyzet, hogy a munkavállaló megszorul és egyéb lehetőség híján a munkáltatóhoz fordul kölcsönért. Milyen lehetőségei vannak ilyen esetben a munkáltatónak? Mire érdemes odafigyelni, hogy a munkáltató ne fusson bele adózási problémákba?
Először érdemes számba venni azokat az eseteket, amelyeknél nem keletkezik adófizetési kötelezettség:
a munkavállaló részére nyújtott lakáscélú munkáltatói kölcsön és
a munkabérelőleg.
A személyi jövedelemadóról szó...
A veszélyhelyzet során alkalmazandó távmunka szabályairól szóló kormányrendelet 2020. november 12-én lépett hatályba, és a jelenlegi szabályozás szerint 2021. február 8-ig hatályos.
Távmunkavégzésről akkor beszélünk, ha a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenységről van szó, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.
A veszélyhelyzet ideje alatt – a munkáltató utasítási jogát leszámítva – a munkavállaló ...
Közeleg az év vége és a ki nem adott (munkáltatói szemmel „ki nem vett”) szabadságokkal kapcsolatos társasjáték. A munkáltatók szembesülnek vele, hogy a munkavállalóknak még nagyon sok szabadsága van, munka viszont akad bőven, hiszen közeledik az év vége.
Mit lehet (és nagyon fontos: mit nem lehet) tenni?
A munka törvénykönyve ad pár lehetőséget arra, hogy „tologassuk” a szabadság kiadását:
A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az ...
A múlt hét során, 2020. október 6-án elfogadásra került az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló T/13174. számú törvényjavaslat, amelyben nem csak a hálapénz kivezetésére irányuló rendelkezések kaptak helyet, hanem egy átstrukturált egészségügy képét festette az egészségügyben dolgozó társadalmi réteg elé.
Munkajogi szempontból a törvényjavaslattal összefüggésben egyes szakszervezetek álláspontja és az egészségügyi szakma szakértői szerint a törvényjavaslat több rendelkezésével is ar...
Betegszabadság
A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem táppénzt, hanem ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár.
A munkáltató a munkavállalónak – betegsége miatti – keresőképtelensége esetén naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki.
Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos ré...




