Hogyan lehet zöld egy közbeszerzés?

Szerző(k): Dr. Hortobágyi Sándor , Dr. Kaltenecker Dániel | 2021.09.16 | Közbeszerzés

A Közbeszerzési Hatóság 2021. szeptember 1-jei hatállyal közreadta az ún. Zöld Kódexét, amelyet az első mérföldkőnek tekint a 2021 áprilisában meghirdetett Fenntartható Magyarországért Programja kapcsán.

De lássuk, miről is szól a Zöld Kódex.

I. Előzmények

A fenntarthatósági célok elérése érdekében a Közbeszerzési Hatóság létrehozta a Fenntarthatósági Munkacsoportját, melyekbe olyan szereplőket hívott – többek között – maga mellé a legnagyobb hazai ajánlatkérők mellett, mint az ÁSZ, a GVH, a Köztársasági Elnök által alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, az MNB, a MÁV és a Magyar Posta Zrt. A testület rendszeresen ülésezett, melynek eredménye a most közreadott kódex.

II. Jelentősége

Arról, hogy miképpen kapcsolódik szorosan össze a közbeszerzés a fenntarthatósággal, korábbi cikkünkben már írtunk, így most csak egyetlen példával utalnánk a szoros összefüggésre. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint éves szinten az Európai Unió tagjai teljes GDP-jének 17%-át (kb 2 000 milliárd euró) adja a közszféra közbeszerzéseinek összértéke. Közbeszerzési Hatóság 2020. évi beszámolójában közzétett adatok szerint 2020-ban 7 431 db közbeszerzési eljárás zárult le eredményesen, összesen több mint 3 263,6 milliárd forint értékben, amely a Hatóság becslései szerint a teljes magyar GDP 6,9 százalékát tette ki.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Tulajdonosi generációváltással megújul az Ecovis – Az új generációs tulajdonosi kör személyes történetekkel mutatkozik be

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A számok önmagukért beszélnek. Fenntarthatósági szempontoknak a közbeszerzésekben való érvényre juttatásával jelentős eredményeket lehet elérni környezetünk védelme és megóvása ügyében, világunk jelenlegi egyik, ha nem „a” legfontosabb kérdésében.

III. A Kódex

A Zöld Kódex előrelépést jelentő igazodási pont, amely „kijelöli azokat a környezetvédelmi célokat, területeket, melyekre a csatlakozó ajánlatkérők közbeszerzéseik során vállaltan kiemelt figyelmet fordítanak.” [A Közbeszerzési Hatóság meghatározása szerint.]

A Kódex hatálya az ahhoz önként csatlakozó szervezetekre terjed ki. A Kódex definíciója szerint: „Ha valamely ajánlatkérő aláveti magát a kódex szabályainak, vállalja, hogy valamennyi közbeszerzési eljárása során törekszik arra, hogy az környezetvédelmi szempontú (zöld) közbeszerzési eljárásnak minősüljön, továbbá a kódexben felsorolt értékeknek, alapelveknek megfelelően járjon el.” A csatlakozó szervezeteknek minden évben be kell számolniuk arról, hogy hány zöld közbeszerzési eljárást folytattak le és összefoglalóan arról is, hogy a többi eljárás során milyen indok alapján nem került sor környezetvédelmi szempont alkalmazására. A Kódexhez csatlakozó szervezetek elmondhatják magukról, hogy a Közbeszerzési Hatóság barátai kiemelt partnerei, valamint jogosultak a Fenntartható Magyarországért Program logójának használatára is.

Fenntarthatósági szempontok egy közbeszerzési eljárásban több helyen is megjelenhetnek. A Kódex ennek megfelelően az egyes szakaszok mentén veszi végig azokat a területeket, ahol a fenntarthatósági szempontok érvényre jutását biztosítani lehet.

1. A közbeszerzési eljárások tervezése 

A közbeszerzési eljárások előkészítése kapcsán a csatlakozó ajánlatkérő a zöld célkitűzések érvényre juttatásának érdekében a közbeszerzési szabályzatában (vagy külön dokumentumban) meghatározza az erre vonatkozó különálló felelősségi rendet és felelőst; valamint szabályzatát megküldi a Hatóságnak tájékoztatásul. Zöld szempontokra figyelemmel végzi el az eljárások műszaki, szakmai előkészítését, amely az előkészítéshez szükséges tervek megrendelésekor kezdődik és a zöld szempontokat érvényre juttató tervek / műszaki leírások és árazatlan költségvetések véglegesítésekor fejeződik be, amely átvezet minket a következő ponthoz is.

2. A közbeszerzési eljárások lefolytatása

ad1. A műszaki leírás és minimumkövetelmények meghatározása során a csatlakozó ajánlatkérők törekednek arra, hogy ezek olyan tartalommal kerüljenek elfogadásra, amelyek lehetővé teszik „a környezetre és éghajlatra gyakorolt legkedvezőbb hatású termék, szolgáltatás, illetve építési beruházás beszerzésére kerüljön sor”. A Kbt. alapján ajánlatkérők előírhatják valamely címke használatát is zöld szempont alkalmazása esetén. Ezzel kapcsolatban a Kódex utal az uniós zöld közbeszerzési szempontok [GPP criteria] műszaki leírásokra vonatkozó pontjainak felhasználására és ennek vizsgálatára is.

ad2.  A kizáró okok közül – az egyébként nem kötelező – Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontjának „lehetőség szerinti” előírását szorgalmazza a Kódex. A kizáró ok alkalmazása esetén az eljárásban nem vehet részt semmilyen formában az a gazdasági szereplő, aki a környezetvédelmi követelményeket súlyosan megszegte (tipikusan: környezetvédelmi bírságot kapott), és ezt ajánlatkérő bizonyítani tudja.

ad3. A Kódexhez csatlakozóknak meg kell fontolniuk, hogy az árubeszerzéseik és építési beruházásaik esetében előírják műszaki-szakmai alkalmassági követelményként, hogy ajánlattevők (részvételre jelentkezők) csatolják azoknak a környezetvédelmi intézkedéseiknek a leírását, amelyeket az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a teljesítés során alkalmazni tud. Ezzel összefüggésben két megoldás is lehetséges.

ad4. A Kódex javasolja a legalacsonyabb ár értékelési szempontrendszer elhagyását, és javasolja a legalacsonyabb költség és legjobb ár-érték arány szempontok alkalmazását. Előbbi esetben az életciklus-költség módszerének alkalmazását javasolja, utóbbi esetben pedig zöld minőségi értékelési szempont előírását, azzal, hogy ehhez az uniós zöld szempontok [GPP criteria] is támpontokat adhatnak. A minőségi értékelési szempontokkal összefüggésben utal továbbá a Miniszterelnökség kapcsolódó útmutatójára is. Ezen útmutatóból egyetlen fontos és hasznos idézetet emelnénk csak ki e helyen: „Az „igen/nem” típusú szempont esetén elvárás, hogy vagy ajánlatkérő határozza meg az ajánlati elem/vállalás pontos tartalmát, vagy pedig ajánlattevők kötelessége, hogy azt megadják az ajánlatukban, amivel egyrészt alátámasztják a vállalásukat (az „igen”-re megadják a „hogyan”-t), másrészt ellenőrizhetővé teszik azt a szerződés teljesítése során”. Az értékelésre tett megajánlás esetén kiemelten fontos a vállalás teljesítésének ellenőrzése. [ad6. pont]

ad5. A szerződés teljesítési feltételeinek meghatározása során is érvényesíthetőek környezetvédelmi szempontok. Ezen szempontok érvényesítését biztosítja a szerződések megszegésének esetére irányadó pontos és világos szankciórendszer meghatározása.

ad6. A szerződések teljesítésének ellenőrzése körében a zöld értékelési szempontra tett megajánlás és teljesítési feltétel érvényre jutásának ellenőrzése kiemelten fontos terület. Zöld vállalás vagy követelmény elmulasztása nem maradhat szankció nélkül.

IV. A Kódex jövője

Ahogyan korábbi cikkünkben megfogalmaztuk „a különböző szakemberek kölcsönös tudásmegosztása nélkül az alkalmazott szempontok csak statisztikai adatszolgáltatás alapjául szolgálnak a tényleges fenntarthatósági szempontok elérése helyett”. Éppen ezért előremutató a Kódex jövőjére vonatkozó mechanizmusok rögzítése. Ezek alapján a Kódexet elfogadó ajánlatkérők megosztják egymással a környezetvédelmi szempontok alkalmazásával kapcsolatos tapasztalataikat, véleményezhetik és alakíthatják a Kódexet.

V. Összefoglalás, értékelés

A Kódex előremutató kezdeményezés. Gyakorlati megvalósulásával kapcsolatos optimizmusomat árnyalják a Kódex által használt következő kifejezések: „törekszik”, „megvizsgálja annak lehetőségét”, „megfontolja”, „lehetőség szerint”. Természetesen a Kódex műfaji korlátaiból adódóan ez nem a Kódex „hibája”. Tény, hogy markáns változásokra van szükség a zöld közbeszerzések elérése és környezetünk megóvása érdekében. Ilyen lényeges változást jelenthet a környezetkímélő és energiahatékony közúti járművek beszerzésének előmozdításáról szóló 48/2011. (III. 30.) Kormányrendelethez hasonló jogszabályok elfogadása.

A hivatkozott Kormányrendelet alapján ajánlatkérő szervezet és az autóbuszos közszolgáltató köteles közúti jármű beszerzésekor figyelembe venni a jármű üzemeltetésével járó, annak teljes élettartamára megállapított energetikai és környezeti hatásokat. Ezek a hatások: energiafelhasználás, a szén-dioxid kibocsátás és a nitrogén-oxidok (NOx), nem-metán szénhidrogének (NMHC) és részecske kibocsátás (PM). A figyelembevétel pedig azt jelenti, hogy köteles megfelelő zöld műszaki alkalmassági követelmények és/vagy értékelési részszempontok meghatározására. Ugyanakkor a járművek kedvezőbb energetikai és környezeti hatásait eredményező műszaki fejlesztéseket tartalmazó korszerű technológiának, valamint az alternatív tüzelőanyagok használatának az alkalmassági követelményként vagy értékelési részszempontként történő előírása nem kötelezettség, pusztán lehetőség.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Erősen megfontolandó, hogy a közösségi közlekedésen kívül további területeken kellene olyan jogszabályi előírásokat megalkotni, amelyek zöld közbeszerzési szempontok előírását teszik kötelezővé. Ezt pedig akként kellene megvalósítani, hogy azok valódi előrelépést jelentsenek a környezetünk védelmében, ne maradjanak meg a „nagy szavak” szintjén. Kiemelkedően fontos, hogy pusztán racionálisnak tűnő gazdasági megfontolások ne akadályozzák a változást, ezért a megfelelő források rendelkezésre állása elengedhetetlen, ugyanakkor a „fejekben” is paradigmaváltásra van szükség (több pénzből ne többet, hanem zöld jobbat szerezzünk be). Lehet, hogy drágább a zöld megoldás, de van-e fontosabb, mint az élhető és fenntartható környezet?

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Hortobágyi Sándor

Dr. Hortobágyi Sándor
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
sandor.hortobagyi@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja