2024. március 1-től jelentősen változtak a munkaügyi és a munkavédelmi bírságra vonatkozó szabályok. A két releváns jogszabály a 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról, és a 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet a munkavédelmi bírság mértékéről és a kiszabására vonatkozó részletes szabályokról, valamint a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásának és továbbképzésének szabályairól. A munkaügyi bírság ...
Jelen írásunkban a közbeszerzésekkel kapcsolatos polgári perek egyik releváns, gyakorlati szempontból is fontos aspektusával foglalkozunk. A Közbeszerzési törvény (továbbiakban: Kbt.) 177. § (1) bekezdése rögzíti azt az elvi szintű kiindulópontot, illetve főszabályt miszerint a Kbt. 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés miatti semmisség jogkövetkezményeivel összefüggő polgári jogi igény, valamint a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alap...
A környezetvédelmi biztosítás megváltozott szabályaival foglalkozó utolsó cikk a céltartalék képzésére vonatkozó szabályokat ismerteti. Céltartalék képzésére a hulladéklerakó üzemeltetője köteles. A céltartalék azt hivatott szolgálni, hogy fedezetet nyújtson a hulladéklerakó működése során esetlegesen bekövetkező környezetkárosodás felszámolására alkalmas költségekre, továbbá a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló miniszt...
Korábbi cikkeinkben átfogó jelleggel már ismertettük az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény) hatályát, illetve a törvényben meghatározott szereplőket. Jelen cikkünkben egy sarkalatos kérdésről, a jogviták rendezésének módjáról számolunk be, ismertetve a törvényi rendelkezéseket és a törvényjavaslat előterjesztői indokolását is. Az állami építési beruházások kapcsán felmerült építészeti-műszaki jellegű viták elbírálására von...
Gazdasági társaságok esetében felügyelőbizottság létesítése csak akkor kötelező, ha ezt jogszabály előírja. A Ptk.-ban rögzített általános szabályok egy ilyen esetkört ismernek, nevezetesen azt, ha a munkavállalóknak az ellenőrzési tevékenységben való részvétele valósul meg a felügyelőbizottságon keresztül. Ennek az a feltétele, hogy a dolgozói létszám éves átlagban meghaladja a kétszáz főt. Ilyen esetben is lehetőség van arra, hogy az üzemi tanács lemondjon a részvétel jogáról, ekkor a do...
Jelen cikkünkben két, egymás mellett álló lehetőséget ismertetünk a termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésére. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk az egyik szabályait – nevezzük „A” lehetőségnek. E helyen korábbi írásunknak csak a leglényegesebb megállapításait idézzük. A másik, „B” lehetőség szabályainak részletes ismertetésétől is eltekintünk, mivel jelen cikk célja a két lehetőség rövid összehasonlítása. „A” lehetőség A földeken fennálló osztatlan közös tu...
Korábbi cikkeinkben átfogó jelleggel már ismertettük az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény) hatályát, illetve a törvényben meghatározott szereplőket. Jelen cikkünkben áttekintjük, hogyan történik az állami magasépítési beruházások előrehaladásának nyomon követése. A Beruházási törvény szerint a beruházás teljes körű nyomon követése kétféle módon, egyrészt projekt nyomon követés, másrészt műszaki nyomon követés keretében, a...
Az országgyűlés tavaly decemberben fogadta el azt az agrár-törvénycsomagot, amely többek között módosítja a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) és a Fétv.-t. A módosítások egy része 2024. január 1-jén már hatályba lépett, néhány szabály azonban csak április 1-től kezdve lesz irányadó. Cikksorozatunkban ezeket a változásokat vizsgáljuk meg és mutatjuk be a témában érdekeltek számára. A módosítás keretében pontosítá...