Ha a munkáltató a munkaviszonyt felmondással szünteti meg, azt köteles megindokolni. A felmondás indoka a munkáltató működésével összefüggő vagy a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével kapcsolatos ok lehet. A felmondási okokkal kapcsolatban egy speciális védelmet, korlátozást állít fel a Munka Törvénykönyve a kisgyermeket nevelő munkavállalók esetében a gyermek hároméves koráig, a nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállalók esetében pedig az azt megelőző ötéves...
Az állami családtámogatás keretén belül gyakran merül fel kérdés a családtámogatási elemek közül a családi pótlékra való jogosultság feltételeivel, valamint a családi pótlék folyósításának módjával kapcsolatban. Jelen cikkünkben bemutatjuk a családi pótlékra való jogosultság főbb kérdéseit, valamint a juttatás szabályait. A családi pótlék célja A családi pótlék családtámogatási ellátás, amely magában foglalja az ún. nevelési ellátást, valamint az iskoláztatási támogatást. A különbségtét...
A munka díjazásával összefüggésben gyakran merül fel kérdésként a gyakorlatban a prémium, valamint a jutalom közti különbség, illetőleg, hogy mely munkáltatói kötelezettségvállalási szint az, amely eléri a prémium jogi minőségét. Jelen cikkünkben a prémium, mint a leggyakoribb teljesítményösztönző bérelem jogi természetével összefüggő kritériumokat, valamint a prémiumra vonatkozó széleskörű bírói gyakorlat adott szegmenseit mutatjuk be. Prémium és a kötelezettségvállalás szintje A telje...
Korábbi cikkünkben már ismertettük, hogy jogcímenként, csoportonként mely károkat lehet érvényesíteni a munkáltatóval szemben a munkaviszonnyal összefüggésben felmerülő káreseménnyel kapcsolatban. Az Mt. 167. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni, nem kell azonban megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. A kártérítés rendszere, mértékének megállapítá...
A munkaviszony megszüntetésének mindkét fél számára legrugalmasabb módja az erre vonatkozó közös megegyezéses megállapodás létrehozása, mégis tapasztalataink szerint az egyik legtöbb bizonytalanság éppen ezt a jogintézményt övezi. A megállapodás tartalmi elemeiről korábban már megjelent egy írás a blogon, ott azonban nem esett szó a legelső lépésről: hogyan kezdeményezzük a közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetést, illetve miként reagáljunk egy ilyen kezdeményezésre? A címben hivatkoz...
Korábbi cikkeinkben már ismertettük a munkáltató kártérítési felelősségéhez tartozó szabályokat, annak módját, és az ehhez tartozó alapfogalmakat. Jelen cikkünkben röviden összefoglaljuk, hogy jogcímenként, csoportonként mely károkat lehet érvényesíteni a munkáltatóval szemben a munkaviszonnyal összefüggésben felmerülő káreseménnyel kapcsolatban. Az Mt. 167. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni, nem kell azonban megtéríteni azt a kárt, ame...
Korábbi cikkeinkben a munkavállalókat terhelő kártérítési kötelezettség általános kérdéseit, illetve a kártérítési felelősség egyik speciális esetét, a megőrzési felelősséget foglaltuk össze közérthetően. A sorozatot folytatva, most a megőrzési felelősség egy speciális esetét, a leltárfelelősséget vizsgáljuk. A leltárhiány – a korábban bemutatott megőrzési felelősség egy speciális fajtája, amely – objektív (vétkességre tekintet nélküli) felelősséget jelent. A leltárhiányért való felelősség...
A Munka törvénykönyve által szabályozott atipikus foglalkoztatási formák közül meglehetősen széles körben ismert és alkalmazott a bedolgozói munkaviszony, ennek ellenére számos tévhit és félreértés terjedt el a munkáltatói gyakorlatban a bedolgozói munkaviszony szabályait, a bedolgozót megillető jogokat illetően. Jelen cikkünkben a helyes munkáltatói gyakorlat kialakításának elősegítésére a bedolgozókkal kapcsolatos specialitásokat vesszük sorra. A bedolgozói munkaviszony az Mt. hatálybalé...