Garázshelyzet: 1/1-es tulajdon, könnyű eladás

Szerző(k): Dr. Hortobágyi Sándor | 2022.05.26 | Ingatlan

Hosszú évek egyik legnagyobb társasházi nyűgjét oldja meg egy friss miniszteri rendelet a garázsbeállókkal kapcsolatban. Tekintsük át röviden a problémát, majd az új, előremutató változásokat.

Amikor garázsokról, avagy gépkocsi-beállóhelyről beszélünk, akkor az ingatlan-nyilvántartási gyakorlat alapján kétféle jogi megoldásról lehet szó: az a bizonyos „garázs” vagy 1/1-es tulajdona valakinek (esetleg közös tulajdon, de mindenféleképpen kevés tulajdonostárs között; jelen cikkben a továbbiakban az ilyenre is mint 1/1-es ingatlanra hivatkozom), vagy pedig osztatlan közös tulajdont képez egy beállóhely egy albetéten nyilvántartott, jellemzően teremgarázsban, sok-sok tulajdonossal.

Ez utóbbi helyzet jogi alapját az ingatlan-nyilvántartási törvény (Inytv.), annak végrehajtási rendelete (Vhr.) és az OTÉK rendelkezései összevetése képezi. Az Inytv. egyik legfontosabb fogalma az ún. önálló ingatlan, hiszen az ingatlan-nyilvántartás gyakorlatilag zömmel önálló ingatlanok (albetétek) nyilvántartását jelenti. Önálló ingatlannak minősül alapvetően a földrészlet, illetve önálló ingatlanként definiálja a jogszabály az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, továbbá a társasházban lévő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: A társasházi garázsbeállók eladását új rendelet könnyíti meg

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Tegyük ugyanakkor rögtön ide az OTÉK 1. számú Mellékletének 48. pontjában definiált „helyiség” fogalmat, amely szerint „Helyiség: a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével.”

Tehát a helyiség épületszerkezettel minden irányból körül van határolva, magyarul van fala. Ebből már látható is, hogy a teremgarázsban lévő gépkocsi-beállóhelyek miért nem lehetnek (lehettek eddig!) önálló ingatlanként, avagy 1/1-es tulajdonként bejegyeztetve: mert nem minősülhetnek helyiségnek, ezáltal önálló ingatlannak. Garázs akkor lehet(ett) 1/1-es ingatlanként nyilvántartva, ha falakkal rendelkező, zárt, önálló beállónak minősül.

Min változtat a 9/2022. (IV. 29.) MvM rendelet?

Egyrészt bevezeti az „álláshely” fogalmát. Álláshely: az épület gépjárműtároló helyiségében kialakított, gépjármű elhelyezésére szolgáló terület, amelynek egyik oldala az álláshelyekhez vezető közlekedési úthoz kapcsolódik, további három oldala a helyiség padlóján tartós fizikai jelöléssel vagy fallal körülhatárolt. A jogszabály meghatároz bizonyos méretbeli előírásokat is.

De ami a lényeg: a rendelet akként szabályoz, miszerint az ingatlan-nyilvántartás vonatkozásában nem lakás céljára szolgáló helyiség az álláshely is. Ami pedig nem lakás céljára szolgáló helyiség, azt önálló ingatlanként be lehet jegyeztetni. Ennek eljárásjogi oldalát is szabályozza a rendelet, mégpedig akként, miszerint a társasház gépjárműtároló helyiségében kialakított álláshely egyéb önálló ingatlanként történő nyilvántartásba vételéhez elegendő, ha az épületben lévő gépjárműtároló helyiség megléte igazolt.

Itt rögtön egy fontos dolgot tegyünk hozzá, mert némileg félreérthető lehet az „elegendő” szó használata. Ha bárkinek a tulajdonában van egy álláshely, azért nem lehet egyszerűen elrohanni a földhivatalba, hogy önálló ingatlanként alakítsa azt ki. Ezek az önálló ingatlanok ugyanis a társasházban albetétek lesznek, amely helyzet így értelemszerűen társasházi alapítóokirat-módosítást igényel majd annak minden velejárójával. Az „elegendő” szó használata más helyiségekre irányadó rendelkezésekkel összevetésben került megfogalmazásra.

De van még további jó hír arra az esetre is, ha bármilyen okból az önálló ingatlanként való nyilvántartásba vétel nem vagy egyelőre nem történik meg. Ezek a teremgarázs ingatlanok gyakran 60–80 vagy még több gépkocsibeállót jelentenek ténylegesen, az ennek megfelelő számú tulajdonossal. Tekintve, hogy a teremgarázs osztatlan közös tulajdon, ráadásul rengeteg tulajdonostárssal, minden esetben felmerül az extra sok energiát igénylő elővásárlási jog kérdésköre. 

Ha esetleg valaki önállóan akarná értékesíteni az álláshelyet, akkor az élet ezt sokszor úgy oldja meg (különösen a mai parkolóhely-válságos korunkban), hogy azt meghirdetni sem kell, mert le fog rá csapni egy tulajdonostárs. De mi a helyzet abban az esetben, ha az eladónak még sincs ilyen szerencséje, vagy a beállóhelyet egy 1/1-es lakással együtt kívánja eladni? Ebben az esetben sajnos nem megkerülhető az elővásárlási procedúra azzal, hogy az eladó a második esetkörben (tehát lakással együtt való eladásnál) ugyan tudja alkalmazni az ún. dologösszesség szerinti eladást, de a processzus a dologösszességre akkor is kötelező.

Ez gyakorlatilag 60–80–100 vagy még több tértivevényes levelet, várakozást, megfelelő idő biztosítását jelenti egy lakás áránál azért jóval kisebb értékű garázshely miatt. Ennyiből szinte garantálhatóan lesz majd olyan tértivevény, amit a posta elkever, annak majd utána kell menni, lesznek a világ túlfelén lakóhellyel rendelkező tulajdonostársak stb. Tudva lévő, hogy volt idő, amikor a földhivatal megengedőbb gyakorlatot folytatott, és elegendő volt elővásárlási jogra való felhívásokat hirdetőtáblán kihelyezni és ezt igazolni. De volt olyan jogalkalmazási időszak is, amikor a nagyszámú elővásárlásra jogosult esetében elegendő volt erre a körülményre hivatkozni, és ezt elfogadták a Ptk. alkalmazásában „rendkívüli nehézségnek”. Jó ideje azonban ez a megengedőbb gyakorlat megszűnt, és sok tulajdonos esetén is kötelező lett a tértivevényes levél.

Eddig.

A Rendelet ugyanis ebben a körben is változást eredményez, és végeredményben jogalkotási szintre emeli a korábbi gyakorlatot. Ha az elővásárlási joggal érintett ingatlan társasházi vagy szövetkezeti házi tulajdoni különlapon van nyilvántartva, és rendeltetésmódként garázs megnevezés is fel van tüntetve, tértivevény vagy átvételi elismervény helyett elfogadható társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, szövetkezeti háznál a szövetkezet képviseletére jogosult személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a vételi ajánlatot az ajánlati kötöttség időtartamára a társasház vagy szövetkezeti ház közös használatú helyiségében figyelemfelkeltő módon kifüggesztették.

Ehhez a nyilatkozathoz mellékelni kell a kifüggesztett vételi ajánlatnak a kifüggesztés napját, a levétel napját, valamint a nyilatkozatot tevő közös képviselő, intézőbizottság elnöke vagy a szövetkezet képviseletére jogosult személy aláírását tartalmazó eredeti példányát.

MUNKAJOG, MUNKAVÉDELEM E-learning

Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés; Biztonságos munkafeltételek, kártérítési felelősség; Munka- és pihenőidő, munkadíj; Mt. általános magatartási követelményei, egyenlő bánásmód, érvénytelenség

Videókonferencia (videók hossza: 529 perc)

Előadók: Dr. Dudás Katalin, Dr. Horváth István
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 22.900 Ft + áfa helyett 18.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Azaz a tértivevényes levelezgetés idejének praktikusan vége, innentől a közös képviselővel együttműködve lehet a kihelyezési procedúrát lefolytatni. Ne lepődjünk meg, ha ezért bármely közös képviselő plusz díjat fog kérni, de álláspontom szerint egy korrekt mértékű díjazás így is hatványozottabban jobb megoldás, mint a levélküldések visszatérő anomáliáit menedzselni. Természetesen továbbra is adott a levélküldés lehetősége, ez feltételezhetően kisebb számú tulajdonosi közösség esetén lehet alternatíva.

Összefoglalva tehát nyilvánvalóan hosszú távú cél lehet sokak számára az álláshelyek 1/1-es tulajdonjogának bejegyeztetése, de addig is, az osztatlan közös tulajdonú garázsbeállókat egyszerűbb procedúra mentén lehet majd értékesíteni.

Ossza meg ismerőseivel:

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Hortobágyi Sándor

Dr. Hortobágyi Sándor
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
sandor.hortobagyi@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja