A választottbírósági eljárás egy olyan vitarendezésre használt jogi folyamat, amely során két vagy több fél egy szerződésben előre vagy a jogvita kialakulásakor írásban megállapodik abban, hogy vitájukat nem a hagyományos bírósági rendszeren keresztül próbálják rendezni, hanem egy, az államtól független jogalkalmazó, ügydöntő szerv, egy választottbíróság előtt. Ezek a választottbírósági eljárások általában az adott iparág, kamara, szakmai vagy más szervezetek által előre meghatározott szabály...
A bizonyítás lefolytatására a polgári perrendtartás szabályai szerint az érdemi tárgyalási szakban kerül sor, azonban szükséges esetben lehetőség van egyes bizonyítási cselekmények korábbi lefolytatására is; így a perindítás előtt, illetve a perindítást követően a keresetlevél perfelvételre alkalmasságától kezdődően is, előzetes bizonyítási eljárásként. Előzetes bizonyítás iránti kérelmet a közjegyző előtt is elő lehet terjeszteni – cikkünk most erre az előzetes bizonyítási lehetőségre kon...
Jól ismert, és talán túlzás nélkül állítható, hogy a jogkereső közönség által közkedvelt lehetőség a közigazgatási eljárásokban, amikor a hatóság saját hatáskörben módosítja vagy visszavonja a döntését. Csak a rend kedvéért idézzük fel, hogy erre a hatóságnak két módon van lehetősége: az ügyfél által benyújtott keresetlevél alapján vagy hivatalból. Mindkét esetben feltétele a döntés visszavonásának vagy módosításának annak jogszabálysértő jellege. [reklam reklam_slug="ecovis-...
Azzal a kiindulóponttal, hogy a tulajdonostársak mindegyike az egész dolog felett gyakorol tulajdonjogot, az lenne összhangban, hogy a tulajdonostársak minden kérdésben egyhangú határozattal döntenek, a törvényi szabályozás (Ptk.) az egyhangúságot csak meghatározott esetekben követeli meg. E szerint a tulajdonostársak – ha eltérően nem rendelkeznek – szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog. ...
Sokszor tapasztalunk bizonytalanságot a munkáltatók körében annak kapcsán, milyen módon szükséges közölni a felmondást a munkavállalóval: miután egy jogszerű felmondás összeállítása, illetve kommunikálása az érintett munkavállaló felé önmagában összetett és feszültséggel teli feladat, talán nem is meglepő, ha a felmondási folyamat rutinszerű részeire kevesebb figyelem esik. Jelen cikkünkben arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy egy esetleges munkaügyi perben (illetve annak előkészítése sor...
Jelen írásunkban a földhasználati jogosultságról írunk. Felhívjuk a kedves olvasó figyelmét, hogy korábbi cikkünkben a földhasználati jogról írtunk, amely a Ptk. szerinti jogintézmény. Jelen cikkünk témája a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földtörvény) szerinti földhasználati jogosultság és nem a Ptk. szerinti jog. Az alapkiinduló pont, hogy vagy a termőföld tulajdonosa, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező műveli a t...
Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvényt módosító, a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvény rendelkezései a cégjogban egy új jogi lehetőséget hoztak létre a cégek átalakulása kapcsán. Az átalakulás ezen új jogintézményének szabályai kapcsán a Polgári törvénykönyv (Ptk.), a Cégtörvény (Ctv.), és a Számviteli törvény (Sztv.) rendelkezései is megfelelően változtak...
2024. március 1-től jelentősen változtak a munkaügyi és a munkavédelmi bírságra vonatkozó szabályok. A két releváns jogszabály a 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról, és a 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet a munkavédelmi bírság mértékéről és a kiszabására vonatkozó részletes szabályokról, valamint a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásának és továbbképzésének szabályairól. A munkaügyi bírság ...