Vagyonvédelmi kamerák lakóövezetben: mikor sért személyiségi jogot?

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2024.04.25 | Adatvédelem

Lassan öt éve publikált korábbi cikkünkben a privát vagyonvédelmi kamerák üzemeltetésével kapcsolatos jogi aspektusokat vetettük fel annak szemléltetésére, hogy a kamerák, illetve a megfigyelni kívánt terület nem megfelelő kiválasztása milyen jogi következményekkel járhat.

Időközben a technika ezen a téren is látványos fejlődésen ment keresztül, így napjainkban már bárki számára elérhetőek olyan térfigyelő kamerák, amik telefonos applikáción keresztül is irányíthatóak, illetve az applikáció révén lehetőséget biztosítanak arra, hogy a kameraképet akár egyszerre többen, egymástól függetlenül is elérhessék. Klasszikus közhellyel élve: a kamerás megfigyelés adta lehetőségek korlátlan bővülése szükségszerűen a felelősség széleskörű bővülésével is jár.

Hivatkozott cikkünk nyomán két éve megbízást kaptunk egy családtól, akiknek kertes házuk megszokott használatát sértette szomszédjuk gondatlanul megválasztott vagyonvédelmi kamerarendszere. A sérelmezett eszközök ún. dómkamerák voltak (tehát lencséjüket sötétített üvegbura fedi, ami akadályozza annak észlelését, hogy épp milyen területre irányul a megfigyelés), ráadásul hangfelvétel rögzítésére alkalmas mikrofonokkal is rendelkeztek.

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével zárult személyiségi jogi per eredményeképp nem csupán a jogsértés megállapítására és a kamerák leszerelésére való kötelező határozat született, hanem a felperesenként 600 000 Ft összegű sérelemdíj iránti igényt is megalapozottnak találta a kétfokú bíróság. A hivatkozott ítélet megállapításai, illetve a per előzményei számtalan tanulsággal szolgáltak, melyeket – természetesen megbízóink jóváhagyása mellett – egy cikksorozatban fogunk feldolgozni annak érdekében, hogy mind a kameratulajdonosok, mind a kamerák által sérelmet szenvedők számára iránymutatást adjon egy olyan jogterületen, amely a technikai fejlődés miatt folyamatosan új kihívásokkal szembesül.

Figyelemmel arra, hogy a perben a sérelmet szenvedő feleket képviseltük, jelen cikkünkben azokat a megállapításokat adjuk közzé, amelyek mindazok számára segítségül szolgálhatnak, akiknek magánélete, otthonának intimitása és rendeltetésszerű használata csorbát szenved a szomszédban alkalmazott kamerás megfigyelés miatt.

A jegyzői birtokvédelem szűk körben kínál megoldást

A jegyző előtt indítható birtokvédelmi eljárás ténykérdések vizsgálatára szorítkozik, ezért ha jogkérdések vizsgálata válik szükségessé, akkor a jegyző hatáskörének hiányát állapítja meg és a feleket a bírói útra tereli. A privát vagyonvédelmi kamerák okozta jogsérelmek ugyanakkor szinte mindig szükségessé teszik a vagyonvédelemhez és a magánélet védelméhez fűződő személyiségi jogok érvényesülésének mérlegelését, ezért arra a jegyzők – hatáskör hiányában – nem vállalkozhatnak.

Bár a jegyzői birtokvédelmi eljárás mellett számos előny felsorolható (ingyenes, gyors), ha a célunk a szomszéd jogsértő kameráinak mielőbbi megregulázása, akkor csakis nyilvánvaló tényállás és bizonyítékok rendelkezésre állása esetén célszerű a jegyzőhöz fordulni a jogsértés orvoslásáért.

Az adatvédelmi hatóság nem vizsgálja a magánélet védelméhez fűződő jog sérelmét

Fontos tisztázni, hogy jogsértés megállapítására nem csak akkor kerülhet sor, ha bizonyítást nyer, hogy a térfigyelő kamera valóban készít felvételeket a szomszédos ingatlanon tartózkodókról.

A magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény 10. § (2) bekezdése alapján „az otthon tiszteletben tartásához való jog sérelmét jelenti különösen mások otthonába való jogosulatlan behatolás, vagy egyéb sértő, zavaró, zaklató módon történő jogosulatlan beavatkozás”. A bírói joggyakorlat ebbe a körbe sorolja azt is, ha a zavaró beavatkozás a kamerás megfigyeléstől való megalapozott félelemben manifesztálódik. Egyszerűbben: nem csupán az lehet jogsértő, ha a szomszéd kamerái ténylegesen felvételeket készítenek az otthonomról, hanem ha ennek lehetősége objektíve fennáll, és csupán a szomszéd döntésén múlik, alkalmazza-e a kamerák ezen funkcióit vagy sem.

A magánélet védelméről szóló törvény megsértésének vizsgálatára ugyanakkor az adatvédelmi hatóság sem rendelkezik hatáskörrel, ezért hozzá is csak nyilvánvaló jogsértés esetén célszerű fordulni: ha ténylegesen és bizonyíthatóan folyamatos megfigyelés alatt tartja szomszédja ingatlanát a jogsértő.

Nem a sérelmet szenvedő fél feladata a zavaró hatás elhárítása

Otthonának védelmét a sérelmet szenvedő személy nem köteles a kamerák zavaró hatásaihoz igazítani: nem védekezhet eredményesen a kamera üzemeltetője azzal, hogy a zavaró hatás elhárítható magasabb kerítés emelésével, sötétítőfüggönnyel vagy épp a kinti tevékenységek más helyszínen történő végzésével. Sőt, a perbeli esetben még az ingatlanokat határoló növényzet takaró hatását sem vette figyelembe a bíróság arra tekintettel, hogy az az időjárástól, évszaktól és kártevőknek való kitettségétől függően pusztán átmeneti.

A jogsértő tehát nem hivatkozhat „kárenyhítési kötelezettségre”, épp ellenkezőleg: az ő feladata a vagyonvédelmi kamerák telepítése során a lehető legkisebb zavaró hatásra törekedni, amely egyébként a szomszédjogi szabályokból is következik.

Cikksorozatunkat a jogsértést megállapító bírósági határozatnak a kamerák üzemeltetőire vonatkozó lényeges megállapításaival folytatjuk.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.